Tengerre Magyar! - 2

Hócipő szerkesztőség
2009. 07. 29. · Hócipő 2009/15
Legutóbb az első balatoni gőzösig, a Kisfaludyig jutottunk, most a K und K-val folytatjuk. De először is kijavítunk egy nagy hibát, mert tévedésből Benyovszky hajója helyett a Tegetthoffot raktuk be, könnyű volt összetéveszteni, mert mindkettő a jég fogságába szorult, csak az egyik Kamcsatkában, illetve Alaszka partjainál, a másik pedig a hajótöröttek által frissen elnevezett Ferencz József-föld környékén. Benyovszky gróf hajóiról hiteles kép nemigen akad, ez itt balra a Szent Péter, más néven Péter és Pál, Formosa, azaz a mai Tajvan partjainál. A szocialista flottát viszont engedelmükkel kihagyjuk, Vitray Tamás azt már kikanalazta.



A monitorok lázadása

Az 1918-as fegyverszüneti szerződés a kormányt hat monitor átadására kötelezi, ellenfelei végül öt monitort és két őrnaszádot választanak ki. A megmaradt négyből kettő a legöregebb, egy javítás alatt áll, egyedül az 1892-es Szamos fogható hadra. Mindezen felül öt őrnaszáddal rendelkezünk. A második Vix-jegyzék átadása miatt Károlyi lemond, majd a kommün kikiáltása után két hónappal megindulnak a cseh és román támadások. A Pozsony őrnaszád már május 10-étől folyamatos harci érintkezésben van az ellenséggel. A ludovikások puccsa június 24-én a dunai hadihajók lázadásával indul, a Maros monitor, valamint a Pozsony és Fogas őrnaszád bevonja a vörös lobogót, és felhúzza a nemzeti trikolórt. Óbudáról Pestre tartva a Pozsony több lövést ad le a Szovjet-házra, a volt Hungária Szállodára. Miután heves géppuskatüzet kap, visszavonul a déli összekötő vasúti hídig. Másnap a Lajta monitor és a Komárom őrnaszád hajózik le Budapestig, ám heves ágyútűz fogadja őket. A lázadásban részt vevő hajók Dunapentelén gyülekeznek, s többszöri felszólításra sem teszik le a fegyvert. A ludovikás növendékek közben megszállják a pesti telefonközpontot, ám mivel sem a karhatalom, sem a budapesti helyőrség nem áll melléjük, a lázadás rövid tűzharc után összeomlik. Mire a Munka nevű felfegyverzett gőzös kiválik a kötelékből, ismét felhúzza a vörös zászlót, ám a tűzharcban elsüllyed, de a Komárom parancsnoki tornyát is találat éri, két tiszt halálát okozva. A többi befut Bajára, ahol a szövetségesek a hajókat, a legénységet és a tisztikart internálják, meghiúsítva azon tervüket, hogy majdan csatlakozzanak az akkor már szerveződő szegedi ellenkormányhoz.



A Lajta 1871-ben épült Leitha néven, később magyarosították. A kommün után kavicsrakodásra használják, majd az államosítás után a Foka tulajdona lesz. 1970-ben fedezik fel munkagépként a Lágymányosi-öbölben a Szamossal, de csak utóbbit hozzák rendbe, mert nem vett részt a lázadásban, ám 1990 után ez már nem jó ajánlólevél, ezért eladják a jugóknak. A Lajta viszont előlép fontos hadirelikviának, ezért a Hadtörténeti Múzeum védetté nyilvánítja, és múzeumhajó lesz.



Tegetthoff

Egy osztrák gróf, Hans Wilczek ajánlja fel az első negyvenezer forintot egy sarkvidéki expedícióra, de a Zichy, Esterházy, Széchenyi családok is hozzájárulnak, vezetésére egy hidegtűrő főhadnagyot, Julius Payert kérik fel, aki Weyprecht Károly osztrák-magyar haditengerészeti sorhajóhadnagy társaságában a norvég Isbjörn fedélzetén melegít be, ha ez nem képzavar, ám a legénység követelésére hamar visszafordul. Bremerhavenben épül az új hajó, onnan is indul 1872. június 13-án, az expedíció vezetője Payer, de a Tegetthoff parancsnoka Weyprecht. Hajóorvosa Kepes András egyik felmenője, dr. Kepes Gyula, későbbi magyar királyi vezérfőtörzsorvos, akire az állat- és növénytani gyűjtőmunka is hárul. De olasz és dalmát matróz, tiroli hegymászó, cseh fűtő, norvég szigonymester is akad a fedélzetén. Wilczek gróf az Isbjörn fedélzetén elkíséri őket, ám amint elválnak útjaik, augusztus 21-től hiába fűrészelik, robbantgatják, a Tegetthoff örökre befagy a jégbe, ami október 13-án a hajó alá is benyomul, mire az oldalára dől. Október 28-tól 109 napra beáll a sarki éj, miközben tehetetlenül sodródnak a jéggel északnak vagy keletnek. A nyár sem hoz változást, ám augusztus 30-án 15 mérföldnyire sziklákat pillantanak meg, amely csillogó alpesi tájként ragyog. Payer öt fővel kísérli meg elérését, amikor sűrű köd telepszik rájuk, megpróbálnak visszatérni, de hol a Tegetthoff? Végül egyikük kutyájának a csaholása menti meg őket. Október 31-én végre oly közel érnek, hogy ismét megpróbálják a partraszállást. Csalódottan veszik tudomásul, hogy vélhetően a világ végét fedezték fel, Wilczek-szigetnek nevezik el, s március 10-én ötnapos kirándulásra indulnak az ötvenfokos hidegben, amelyben a kenyeret csak baltával, a zsírt vésővel lehet darabolni.



