Vándorcirkuszok: Show az égen

Trunkó Barnabás
2010. 11. 17. · Hócipő 2010/23
Amikor az ember lejött a fáról a földre, egyből a magasba emelte a tekintetét. Nem azt nézte, hogy nem felejtett-e a fán egy kókuszdiót, hanem már akkor is az eget leste. Az evolúció során Darwin valamit elcseszhetett, mert az ember - a madarakkal ellentétben - nem tud repülni, de a homo sapiens ebbe egy percig sem nyugodott bele. Kezdetben úgy próbált repülni, hogy tollakat ragasztott magára, de egy Daidalosz nevű repülőmérnök szerint ez az ötlet nem igazán vált be. A vizet az embernek már sikerült legyőznie, mert vitorlákat szerelt a hajójára, szélcsendben meg egy korbáccsal hajtotta a szerkezetet. Aztán jött egy Leonardo da Vinci nevű digó, aki gyakorlatilag minden olyan tervrajzot elkészített, amit az emberiségnek a rákövetkező évszázadokban nem sikerült. A kínaiak meg egy Nagy Fal mögül röhögtek, hogy ők ezeket már a Mingdinasztia óta tudják.




Fel, fel fiúk!

1783 őszén a Párizs melletti Le Bourget mezején légi show-t rendeztek, amelyen még XIV. Lajos is megjelent. A papírgyáros Montgolfier fivérek ugyanis azt állították, hogy meleg levegővel az égbe lehet emelkedni. Megesküdtek rá, hogy egy csirkével és egy kecskével már kipróbálták, de most kéne két önként jelentkező. Az uralkodó azt javasolta, hogy rabokat ültessenek a kosárba, de a fivérek nem akarták, hogy a repüléstörténet két bandita nevét örökítse meg, ők magukmeg elég beszariak voltak. Végül egy fiatal orvos, Pilatre de Rozier és Francois d’Arlandes márki vállalták a tesztrepülést, ami nagyon látványos és váratlanul sikeres volt. 25 percig tartott, ezalatt 7,5 km-t sikerült megtenni! Odalenn nézők százai éljeneztek, s ekkor már érezhető volt, hogy új iparág született, a légi show!

Pilatre de Rozier ezen kívül még azzal is beírta nevét a történelembe, hogy ő volt az első ember, aki - két évvel később - légi balesetben hunyt el. Emlékét a „pilóta” szó őrzi.


Azok a csodálatos férfiak!

Jó néhány évtized múlva egy másik testvérpár adott lendületet az égi látványosságoknak, de az óceán túlsó partján. A Wright fivérek (Orville és Wilbur) kerékpárok gyártásával és javításával foglalkoztak, de érezték, hogy ez az ipar leszálló ágban van. Ők viszont felszállni akartak. Kiköltöztek az elhagyott észak-karolinai tengerpartra, Kitty Hawkba, hogy elrejtőzzenek a kíváncsi szemek elől, de egy élelmes helyi vállalkozó már akkor jegyeket árult a nézőknek, akik 5 centért a dűnék mögül megleshették a Wright fiúkat.

A világ első motoros repülőgépével Orville 1903. december 17-én emelkedett a levegőbe, a repülés 12 másodpercig tartott. Mire a hírrel egy szemfüles újságíró berohant a helyi újság szerkesztőségébe, Wilbur ezt a rekordot 59 másodpercre javította.

A rekordok ezt követően - világszerte - szinte naponta dőltek, sőt nem egészen hét évtized elteltével ember lépett a Holdra.


Hindenburg, az égi Titanic


Égi celebek

Wrigthék minden egyes kunsztját a dűnék mögül a nézők tapssal jutalmazták. Wilbur rájött, hogy ebből talán még üzletet is lehetne csinálni, és nem nyugodott addig, ameddig a repülőgépével egy bukfencet is tudott csinálni. Ettől kezdve ő szedte a nézőktől a belépti díjat.

A repülés divatba jött, a légi mutatványok megszokott és egyre gyakrabban igényelt látványossággá váltak; a népünnepélyeknek ugyanúgy elmaradhatatlan tartozéka lett a szélzsák, mint a ringlispíl vagy a vattacukor. Sokan akkor láttak először repülőgépet, de olyan is akadt, aki utoljára. A légi bemutatókon gyakran előfordultak balesetek is, de ez se pilótát, se nézőt nem tartott vissza.

