Csak a jók mennek el

Para-Kovács Imre
2009. 11. 20.
23 év után szerda éjfélkor a Danubius műsorvezetői sírva vigadva köszöntek el hallgatóiktól és a helyszínen összegyűlt több ezer rajongótól. A Hócipő száguldó riportere az egyik zokogó hallgatót kérdezte meg arról, mihez fog kezdeni ezután és mit is jelentett neki a rádió.

Hócipő: Látom, nagyon megviselte, hogy elhallgat a Danubius Rádió... Mióta hallgatja?

Zokogó Rajongó: 23 éve hallgatom, gyakorlatilag napi 24 órában, álmomban is szól az ágy mellett, hogy amikor felkelek, ne kelljen bekapcsolni.

Hócipő: Mit jelentett önnek ez az adó?

Zokogó Rajongó: Mindent, és akkor még keveset mondtam... Ez volt nekem, kérem szépen, a kapcsolat világgal, a feleségemet is azért hagytam el, mert állandóan beszélt és nem hallottam tőle a rádiót... Innen értesültem a világ dolgairól, a gyermekemet is Reklámnak kereszteltem el, hogy megköszönjem, amit nekem adtak, a kis Szabó Reklám már nyolc éves..

Hócipő: Tévét sohasem nézett?

Zokogó Rajongó: Néha néztem, de levettem róla a hangot és a Danubius Rádió szólt akkor is...

Hócipő: Mihez fog kezdeni most?

Zokogó Rajongó: Még nem tudom... nem gondolkodtam el, csak itt vagyunk kétezren és sírunk, hogy megszűnik, nem szövögetünk terveket. Szomorúak vagyunk, együtt vagyunk, kétezren vagyunk... a Szabad Demokraták Szövetsége biztos irigyel minket, de a jövőn még nem gondolkodtam, mindenesetre sötét...

Hócipő: Dolgozik valamit?

Zokogó Rajongó: Darukezelő vagyok, ott fent a toronyban nagyon jó a vétel, hallgattam a Danubius Rádiót, pakoltam a vasbeton elemeket, boldog voltam, de most mindennek vége... Honnan szerzem ezentúl a műveltséget, azt tessék nekem megmondani, hogyan fogok lépést tartani a világgal, most, hogy nincs többé?!

Hócipő: Azt nem tudom, de lesznek más rádiók...

Zokogó Rajongó: Az már sohasem lesz ugyanaz, tudom, mert megéltem sok mindent, még mindig hordom a kalipszós zoknimat, de az igazi szerelmem a Danubius Rádió volt. Csak az az egyetlen örömöm, hogy a rohadt Sláger Rádió is megdöglött, csak ennyi maradt nekem...
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/12  •  VI. 3. – VI. 16.
Para-Kovács Imre: a történelmet hidraulikus emelővel és kokárdával tanító Czinyiné kinevezése a Védvonal élére jól jelzi, mennyire gondolják komolyan Smuzewitz Ilona: Sulyok nem mond le, hiszen ő együttműködésben verhetetlen, ezért tették oda, nem ő tehet róla, hogy közben változott a kormányfő Farkasházy Tivadar Hont András ezer forintjáról, amit az 500 millió mellé kapott adományként Havas Henrik végigveszi Orbánnal, mihez kezdjenek a légiósok nélkül kiüresedő felcsúti stadionnal Váncsa István a szurkolók kétlaki életéről, és a győzelmet követően Párizsban kitört forradalomról Dési János szerint ha a leköszönő kormány tagjai tegeződve kérnek számon egy új minisztert, akkor azt miért nem egy lakatlan szigetről tehetik csak? Juszt László furcsállja, hogy pont a diktatúra megszűnése döntötte be az egyetlen ellenzéki napilapot A Heti Kamu megtudta, hogy Balog püspök azért lobbizott ea kegyelem megadásáért, mert rollerezve őt is leterítette egy vérnyúl és napokig azt se tudta, mit csinál! Selmeczi Tibor alig várja, hogy Tóth Gabi együtt lépjen fel Sulyok Tamással egy búcsúban.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.