Április 21-én érnek vissza a hajóra, majd május 20-án négy szánnal és csónakkal búcsút vesznek tőle. Nyers fókahájat esznek, hogy elérjék Novaja Zemlját, hátha találnak ott még bálnavadászokat, ne kelljen a harmadik télre is visszatérni a hajóra, s 67 jegesmedve után továbbiakat is enni. Augusztus 16-án érik el a nyílt óceánt, két nap múlva Novaja Zemlját. Hat napra egy ismeretlen ötödik csónak bukkan fel, azt követve pillantanak meg két orosz hajót, a Nyikolaj viszi el őket Norvégiába a három csónakért, két vadászfegyverért és 1200 ezüstrubelért, bár a cár megparancsolta, hogy aki megtalálja őket, minden segítséget adjon meg nekik. Az általuk felfedezett Ferenc József-föld a Monarchia külbirtoka lesz, ám kifelejtik a trianoni szerződésből, így a húszas évektől Szovjet-Oroszország teszi rá a kezét, és elbirtokolja. A Hungária-öböllel, a Budapest-fokkal, a Zichy-földdel, a Deák-szigettel, a Vámbéry-szigetcsoporttal egyetemben.



Carpathia

Nevével ellentétben nem magyar, bár sokan annak tartják. A híres Cunard Line hajótársaság 1901-től a téli hónapokban a Trieszt-New York vonalon jár, májustól novemberig pedig Liverpooltól vág neki az óceánnak. 8600 tonnás, 14-15 csomóra, azaz 28 km/órás sebességre képes, s 1700 fő fér el rajta, bár nem úgy, mint Leonardo DiCaprio a Titanicon. 1912. április 16-a hajnalán elsőként siet híres társa segítségére. Fedélzetén dr. Lengyel Árpád irányítja a túlélők ellátását. Pedig az első vészjelzést nem is hallják, mivel rádiósuk nincs szolgálatban, ám lefekvés előtt eszébe jut, hogy megkérdi a Titanicon kollégáit, mit tudnak a közelükben lévő jéghegyekről. 93 kilométerről, 17 csomóval érkezik a Titanic hűlt helyére, 705 teljesen kihűlt embert mentve meg. A Carpathia - miként a Lusitania - 1918 júliusában süllyed el az ír partoknál egy német tengeralattjáró három torpedójától, ám 215 fős legénysége 5 kivételével megmenekül.





Novara

A fiumei kikötőben az I. világháborúig 11 magyar tengerhajózási társaság működik, 123 hajójuk vízkiszorítása 235 ezer tonna, ám a háború után csak hét marad, 18 ezer tonna hordképességgel. Az 1970-es évekre hajóparkunk 100 ezer tonna körüli, amely csak harmada a csehekének, igaz, nekik Shakespeare a Téli regében cseh tengert álmodott. A Novara 1915-re készül el, nevét arról a kisvárosról kapja, ahol az osztrákok 1849 márciusában döntő csapást mértek az olaszokra. Az elavult SMS Habsburg hadihajó parancsnoka, egy bizonyos nagybányai Horthy Miklós nevű sorhajókapitány mindent elkövet, hogy a gyors cirkálót megkapja. Első komolyabb feladatként éjszaka kell áthajóznia az Otrantói-szoroson egy tengeralattjárót vontatva. Amikor lekapcsolják róla, a franciák észreveszik a Novarát, ám az gyorsabb, s visszatér támaszpontjára. Pár nap múlva Olaszország hadat üzen a Monarchiának, Horthy másnap már Ravenna kikötőjét támadja, s több olasz hajót elsüllyeszt. Decemberben albán kikötőket támad, hogy ne tudják a szerb csapatokat evakuálni.



Cattaróból fut ki a Pandúr, a Huszár, a Turul, a Novara, a Warasdiner és három torpedónaszád a parancsnoksága alatt, s hamarosan elsüllyesztenek 4 gőzöst, 10 nagy vitorlást és 5 kisebb szállítóhajót, amelyek hadianyagokkal vannak megrakva, ezzel törve meg Montenegró ellenállását. 1917. május 17-én Cattaróból kifutva a Novara, a Helgoland és a Saida, két rombolóval, a Csepellel és a Balatonnal szétszórja az Otrantói-szorost blokád alá vonó brit cirkálókat, s húsz hajót süllyeszt el. A csatát vezénylő Horthyt IV. Károly ellentengernaggyá lépteti elő, ám ő ezt a király elleni budaörsi csatában nem honorálja. Már azért sem, mert az ő parancsára kell alig másfél évre rá a Novarát átadnia a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Később a franciák kapják meg, s Thionville néven iskolahajóként működik, mivel a magyar diákok akkoriban már csak kockás papíron tengericsatázhatnak.