Megjelentek a levegő sztárjai is (később, a háború idején már „ász”-nak hívták őket), az első igazi airceleb a francia pilóta, Luis Blériot volt. 1909. július 25-én Calais és Dover között leszállás nélkül repülte át a La Manche csatornát; egyébként sem tudott volna hova leszállni. Dover fehér szikláinál több ezer brit alattvaló az égboltot lesve várta, hogy a horizonton feltűnjön egy összedrótozott stelázsipolc. Ugyanakkor az angoloknak szomorúan bár, de tudomásul kellett venniük, hogy a Nagy-Sziget legendás védettsége ezzel végleg megszűnt.


Ez volt a Business class

Blériot nemcsak bátor pilóta, de remek üzletember is volt, hakniműsorával bejárta Európát. 1909. október 17-én Budapesten is bemutatót tartott százezres nézősereg előtt a mai József Attila lakótelep helyén. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülőgép szállt fel. Ennek ellenére, már hetekkel az érkezése előtt elkezdték árulni azokat a képeslapokat, amelyeken Blériot gépe budapesti városrészletek fölött repül. Ez volt Magyarországon az első fotómontázs. Bleriot üzleti érzékére vall az is, hogy később repülőgépgyáros lett, és az első világháború alatt 10 000 (!) repülőgépet adott el az Antantnak. Hogy a háború után se legyen konkurenciája, elintézte, hogy Trianonban a vesztes államokat tiltsák el a repülőgépgyártástól.

Odaát, az óceánon túl egy postásrepülőből lett légi akrobata csinál rendszeresen telt házat: Charles Lindbergh. Nemzetközi hírűvé azonban akkor válik, amikor 1927-ben a „Spirit of Saint Louis”-szal egyvégtében átrepüli az óceánt. A párizsi Le Bourget-n több ezren várják a jóképű amerikai pilótát. A reptér ideális a légi show-k rendezésére, azóta is főleg erre használják. Charles világsztár lesz, a bulvársajtó alig várja a Lindbergh bébi megszületését…


Blériot a Vérmező felett, neki szerencsére nem lett az

A tragédia után a pilóta összezavarodik, náci és antiszemita nézeteket vall, Berlinben akar letelepedni, de aztán mégis a Csendes óceánra megy a Tengely ellen harcolni. A hírnévvel nem tudott mit kezdeni, a dicsőséggel nem tudott bánni. Viszont született még hat gyereke.


Bicske non coronat!

1931 júliusában egy magyar pilótapáros szállt fel Amerikából, hogy a „Justice for Hungary” nevű gépükkel megtegyék a 6000 kilométeres Newfoundland-Budapest utat. A merész vállalkozást az is motiválta, hogy Harold Sidney Harmswort Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 000 dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül leszállás nélkül New Yorkból Budapestre. Mi meg csak egy koronát ajánlottunk fel neki, ami jelenleg éppen alkotmányozás alatt áll.


Igazságot Magyarországnak! Sokan várták.

Gyűjtés indult a repülőgép megvásárlására: az amerikai magyarok 30 000 dollárt dobtak össze, az itthoniak meg 45-öt! Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor rekordidő alatt repülte át az óceánt, de Győr felett már elfogyott a benzin, végül Bicske határában kényszerleszállást hajtottak végre, pedig Budapesten már ezrek várták őket. Végülis mindössze 30 kilométer hiányzott, no meg az a 10 000 dollár, amit Rothermere megspórolt.

A hősök ünneplése persze nem maradt el, 1931. július 20-án a Millenniumi Emlékműnél százezrek köszöntötték őket. Ekkora tömeg csak 1957. május 1-jén, meg Nagy Imréék újratemetésekor volt a téren. Endresz Görgy alig egy évre rá pilótahalált halt; az óceánrepülők római világkongresszusára igyekezett, és leszállás közben a gépe megbillent…


Ramstein, Frecce Tricolori


Horogkereszt New York felett

Az égi látványipar bekapcsolódott az 1936-os németországi választási kampányba is. Az egyik parlamenti párt roadshow-ján a hatalmas Hindenburg léghajó utazta be az országot, tonnaszámra szórva a röplapokat. Zeppelin gróf léghajója a maga 245 méteres hosszával alig volt rövidebb, mint az egykori Titanic. A kormányozható léghajót egyébként egy magyar fakereskedő: a keszthelyi illetőségű Schwarz Dávid találta fel, von Zeppelin az özvegyétől vette meg a szabadalmat, bagóért. Tipikus magyar sztori.

A Hindenburg a 36-os berlini olimpia nyitóünnepségén is kitüntetett szerepet kapott: beúszott az olimpiai stadion légterébe, megállt, a legénység pedig vezényszóra a léghajó hátuljából az elejébe futott, aminek következtében a Hindenburg kecses bólintással üdvözölt egy bajuszos embert a dísztribünön.


