Innováció

Uj Péter

2004. 03. 31. · Hócipő 2004/07

Már épp egy elkeseredett szózatban, esetleg gyújtó hangú, Petőfi Sándor stílusában írott kis versben akartam a magyarokhoz fordulni, hogy amennyiben még egyszer a modernizáció szót hallják kiesni egy szocialista (és/vagy szadeszos) politikus száján, azonnal lépjenek közbe, bántalmazzák tettleg az illetőt, csavarják ki a kezéből a papírjait, és azokkal pofozzák hazáig lehetőleg, mert a modernizációról (információs társadalomról, tudásgazdaságról a meg a többiről) pofázni már tényleg pofátlanság egy olyan országban, ahol - valószínűleg a világon az egyetlen ilyen országként - tizenöt éve monoton csökken az innovációra (kutatás-fejlesztésre) költött állami pénz, miközben persze szájvíz helyett is nagy magyar innovátorok, Neumann János, Wigner Jenő, Gábor Dénes és a többiek neveit gargalizálják.

Puskás-szindróma: évtizedeken át emlegette mindenki könnyes szemmel az Aranycsapat szentséges névsorát, szinte föl sem tűnt, hogy a pályán már rég szerencsétlen mozgáskorlátozottak esnek-kelnek. Az utóbbi tíz évben például addig sikerült mantrázni Neumann Jánost, amíg Magyarország a régió internetellátottsági élmezőnyéből a legszakadtabb országok közé csúszott, Szlovákia alá, éppencsak Románia elé. Eközben a közvélemény egy részével sikerült elhitetni, hogy Magyarország valami rejtélyes adottságánál fogva (óh, a torgyáni magyar zsenialitás! A Kárpát-medence szívcsakrája! a szíriuszi kettős spirál!) titkos informatikai szuperhatalom, egy szendergő csodagyerek.

Tehát épp nekikészültem a versnek/szózatnak, amelyben lerántottam volna a leplet a szomorú helyzetről, drámai képekben láttattam volna a nemzetközi versenyben mind inkább lemaradó magyar gazdaság várható szenvedéseit, a jövő nagy albán processzorgyáraiban büfét üzemeltető és tmk-lakatosként bádog öltözőszekrény-ajtót javító magyar gyermekeinket, amikor valami váratlan dolog történt: megcsillant a magyar géniusz. Mégpedig úgy, hogy fölkapta a fejét a globalizált, multinacionális, imperialista izé az egész világon.

Március 21-én az Evening Standard brit lap adott hírt egy háromfős kelet-európai bandáról, amelyik mobiltelefonba épített lézerszkennerrel és egy kis komputerrel számolta ki a rulettkerék forgását és a golyó várható érkezési helyét, így félmilliárd forintot nyert a londoni Ritz hotel kaszinójában. A csalók ellen még eljárás sem indítható, mivel nem sértették meg a kaszinó szabályzatát, nem befolyásolták sem a golyó mozgását, sem a rulettkerék pörgését. A banda tagja egy magyar hölgy is, akit olyan jelzőkkel festett le az Evening Standard bűnügyi tudósítója, hogy még a legedzettebb szerelmesregény-írók is belepirultak volna.

Ez a fölényes gyakorlati-technikai tudás, ez a leleményesség - tipikus magyar munka, a múlt század Nobel-díjas zsenijeinek öröksége, ők is egyszerre voltak nagy teoretikusok és zseniális gyakorlati szakemberek (többnyire mérnök végzettségűek voltak). Dobban a neumanozáson-tellerezésen fölnőtt magyar szíve nagyot.

Egy ilyen feladatra alkalmas lézeres műszer tíz-tizenöt kiló, legalább televíziónyi (oké, Junoszty, de akkor is), kaszinóbeli használata legföljebb akkor maradhat észrevétlen, ha figyelemelterelésnek egy T-72 harckocsi nyit tüzet a rulettasztalnál, akkor pedig már minek bohóckodni a lézerszkennerrel, ugye.

De ezeknek az instant zseniknek sikerült mindezt egy mobiltelefonban megoldaniuk.

Szinte láttuk magunk előtt, ahogy a szívszorítóan gyönyörű magyar hősnő éjszakánként hegeszt egy Budapest-környéki telken, a félbe vágott Roburból készült fészerben, és egy kiszolgált Orion elektroncsöveiből, kidobott ZX Spectrumokból, búcsúkban kapható zseblézerekből, szigszalagból és kilences gömbvasból lézerszkennert barkácsol.

A nemzeti technikai innováció feltámadásának illúziója alig egy napig tartott. A cikk magyarországi ismertetése után nem sokkal kiderült, hogy a lézerszkenner valószínűleg mese (hogy az elkövetőké vagy az újságé, azt nem tudni), a banda valószínűleg csak szemmértékkel dolgozott, vannak ilyen specialisták, állítólag tanítják is valahol a módszert az exjugoszláv hegyek között, szóval jó képességekkel és megfelelő gyakorlattal megsaccolható, hogy körülbelül hova várható a golyó, s ha megfelelően gyorsan tesz a társ és jó szisztémával játszik, elég biztos a nyereség. A megoldandó feladat annyi, hogy a kaszinó éber őrei ne figyeljenek fel a golyófigyelőkre, mert azonnal kidobják őket. A figyelemelterelés többnyire egy csinos hölgy feladata.

A két golyófigyelő férfi meg egyébként is szerb volt.

Tehát az első bekezdésben foglaltakat tekintsék mégis érvényben levőnek.

Uj Péter
legolvasottabb cikkei

Uj Péter
legfrissebb cikkei

Uj Péter összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/8 • IV. 9. – IV. 23.

Nyolcadik idei számunkban nyolcoldalas mellékletben vuduzzuk nyolcasokkal Matolcsyt! Para-Kovács Imre: Luxus Moszkvics Slusszkulcs, avagy hogyan különböztessük meg a kullancsot a poloskától Váncsa István: Magyarországon minden kérdésben bölcs uralkodónk mondja meg a tutit, kivéve, ha épp más dolga van Smuzewitz Ilona: hogyan segíti a rendrakásban a szegény embereket a lakóautóval országjáró Gyurcsány? Farkasházy Tivadar: Orbán 20 éve még Bayreuthba járt Rockenbauerrel, most meg Győzikével zebrázik Havas Henrik: Orbán Rodostóba készül, viszi magával Menczert is, aki majd Mikes Kelemen álnéven tudósítja a TV2-t Dési János: Hogyan fogják magyarázni a matematika oktatásának betiltását? Gyermekvédelmi szempontokkal! Verebes István: Casanova jó útra tér, Harpagon pedig kislisszol a Nemzeti Bankból A Heti Kamu megtudta: jó szándékból, törődésből jár Mészáros Lőrinc Afrikába vadászni, így kímélve meg a zebrákat a szavannák rossz tartási körülményeitől Selmeczi Tibor: mit tegyünk, ha elmegy a víz, az áram, a fűtés, a gyerek meg bömböl, mert lekapcsolják a Tik Tokot?

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.