Szent István

A Monarchia 151 méter hosszú, 27 méter széles büszkeségét 1914-ben bocsátják vízre Fiuméban. Egyszerre 5400 kiló gránátot tud 20 kilométeres távolságra kilőni. Ez az első hadihajó, amely magyar földön, magyar szakértelemmel készült. Az osztrák-magyar csatahajók megépítéséhez szükséges pénzt ugyanis országgyűlésünk azzal a feltétellel szavazza meg, hogy az egyiket a Ganz-Danubius építheti. Első és egyben utolsó bevetésére 1918. június 9-e éjjelén fut ki, hogy feltörje az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat, ám egy olasz naszád felfedezi, s fél kilométerről két torpedót lő ki rá. Azonnal tíz fokkal megdől, amit ugyan sikerül hét fokra csökkenteni, ám testvérhajója, a Tegethoff - a sarkutazó hajó névrokona - hiába próbálja a kikötőbe vontatni, a kötél elszakad, s a magyar ipar büszkesége hét perc alatt elsüllyed, amihez a tervezés hibái, többek közt a 12 darab 305 milliméteres löveg súlya is hozzájárultak.



Szerencsére a Monarchia tengerészei számára követelmény az úszástudás, így az 1087 fős legénységből csak 85 matróz és 4 tiszt leli halálát a habokban. Az SMS Szent István különös rekordként egyike azon kevés hajónak, melyek elsüllyesztését filmre vették. A másik kettő az angol HMS Barham és a Pearl Harborban nyugvó USS Arizona. A filmből befolyó pénzt a Vöröskeresztnek ajánlották fel. Azóta 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fekszik a hullámsírban, s jugoszláv, olasz és osztrák lemerülések után magyar búvárok is felderítik, tavaly a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök jelenlétében elsüllyedése 90. évfordulóján kegyeleti merülést tartottak, s virágok bedobálásával adóztak a hadisírnak minősülő roncsban rekedt tengerészek emléke előtt.



Szent Jupát

Fa Nándor és társa első magyarként e kicsiny vitorlással kerüli meg a földet. Fa és társa, Gál József 1980 és 85 között építi meg a 31 lábnyi, azaz kilenc méternél alig hosszabb túrahajót, s 1986- 87-ben a Horn-fokot és a Jóreménység fokát megkerülve 700 nap után érkezik vissza. Később már nem indulnak együtt útnak, mivel a hajó túl kicsi ahhoz, hogy két magyar elkerülhesse egymást. Fa Nándor tervezi az első magyar óceáni versenyvitorlást. A 60 láb hosszú Alba Regia a fehérvári Köfém gyárcsarnokában épül, és 1990- 91-ben vesz részt vele egy négyszakaszos, egyszemélyes földkerülő versenyen. 1992-93-ban a Vendée Globe nonstop föld körüli szóló vitorlásversenyén indul egy francia kikötőből, s 128 nap alatt teljesítve a távot, 5. helyezettként ér célba, harmincezer érdeklődő közt száz magyar várja.



1996-ban a Budapesttel indul útnak. A magányos hajósok szörnyű dilemmája, hogy aki rövidebb úton akar menni, annak minél közelebb az Antarktiszhoz, szinte a jégtáblák közelében kell vitorláznia. Fa és Gál után Kopár István is többször megkerüli a földet, de Jean Michel Jarre lemezei közül is az első a leghíresebb. Nándiról ma keveset hallani, legutóbb a Velencei-tavat védte egy kaszinótól.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2021/25  •  XII. 1. – XII. 14.
ADVENTI AJÁNLAT: PARA, VÁNCSA, SMUZEWITZ... Váncsa István: akarja-e a migráns Afganisztánhoz csatolni Csongrád-Csanádot, Bács-Kiskunt vagy Baranyát? Para-Kovács Imre a Honvéd Kórház három objektumának 24 oltópontján oltakozott, hogy regisztrálatlanul beoltódjon MEGFXJTUK 2.: Lévai Anikó szerepében még mindig Lévai Anikó! Farkasházy Tivadarnak II. Lajos ugrott be Gulyásról, biztos ő is azt gondolta a mohácsi csata után a Csele-pataknál, hogy a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv jött be Smuzewitz Ilona kiakadt, hogy Amerika szankciókat vetne ki a korrupt magyar politikus emberekre, holott még tárgyalni sem hajlandók róla, hogy mekkora mértékű lopás lenne számukra elfogadható Verebes István a még meg nem zavart elméjű olvasók ép eszéről Dési János szerint ideje volna, hogy Mészáros könyvtárat is alapítson, mindkét gyerekkori színezőjét felajánlva hozzá Avar János szerint más diktátorok válsághelyzeteket használtak ki, a miénk maga teremti ezeket A Heti Kamu megtudta, Kósa Lajost a folyamatos kibeszélései miatt arra ítélte a Fidesz-frakció, hogy vegye feleségül a csengeri örökösnőt
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.