Tengerre Magyar! - 2

Hócipő szerkesztőség
2009. 07. 29. · Hócipő 2009/15
Legutóbb az első balatoni gőzösig, a Kisfaludyig jutottunk, most a K und K-val folytatjuk. De először is kijavítunk egy nagy hibát, mert tévedésből Benyovszky hajója helyett a Tegetthoffot raktuk be, könnyű volt összetéveszteni, mert mindkettő a jég fogságába szorult, csak az egyik Kamcsatkában, illetve Alaszka partjainál, a másik pedig a hajótöröttek által frissen elnevezett Ferencz József-föld környékén. Benyovszky gróf hajóiról hiteles kép nemigen akad, ez itt balra a Szent Péter, más néven Péter és Pál, Formosa, azaz a mai Tajvan partjainál. A szocialista flottát viszont engedelmükkel kihagyjuk, Vitray Tamás azt már kikanalazta.



A monitorok lázadása

Az 1918-as fegyverszüneti szerződés a kormányt hat monitor átadására kötelezi, ellenfelei végül öt monitort és két őrnaszádot választanak ki. A megmaradt négyből kettő a legöregebb, egy javítás alatt áll, egyedül az 1892-es Szamos fogható hadra. Mindezen felül öt őrnaszáddal rendelkezünk. A második Vix-jegyzék átadása miatt Károlyi lemond, majd a kommün kikiáltása után két hónappal megindulnak a cseh és román támadások. A Pozsony őrnaszád már május 10-étől folyamatos harci érintkezésben van az ellenséggel. A ludovikások puccsa június 24-én a dunai hadihajók lázadásával indul, a Maros monitor, valamint a Pozsony és Fogas őrnaszád bevonja a vörös lobogót, és felhúzza a nemzeti trikolórt. Óbudáról Pestre tartva a Pozsony több lövést ad le a Szovjet-házra, a volt Hungária Szállodára. Miután heves géppuskatüzet kap, visszavonul a déli összekötő vasúti hídig. Másnap a Lajta monitor és a Komárom őrnaszád hajózik le Budapestig, ám heves ágyútűz fogadja őket. A lázadásban részt vevő hajók Dunapentelén gyülekeznek, s többszöri felszólításra sem teszik le a fegyvert. A ludovikás növendékek közben megszállják a pesti telefonközpontot, ám mivel sem a karhatalom, sem a budapesti helyőrség nem áll melléjük, a lázadás rövid tűzharc után összeomlik. Mire a Munka nevű felfegyverzett gőzös kiválik a kötelékből, ismét felhúzza a vörös zászlót, ám a tűzharcban elsüllyed, de a Komárom parancsnoki tornyát is találat éri, két tiszt halálát okozva. A többi befut Bajára, ahol a szövetségesek a hajókat, a legénységet és a tisztikart internálják, meghiúsítva azon tervüket, hogy majdan csatlakozzanak az akkor már szerveződő szegedi ellenkormányhoz.



A Lajta 1871-ben épült Leitha néven, később magyarosították. A kommün után kavicsrakodásra használják, majd az államosítás után a Foka tulajdona lesz. 1970-ben fedezik fel munkagépként a Lágymányosi-öbölben a Szamossal, de csak utóbbit hozzák rendbe, mert nem vett részt a lázadásban, ám 1990 után ez már nem jó ajánlólevél, ezért eladják a jugóknak. A Lajta viszont előlép fontos hadirelikviának, ezért a Hadtörténeti Múzeum védetté nyilvánítja, és múzeumhajó lesz.



