Ki örökít át, fogában tartva?

Uj Péter
Nyomtatás
2020. 03. 11. · Hócipő 2020/06
Takaró pocakos törzszászlós vezényszavára („a nemzeti kultúra átörökítését KEZDD… MEG!!”), országszerte megkezdődhet a nemzeti kultúra átörökítése, a törvény erejénél fogva, futólépésben, alakzatban, mert a nemzeti kultúra átörökítése a kulcsfontosságú átörökítés a nemzeti kultúra szempontjából, és eddig sajnálatosan el volt hazudva, mismásolva, az identitásrabló erők mesterkedése okán. Az ön nemzeti azonosság erősítése, a szuverén mozgástér keresztény hagyományainak tisztelete mellett elkötelezett kormányzatnak szent kötelessége, hogy az átörökítés nagy nemzeti feladatát átvigye. Kulturálisan. Össztársadalmilag.

Azazhogy: nemzetileg.

A globalista csúfnevén csak Nemzeti Alaptantervnek (NAT) emlegetett Nemzeti Kultúra Átörökítési Program (NeKÁPo) természetesen kissé megelőzte korát (lásd még: sereghajtóból éllovas; éllovasból Fedák Sári), a tankönyvszerzők sajnálatosan még nem zárkóztak föl a nem csak nagyívű, de minden szempontból sorsformáló, eredeti, szellemi értelemben is kivételes tervhez, a kultúra­átörökítésnek ehhez a kivételesen nemzeti, szuvenír és kereszténydemokrata módjához, így némileg aggódom kisebbik gyermekem négy év múlva esedékes érettségi vizsgája miatt, hogy vajon föl tud-e készülni tisztességesen, teszem azt, Joseph Göbbels értekező kisprózájából?

Mert az talán nem egészen alaptalan előítélet, hogy Göbbels politikai szerepvállalásával akadnak kisebb gondok; bár, jegyezzük meg, ezek is jobbára a baloldali kánon és a pc-dikatúra kettős mércéjéből fakadnak.

Mert például József Attila meg nem-e volt kommunista? Ugye. Nem szabad azonban a füdővízzel együtt kiöntenünk a gyereket, akkor sem, ha a gyerek divatosan rövidre nyírt frizurát, feltűnően jól szabott, totenkopfos fekete egyenruhát és lovaglócsizmát visel.

Vagy hát ott van a baloldal által évtizedeken át kegyetlen boszorkányüldözésnek kitett Mein Kampf, amelyet – és ezt tudatosan hallgatták el! – kifejezetten lelkesen fogadott a korabeli kritika, sőt irodalmi Nobel-díjra is jelölték.

De talán néhány év nemzetikultúra-átörökítés után újra merhetünk majd beszélni Szálasi Ferenc figyelemre méltó szerelmi lírájáról, amit sajnálatos módon megpróbáltak kitörölni a nemzeti kulturális emlékezetből a véres kezű baloldali cenzorok.

Takaró trzls. professzor és Raffay spiritus rektor Ady esetében már rámutatott egy-két problémás részletre, például, hogy ügyesen fűzögette ugyan a rímeket, de nem szabad elfelejteni, hogy szabadkőműves volt, és csak a hátoszágban lébecolt, sportszerűtlen életmódot folytatva (aminek meg is lett a böjtje), amíg mások a fronton áldozták életüket a hazáért. Köztük voltak olyanok is, akik egész tiszteséges kis versikéket írogattak, és ezeket bátran odatehetjük Ady dekadens-nihilista szörnyszülöttei mellé kultúraátörökítésileg.

Ugyanígy fölvethető volna egyébiránt, hogy Radnóti Miklóst is meglehetősen egyoldalúan ítélte meg a liberális-kommunista irodalmi kánon. Esztétikai szempontból valóban tehetségesnek mondható némelyik verse, bár meglehetősen érzelgősek, de azt is a mérleg másik serpenyőjébe kell tenni, hogy életének utolsó szakaszában meglehetősen hazafitalan módon, állandó nyafogásával és kritikán aluli fizikumával (v.ö.: Bayer Zsolt: kígyóvállú liberálisok) tudatosan lassította az európai kultúrát védelmező hősies csapatok kelet-nyugati taktikai műveleteit (rugalmas elszakadás az arcvonaltól).

Ahogyan egy másik, gusztustalan testi fogyatékossággal megvert, gyanúsan gyermektelen radikális liberális, Kölcsey Ferenc messze túlértékelt, német–olasz mintára írt versét, bizonyos Himnuszt is ideje volna helyére tenni a nemzeti kultúrában, különösen, hogy ott liheg a nyakán az Ismerős Arcok zenekar közérthető, tisztességes, a nemzeti egység gondolatát csodálatos egyszerűséggel kifejező száma, a Nélküled, amely minden szempontból alkalmas lehet (ahogy erre Fürjes stadionminiszter is rámutatott) az idejét múlt, és vitatható erkölcsiségű Kölcsey kiváltására. Erre akár hivatalos indítványt is lehetne tenni a magyar irodalom és a nemzeti kultúra legnagyobb ünnepén, a következő Kitörésnapon.
Uj Péter
legolvasottabb cikkei
Uj Péter
legfrissebb cikkei
Uj Péter összes cikke
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/15  •  VII. 17. – VII. 31. Para-Kovács Imre: Orbán Viktor, a csűrdöngölő-külpolitika feltalálója önerőből lett nemzetközi „hallja-kend”! Váncsa István: a Mars-Uránusz együttállás európai megvilágosodást hoz, Orbán új putyinista frakciójának karanténba zárásáról Smuzewitz Ilona: Elkezdődött a békelövészárokharc! Farkasházy Tivadar: Az ügynök élete, avagy ki csinál bolondot kiből a Moszkva–Orbán–Brüsszel háromszögben Havas Henrik megtudta, Orbán kovászos uborkával harcolna a békéért, mert az már egyszer bevált Dési János: a kopasz pincér esete a nyári költészettel Verebes István újabb Örkényiádái Lendvai Ildikó az a jó új nemzeti sportunkban, az ámokfutásban, hogy mi egyhelyben nézzük, amíg miniszterelnökünk helyettünk is ámokot fut A Heti Kamu megtudta: Orbán a Türk Tanácsban tartja uniós elnöki székfoglalóját
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.