Drang nach Osten

Uj Péter
2014. 12. 23. · Hócipő 2014/26
Az orbáni fékezhetetlen agyvelejű politikai, sőt ország-(!), sőt világstratégia immanens része, archimedesi sarka és csimborasszóba ojtott sine qua nonja, egyszersmind kvázi a revelációerejű, újszerűségében is forradalmi fölismerés, miszerint nekünk, ab ovo protozseniális és sokra, mi több, furtonfurt többre, egyfajta non plus ultrára hivatott magyaroknak nem ám a közeli, gazdag és kiszámítható országokkal kellene olyan nagyon bizniszelgetnünk, hanem éppen a távolabbi, szegény, ellenben sok szempontból zűrös diktatúrácskákkal, amelyek, mint tusnádfürdőileg tudni illik, valamiféle mintául is szolgálnának nekünk, a hatalomgyakorlás finomságainak tekintetében (illetően) mindenképpen, de ahogy elnézem, egyre inkább életszínvonalilag is.

Ezt a külkerforradalmat emlegeti Keleti Nyitásként, csupa nagybetűvel a kortárs kontextus nélküli szakértológia.

Persze mi, kortárs kontextus és ész nélküli szempontból meglehetősen fantáziátlan, földhözragadt, a mozgástér-szuverenitás-nemzeti érdek Bermuda-háromszög, valamint a nullponti energia jelentőségét fölismerni képtelen, különben is eleve CIA-zsoldban álló nyomorultak nem nagyon látjuk át e terv leglényegét, de hát mégsem véletlenül világhírű Battonyától Nemesmedvesig a magyar finesz, mégsem véletlenül tartják úgy a Las Vegas-i szállodatulajdonosok, hogy ha egy magyar megy be mögötted a forgóajtón, akkor hívd a seriffet, mert eltűnt a pénztárcád.

Summa summárum: csencselni neccesse est, és ha éppen türkmén dobozgitárokat tudunk jutányosan vagonírozni magyar almáért (amelyre egyébként éppen éretlen a hanyatló Nyugat), akkor hát azt kell. Nyilván. Nem? De. Nem kéne ezeket a csodás lehetőségeinket elbaltáznunk, ahogy arra Alijev elvtárs elnök példája is figyelmeztet a KGB KGST Keleti Nyitás lehető legadekvátabb élő példájaként.

Már csak az ideológiai zökkenőket kell rendbe rakni, miszerint itthon majd’ kicsattanunk az egészséges antikommunizmustól, addig Belső-Közép- és Kelet-Ázsiában kénytelenek vagyunk végigkoszorúzni egy csomó komenista tömeggyilkos, helyi KGB- potentát (és családtagjaik) emlékművét, sőt mauzóleumát (Áder konkrétan egy hétre elveszett a vietnami kommunista emlékművek között, már majdnem utána kellett küldeni Stallonét), de ahogy észreveszem, az új magyar finesznek vagy micsodának része az ilyen típusú, szinte végtelen ideológiai rugalmasság: látjuk, a hazai szélsőjobb is milyen látványos könnyedséggel veszi a turbulenciákat; amíg itthon Novák Előd büntetőeljárást próbál indíttatni a közismert véreskezű kommer, Nyers Rezső ellen, addig legnagyobb barátja és példaképe, Putyin bélyeget ad ki Vszjevolod Balickíj volt ukrán NKVD-főnök, több százezer ember agyonveréséért, kínzásáért, megerőszakolásáért és több millió halálra éheztetéséért felelős nemzeti hős emlékére, közben de facto rehabilitálja Dzerzsinszkijt, akire mi polák–venger alapon tekinthetünk ugyan pozitív megatömeggyilkosként, de a múltja legalábbis nem megnyugtató antikommunista szempontból.

Persze az értékekekbe szarunk, éljenek az érdekek, valamint a bolhapiacon megszerezhető virágcsendéletek, aranyfogak és kakukkos órák, mint azt éppen a miniszterelnök volt olyan kedves és okos kifejteni a nagyköveti értekezleten. (Mi, krónikus kortárskontextusnélküliség-hiányban szenvedők persze úgy emlékszünk, hogy huszonévig a Fideszben pont a nagyon erősen értékalapú politizálásról huhogtak, de mindegy. Értéknek ott van a kakukkosóra meg a virágcsendélet, plusz üzbég dobozgitár.)

Tehát így Alijeven, Berdimuhamedovon túl, még Nazarbajev előtt mérleget vonva, megállapíthatjuk (és ez huhogós válasz lehet a csattanóknak), hogy az új külpolitikai stratégia legfontosabb céljait (értsd: célkitűzéseit) határidőre sikerült teljesíteni:

1. A Keleti Nyitás első szakasza, a Nyugati Csukás lezárult: az Uraltól nyugatra már mindenki rühell bennünket, szinte pártállástól függetlenül.

2. A Dunakeszi Kinizsi Futsal Klub összes játékosának és a gyúrónak is sikerült állást találni.

Ne hallgassuk el a nehézségeinket sem: kimerülőben van egyetlen keresett exportcikkünk, a baltás gyilkos beszerzési forrása.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/7  •  III. 27. – IV. 9.
Zsidólakást, zsidóbútort másnapra a filoszemitának: kilenc oldalon foglalkozunk több, mint kéttucat dokumentumot bemutatva azzal, hogyan igényelt zsidólakást és zsidóbútorokat Sulyok Tamás államelnök, általa filoszemitának nevezett apja, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt akkori megyevezetője. Para-Kovács Imre gondolkodóba esett, megnyomja-e az Enter-gombot a 100 Millió dolláros jacht, Megrendelem felirat alatt Váncsa István a Brüsszel elfoglalását követő diadalmenet terveiről Smuzewitz Ilona: a Petőfit megölő Ukránokról és a magyar szuterenitást veszélyeztető kiskereskedelemről Farkasházy Tivadar: szerint inkább a köztársaság tartozik ma már a családi legendáriumba Havas Henrik megtudta, hogyan nevezték a budoárt Felcsúton a miniszterelnök úr gyermekkorában Dési János: kétféle diktatúra létezik: az egyikben Jancsó csinál filmeket, meg Makk Károly, meg Sándor Pál, a másikban meg Philip Verebes István újabb Örkényiádái Nagy Bandó András: Diktakrácia a demokratúrában A Heti Kamu megtudta: a Temuról rendelte a kormány azt az ázsiai huszárlegényt, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőjén énekelt
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.