Putyini sólymok

A Hindenburg volt az első léghajó, amelyik képes volt átkelni az óceánon is. A Berlin-New York út három napig tartott, amit a 129 utas luxuskörülmények között tehetett meg: volt a fedélzeten alvókabin, fürdőszoba, étterem, kilátóterasz, sőt még egy Bösendorfer zongora is.

A New York-iak már lassan megszokták, hogy Manhattan felett menetrendszerűen megjelenik a horogkeresztes égi bálna. Az LZ-219 tizenhétszer tette meg ezt az utat; de 1937. május 6-án a lakehursti légikikötőben - leszállás közben - a felrobbanó 200 ezer köbméternyi hidrogén fél perc alatt végzett a monstrummal. A tragédia oka azóta sem tisztázott, a legvalószínűbb elmélet szerint a lakerhursti farmerek sörétes puskával lőttek a léghajóra, mert az teljesen összezavarta a csirkéket, akik egymást is letaposták, ráadásul utána napokig nem tojtak. Lehet, hogy a Kennedy-gyilkosság megfejtése is ilyen egyszerű?


Szeptember 11. előtt


Show time

A háború után egy ideig szüneteltették a légi show-kat; London, Coventry, Berlin vagy Drezda például nem is nagyon igényelte. De amikor a sokat szenvedett Európában végre már volt kenyér, kellett az a másik is! A hangárok mélyéről előbányászták a régi masinákat, lelket leheltek beléjük, no meg újakat is építettek, és ismét divatba jöttek a repülőnapok, amit a mi légterünkben a 2x2 néha 5 című film is bizonyít. A hidegháború szemben álló felei pedig rájöttek, hogy a másikat remekül lehet szívatni egy-egy jól sikerült bemutatóval vagy légi parádéval. Ezek a parádék azonban nemcsak a hivatalosan kémként is akkreditált katonai attasékat érdekelték, hanem a nézőközönséget is. A látogatók hajlandók voltak naphosszat merev nyakkal az eget bámulni, és élvezni a kerozinszagot.


Egy olasz repülőnapon is elmegy

Kezdetben mind a NATO, mind a Varsói Szerződés rendezett légi bemutatókat, de később már csak az észak-atlantiak. Viszont arra meghívták a volt komcsi pilótákat is, akik rendre elhoztak minden díjat. A titkot a világ hamar megfejtette. A szerencsétlen nyugatiak általában F-16-ossal, vagy F-18-assal indultak a versenyen, a volt szocialisták meg a jó öreg MiG- 29-essel. És nyomattak vele rögtön egy legendás Kobrát, amit viszont az amcsi gépek nem tudtak megcsinálni. Nem a gépek teljesítményével vagy aerodinamikai kialakításával volt a probléma, hanem azzal, hogy a nyugati gépek pilótáit jobbára már a negyedik generációs informatika kontrollálta, az meg nem engedte megcsinálni ezt a figurát. Ki is írta a műszerfal digitális képernyőjére, hogy: GAME OVER!


- És pont a hurkasütő bódéra!

Az orosz gépeken azonban nem volt ilyen hülye komputer! A repülés persze veszélyes, nemcsak annak, aki végzi, néha annak is, aki nézi. Ramstein neve is ezért vonult be a repüléstörténetbe, sajnos fekete betűkkel. Ramstein az amerikai légierő legnagyobb külföldi támaszpontja Németországban, nem messze Kaisersleuterntől. A US Air Force ezt a bázist használja az európai és a közel-keleti feladatok ellátására, innen indul az utánpótlás Afganisztánba és Irakba, innen vitték a terroristákat kihallgatni Guantánamóra, de légi parádékat is rendeznek a reptéren. 1988-ban egy légi bemutatón a legendás olasz Frecce Tricolori formáció az ugyancsak legendás manőverét, az „átszúrt szívet” repülte, amikor a szólógép 50 méter magasan összeütközött a kötelék két másik gépével. Az égő roncsok a tömegbe zuhantak, a halottak száma 70, a sebesülteké majdnem ezer volt.


Kecskeméti csendélet F-18-assal

Egy, a hard rockot ipari metallal ötvöző zenekar a tragédia után felvette a Rammstein nevet, a második „m” a média unszolására került a banda nevébe, de minden koncertjükön a balesetre emlékeztető Ramstein a kezdő számuk. Ma Európa, sőt talán a világ egyik legmenőbb zenekara. Budapesten már háromszor koncerteztek, legutóbb idén márciusban, a Puskásban.

