Egy offshore forradalmár
Trunkó Barnabás
2009. 06. 17. · Hócipő 2009/12
Az a gyanúm, hogy Hollywood már régóta készült egy Guevara-eposzra, csak még valahogy nem mertek belevágni. A Warner fiúk íróasztalainak a mélyén is ott lapulhatott jó pár forgatókönyv: nyilván volt közöttük gyilkolós, partraszállós, szivarozós, cukornád-szüretelős és gerilla-playboyos is. Végül aztán kiválasztottak egyet, mielőtt még Webber musicalt csinálna a sztoriból. Nem biztos, hogy a legjobb könyvet választották ki, viszont az bizonyos, hogy a leghosszabbat. Napjaink pörgő, rohanó világában egy négy és fél óra hosszú celluloidcsík már mozimerényletnek számít. Ez manapság akkora anakronizmus, mintha a srácaim MP3-ja tele lenne Wagner-operákkal.A hazai forgalmazás szerencsére két részben adja, jelenleg az elsőt láthatjuk.
Kaliforniai stúdiópletykák szerint kezdetben rendezőként Oliver Stone hajtott a projektre, de a krakéler direktor Castróról készített reklámspotja (Comandante) nem csinált kedvet a befektetőknek. (Pedig a Stone-filmet, mint másodlagos frissességű dokumentumot, hamarosan újra elő fogják venni!) A választás ezt követően a nem túl szapora életművű, de zseniális Terrence Malikra esett, aki gondoskodott a produkció talán legfontosabb és egyetlen erényéről: Benicio Del Torót választotta ki az argentin orvos-gerilla szerepére. A filmből Malik egyébként egy kockányit sem forgatott, még az első csapó előtt átadta az összecsukható rendezői széket Steven Soderberghnek, az Ocean’s-gyárosnak.
Soderbergh filmjét csak az nézze meg, aki mindent tud Cheről, és ki is alakította róla saját értékítéletét, mert a film ehhez nem tesz hozzá semmit, és csak alig vesz el. A vájt fülű Che-szakértők pontosan regisztrálják majd, hogy a dokumentarizmus mikor csap át fikcióba; ez utóbbi egyébként is rögtön észrevehető, mert unalmasabb, mint a történelmi képeskönyv. Pedig a zsurnaliszták közhellyé silányult megállapításai szerint Che élete a világ egyik legizgalmasabb sztorija. Ebből a szempontból Soderbergh filmje kifejezetten deheroizáló.
Gerillának látszó jegybankelnök
A Che-sztori ma már a filmvászon helyett inkább a bulvárlapok színvonaltalanul, de rafináltan tördelt hasábjaira kívánkozik. Guevara világnézeti üzenetei mára már idejétmúltak, egy nemzedék ideológiai önmegtagadására motiválnak. Ha az interneten a manapság oly divatos „címkék” között keresgélnénk, akkor kattinthatnánk a tömeggyilkos, a kalandor, a forradalmár, a gerilla, a terrorista vagy a mártír szavakra is.
A legendás Granma hajóval kubai földre lépő argentin doki kezdettől fogva nem tudott mit kezdeni magával és a világgal. Azzal biztatta kedvenc gárdistáit, hogy majd eltörlik az előző kormányzat (Battista) intézkedéseit, és nem tekintenek el a számonkéréstől sem. Börtönparancsnokként egyébként a számonkéréssel kapcsolatos jogi eljárásokat végtelenül le tudta rövidíteni. Később a kubai agrárreformot irányította, erről kevés adat maradt, majd a Kubai Nemzeti Bank elnökeként kezdeményezett néhány kamatvágást a machettával. Nyilván érdemei elismeréseként került az Ipari Minisztérium élére, lendületbe hozva az azóta is dübörgő kubai indusztriát, majd átállt a forradalom exportálására. Ezt megelőzően komoly tervei voltak a Kubába telepített szovjet rakétákkal is, de - mint köztudott - a muszkák megfutamodtak.
A címszereplő Benicio Del Toro azzal adózik a gerilla emlékének, hogy legendátlanítja a Guevara-portrét, és meghagyja azt a szitanyomós trikó- és poszteriparnak, amely az ikonból áruvédjegyet formált. A nevezetes fotót egyébként a Revolución című havannai lap fiatal riportere, bizonyos Alberto Diaz „Korda” készítette még 1960-ban, egy tömeggyűlésen. Az ismert olasz kiadó, Giacomo Feltrinelli a szerkesztőség falán látta meg a portrét, és fénymásolatot készített róla, amely csak a kontúrokat adta vissza, de logo, sőt hamarosan brand lett belőle. Csak a sapkán azt az ötágú csillagot kellett hangsúlyosabbra retusálni. Alberto Diaz „Korda” soha egy fillér jogdíjat sem kapott a sokmilliós példányszámban megjelent alkotásáért; úgy járt, mint az izsevszki illetőségű (Udmurtföld) Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov.
