A motor

Bartus László

2010. 12. 15. · Hócipő 2010/25

Augusztus a szerelem hónapja, nem olyan, mint a csalfa május, hanem olyan ősz előtti. Schmitt Pál nem véletlenül választotta ezt a hónapot, hogy a köztársasági elnök hivatalába lépjen. Döntését leginkább az motiválta, hogy a Várból jobb rálátás nyílik a nemzet asszonyállományára, titkárnők, adminisztrátorok és mosónők fenekére, hogy aztán a Sándor-palotából illatos angyalkás levélpapíron támadjon. Ebből a magaslatból könnyebben választja ki azt a néhányat, akit még nem ültetett a motorjára. Motorja strapabíró, erős, kielégíthetetlen, ezért úgy gondolta, ő maga lehetne a törvényhozás motorja. És az is lett. Egy nagy álló motor. Egy motorsapka. Mivel Schmitt a motorjával gondolkodik és nem a fejével (hiszen abban semmi nincs, fejjel gondolkodni mindenki tud), alkotmányozásra szánta el magát. Ennyi ésszel ahhoz jó nagy motornak kell lenni. Mint ahogy ahhoz is, hogy New Yorkban azokkal az emigránsokkal találkozzon, akiket az Astoriában akkor hallgatott le a KGB, amikor ő volt a menedzser. A Vatikánban a pápa szoknyája megzavarta, de az apácák láttán arra az elhatározásra jutott, hogy a kereszténységet feltétlen be kell venni az alkotmányba. Gyorsan a kereszténység tanulmányozásába fogott, meg is jegyzett belőle öt nevet, úgymint Luther, Kálvin, sátán, Szent Pál és Szent Ágoston. Ezeket néha keveri, mint Korda Gyuri a lapokat, de erről Semjén (a másik motor) se tud többet. Isten ismerős volt neki, előtte Jánosnak hívták, most másnak, a fényképét az íróasztalán őrzi. Bánta, hogy Szent Pálról későn szerzett tudomást, mert akkor a magáról elnevezett érmet Schmitt Szent Pál Érdeméremnek nevezte volna el. Miután megnézte a VIII. Henrik élete című filmet, arra a felismerésre jutott, hogy a Szent Koronának is az alkotmányban a helye. Felkérte a Szent Korona- tan ismert szakértőit. A szerzőknek ez időre csökkentették a gyógyszeradagját. Schmitt Pál a Sándor-palotában a felkészültségének megfelelő gondnoki feladatokat lát el: ellenőrzi a menetleveleket, kapcsolgatja a villanyokat, és amit elé tesznek, úgy mint törvények, tisztítószerek leltára stb., azt elolvasás nélkül aláírja. Így az alkotmányhoz írt javaslatokat is csak a motorjával látta. Nem ő írta, ezért a helyesírás nem volt olyan rossz, de azért akadtak benne hibák. Csak ahhoz ragaszkodott, hogy a szurkolás és a motorozás legyen alapvető emberi jog, és annyit kért egy körúti fodrásznő kérésére, hogy akkor valamit már a nyelvhasználatról is írjanak bele. Tőle jött a forraszték kifejezés két magyar között. Jogot védeni ráér majd akkor, ha kirúgja isten vagy a sátán. Mint az elődje, aki szintén egy motor volt, csak nem akkora.

Bartus László
legolvasottabb cikkei

Bartus László
legfrissebb cikkei

Bartus László összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/21 • X. 8. – X. 21.

Para-Kovács Imre a Zsolti bácsi kifejezés tömegpusztító fegyverként történő alkalmazásáról, amelyet még nem tiltott be az ENSZ Nagy Bandó András Kossuth téri beszéde: Leltár Váncsa István: Marokkóban rendőrsorfallal háborúznak, aki kórházakat akarnak, nem stadionokat, minálunk meg telefonos appot töltenek le Smuzewitz Ilona: Andi díszpolgárságot kapott, holott Lölő Nobel-díjat is vehetett volna neki nőnapra Farkasházy Tivadar: miért akarná a brit titkosszolgálat lejáratni Orbánt, ha azt megteszi magától mindenféle külső segítség nélkül is? Havas Henrik jelentése a Karmelitából, avagy hogyan döntötték el, ki álljon ki párbajra Magyar Péter ellen Dési János: három Göncz Árpád-történet Lendvai Ildikó a gyermekvédelemről rémhíreket terjesztők elleni megtorlásról Verebes István: Hat örkényiáda A Heti Kamu ott volt, amikor Semjén Zsolt hazánkba berepülő ukrán drónokat és sárkányrepülőket lőtt Selmeczi Tibor a krumplibogarat pusztító poloskákról

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.