2009 augusztusa is szomorú hónap az utazó légi cirkuszok történetében. A lengyelországi Radomban egy belorusz Szu-27-es zuhant le, a moszkvai légi bemutatón meg két, ugyancsak 27-es Szuhoj ütközött egymással. A típus mindennek ellenére a közönség (és a fegyverkereskedők) kedvence, ezzel a típussal mutatta be először Pugacsov (nem a parasztlázadás vezetője!) 1989-ben a Le Bourget-ban a Kobra kunsztot.


Négy török Kecskeméten, csak nem Jumurdzsák talizmánjáért jöttek?

A repülőnapok, légi bemutatók egyre kedveltebbek. Farnborogh talán már népszerűbb, mint Wimbledon, van Epson, és a tusinói légi parádékon sem lehet leejteni egy szál mahorkát sem. Moszkvában időnkét más helyszínen is rendeznek légi látványosságokat, ilyen volt például az is, amikor 1987-ben Mathias Rust, egy 17 éves német srác a Cessnájával a Vörös téren, a Blazsennij-székesegyház melletti placcon landolt. A közönségsikerre való tekintettel leváltották a szovjet légvédelem teljes vezérkarát, és még pártfegyelmit is kaptak. Rustnak viszont csak 20 ezer dollárért adták vissza a Cessnáját, amit egy japán üzletember rögtön megvásárolt négyszer annyiért.


Vörös bika, vörös posztó

A magyar ugaron az első nagyszabású nemzetközi katonai repülőnapnak Kecskemét adott otthont 1990 augusztusában. Ez volt az első alkalom, hogy az Amerikai Légierő gépei nyílt napon találkoztak az akkor még aktív Varsói Szerződés gépeivel, a civilek meg itt tapogathattak meg először egy F-16-ost.

A következő repülőnapra már egy másik helyszínen, Taszáron került sor 1991 szeptemberében. Ekkor már több külföldi résztvevője is volt az eseménynek. Akkora volt a siker, hogy a bulit 1992-ben újra meg kellett rendezni, majd egy hosszabb, ötéves szünet következett, mert a taszári reptér másra kellett.


Az "átszúrt szív" Kecskeméten

1997-től a kerozinzabálók végleg átköltöztek a kecskeméti katonai repülőtérre; itt vonják össze minden évben a NATO legféltettebb repülőgépeit, és az ország összes mobil WC-jét. A rutinos látogató már fel sem néz a giroszos szendvicséből, mert hangjáról felismeri a Harriereket vagy a Mirage-okat. Ahogy egy igazi focidrukker fejből tudja a csapata összeállítását, az airshow-fan is úgy ismeri a nagy csapatokat: a Frecce Tricolorit, a Russzkije Vityázit, a Patrouille de Franceot, vagy a Türk Yildizlarit.

Idehaza ugyanilyen látványosság (volt) a Red Bull.


S mondja, Bessenyei úr, hogyan tud a levegőben
egyszerre kétfelé figyelni?
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2021/24  •  XI. 17. – XI. 30.
HÓCIPŐ-FILM: MEGFXJTUK
AVAGY MIT FŐZÖTT KI LÉVAI ANIKÓ A BOSZORKÁNYKONYHÁJÁBAN? • LÉVAI ANIKÓ SZEREPÉBEN: LÉVAI ANIKÓ!
Para-Kovács Imre a Fidesz-kongresszuson tapasztaltakról, avagy a munkaalapú társadalomról, a Caliber RM 019 Tourbillon Celtic Knot óráról és a vidék megtartó erejéről Farkasházy Tivadar kísérletet tesz a paripahaciendás tüntetésszámláló megfejtésére Bartus László: Viktor, Lőrinc és a nőügyek Smuzewitz Ilona kiakadt, hogy miért nem szerepel Márki-Zay az ElkXrtukban, mikor ő patkolta a kardlapozós lovakat Verebes István: Ugyan kérem, hol vagyunk már attól, hogy felháborodjunk? Dési János: Előbb olvass, utána kukázz, fordítva baj lehet belőle Avar János szerint jó dolog, ha egy ország kultúrpolitikai kulcsposztján olyasvalaki ül, aki a kultúránál csak annak művelőit utálja jobban Trunkó Barnabás megfejtette, csak úgy jöhetett ki 30 millióból a Fidesz frakcióülése, ha megint Németh Szilárd főzött A Heti Kamu megtudta, az Alkotmánybíróság szerint lehet népszavazást tartani Demeter Szilárd agyátalakító műtétjéről A háttérhatalom előretolt bástyái: Para a Népszava hétköznapilapnál Az Orbán-rendszer legnagyobb hazugságai – XXII. rész: Na, heló krumplik, avagy az ezermilliárdos nyugdíjcsökkentés
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.