- Lesz majd szivar, rum és salsa!
A produkció castingja is dolgozott, hiszen a Fidel fiúk is jelen vannak a filmben, de szerepük nem hagy karakteres nyomot a perforált celluloidszalagon. A zeneszerző, Alberto Iglesias viszont kreatívan használja fel a Stone-féle Castro-filmből visszamaradt remittendát, az operatőr pedig szemmel láthatóan már maga is unta a Sierra Maestra párafelhőkkel átitatott helyszíneit. A pirotechnika azonban megdolgozott a gázsiért.
A négy és fél órás filmfolyamnak már az elején kiderül, később pedig bizonysággá válik, hogy Guevaráról nehéz jó filmet csinálni.
Che ellentmondásos személyiségével még a diplomáciai érzékéről (is) híres II. János Pál sem tudott mit kezdeni az újratemetést követő kubai látogatása során. „Az Úr dolga ítélkezni érdemeiről!” - mondotta a Szentatya, jelezvén, hogy azért voltak ilyenek is. A film értékelése kapcsán a kritikusnak persze könnyebb dolga van.
Hivatalos helyen cáfolták, hogy Hollywood most az Eduardo Rózsa-Flores-sztori megfilmesítésére készül.
Trunkó Barnabás
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Trunkó Barnabás
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/12 • VI. 3. – VI. 16.
Para-Kovács Imre: a történelmet hidraulikus emelővel és kokárdával tanító Czinyiné kinevezése a Védvonal élére jól jelzi, mennyire gondolják komolyan
Smuzewitz Ilona: Sulyok nem mond le, hiszen ő együttműködésben verhetetlen, ezért tették oda, nem ő tehet róla, hogy közben változott a kormányfő
Farkasházy Tivadar Hont András ezer forintjáról, amit az 500 millió mellé kapott adományként
Havas Henrik végigveszi Orbánnal, mihez kezdjenek a légiósok nélkül kiüresedő felcsúti stadionnal
Váncsa István a szurkolók kétlaki életéről, és a győzelmet követően Párizsban kitört forradalomról
Dési János szerint ha a leköszönő kormány tagjai tegeződve kérnek számon egy új minisztert, akkor azt miért nem egy lakatlan szigetről tehetik csak?
Juszt László furcsállja, hogy pont a diktatúra megszűnése döntötte be az egyetlen ellenzéki napilapot
A Heti Kamu megtudta, hogy Balog püspök azért lobbizott ea kegyelem megadásáért, mert rollerezve őt is leterítette egy vérnyúl és napokig azt se tudta, mit csinál!
Selmeczi Tibor alig várja, hogy Tóth Gabi együtt lépjen fel Sulyok Tamással egy búcsúban.
2026/12 • VI. 3. – VI. 16.
Para-Kovács Imre: a történelmet hidraulikus emelővel és kokárdával tanító Czinyiné kinevezése a Védvonal élére jól jelzi, mennyire gondolják komolyan
Smuzewitz Ilona: Sulyok nem mond le, hiszen ő együttműködésben verhetetlen, ezért tették oda, nem ő tehet róla, hogy közben változott a kormányfő
Farkasházy Tivadar Hont András ezer forintjáról, amit az 500 millió mellé kapott adományként
Havas Henrik végigveszi Orbánnal, mihez kezdjenek a légiósok nélkül kiüresedő felcsúti stadionnal
Váncsa István a szurkolók kétlaki életéről, és a győzelmet követően Párizsban kitört forradalomról
Dési János szerint ha a leköszönő kormány tagjai tegeződve kérnek számon egy új minisztert, akkor azt miért nem egy lakatlan szigetről tehetik csak?
Juszt László furcsállja, hogy pont a diktatúra megszűnése döntötte be az egyetlen ellenzéki napilapot
A Heti Kamu megtudta, hogy Balog püspök azért lobbizott ea kegyelem megadásáért, mert rollerezve őt is leterítette egy vérnyúl és napokig azt se tudta, mit csinál!
Selmeczi Tibor alig várja, hogy Tóth Gabi együtt lépjen fel Sulyok Tamással egy búcsúban.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