Tegetthoff

Egy osztrák gróf, Hans Wilczek ajánlja fel az első negyvenezer forintot egy sarkvidéki expedícióra, de a Zichy, Esterházy, Széchenyi családok is hozzájárulnak, vezetésére egy hidegtűrő főhadnagyot, Julius Payert kérik fel, aki Weyprecht Károly osztrák-magyar haditengerészeti sorhajóhadnagy társaságában a norvég Isbjörn fedélzetén melegít be, ha ez nem képzavar, ám a legénység követelésére hamar visszafordul. Bremerhavenben épül az új hajó, onnan is indul 1872. június 13-án, az expedíció vezetője Payer, de a Tegetthoff parancsnoka Weyprecht. Hajóorvosa Kepes András egyik felmenője, dr. Kepes Gyula, későbbi magyar királyi vezérfőtörzsorvos, akire az állat- és növénytani gyűjtőmunka is hárul. De olasz és dalmát matróz, tiroli hegymászó, cseh fűtő, norvég szigonymester is akad a fedélzetén. Wilczek gróf az Isbjörn fedélzetén elkíséri őket, ám amint elválnak útjaik, augusztus 21-től hiába fűrészelik, robbantgatják, a Tegetthoff örökre befagy a jégbe, ami október 13-án a hajó alá is benyomul, mire az oldalára dől. Október 28-tól 109 napra beáll a sarki éj, miközben tehetetlenül sodródnak a jéggel északnak vagy keletnek. A nyár sem hoz változást, ám augusztus 30-án 15 mérföldnyire sziklákat pillantanak meg, amely csillogó alpesi tájként ragyog. Payer öt fővel kísérli meg elérését, amikor sűrű köd telepszik rájuk, megpróbálnak visszatérni, de hol a Tegetthoff? Végül egyikük kutyájának a csaholása menti meg őket. Október 31-én végre oly közel érnek, hogy ismét megpróbálják a partraszállást. Csalódottan veszik tudomásul, hogy vélhetően a világ végét fedezték fel, Wilczek-szigetnek nevezik el, s március 10-én ötnapos kirándulásra indulnak az ötvenfokos hidegben, amelyben a kenyeret csak baltával, a zsírt vésővel lehet darabolni.



Április 21-én érnek vissza a hajóra, majd május 20-án négy szánnal és csónakkal búcsút vesznek tőle. Nyers fókahájat esznek, hogy elérjék Novaja Zemlját, hátha találnak ott még bálnavadászokat, ne kelljen a harmadik télre is visszatérni a hajóra, s 67 jegesmedve után továbbiakat is enni. Augusztus 16-án érik el a nyílt óceánt, két nap múlva Novaja Zemlját. Hat napra egy ismeretlen ötödik csónak bukkan fel, azt követve pillantanak meg két orosz hajót, a Nyikolaj viszi el őket Norvégiába a három csónakért, két vadászfegyverért és 1200 ezüstrubelért, bár a cár megparancsolta, hogy aki megtalálja őket, minden segítséget adjon meg nekik. Az általuk felfedezett Ferenc József-föld a Monarchia külbirtoka lesz, ám kifelejtik a trianoni szerződésből, így a húszas évektől Szovjet-Oroszország teszi rá a kezét, és elbirtokolja. A Hungária-öböllel, a Budapest-fokkal, a Zichy-földdel, a Deák-szigettel, a Vámbéry-szigetcsoporttal egyetemben.



Carpathia

Nevével ellentétben nem magyar, bár sokan annak tartják. A híres Cunard Line hajótársaság 1901-től a téli hónapokban a Trieszt-New York vonalon jár, májustól novemberig pedig Liverpooltól vág neki az óceánnak. 8600 tonnás, 14-15 csomóra, azaz 28 km/órás sebességre képes, s 1700 fő fér el rajta, bár nem úgy, mint Leonardo DiCaprio a Titanicon. 1912. április 16-a hajnalán elsőként siet híres társa segítségére. Fedélzetén dr. Lengyel Árpád irányítja a túlélők ellátását. Pedig az első vészjelzést nem is hallják, mivel rádiósuk nincs szolgálatban, ám lefekvés előtt eszébe jut, hogy megkérdi a Titanicon kollégáit, mit tudnak a közelükben lévő jéghegyekről. 93 kilométerről, 17 csomóval érkezik a Titanic hűlt helyére, 705 teljesen kihűlt embert mentve meg. A Carpathia - miként a Lusitania - 1918 júliusában süllyed el az ír partoknál egy német tengeralattjáró három torpedójától, ám 215 fős legénysége 5 kivételével megmenekül.





Novara

A fiumei kikötőben az I. világháborúig 11 magyar tengerhajózási társaság működik, 123 hajójuk vízkiszorítása 235 ezer tonna, ám a háború után csak hét marad, 18 ezer tonna hordképességgel. Az 1970-es évekre hajóparkunk 100 ezer tonna körüli, amely csak harmada a csehekének, igaz, nekik Shakespeare a Téli regében cseh tengert álmodott. A Novara 1915-re készül el, nevét arról a kisvárosról kapja, ahol az osztrákok 1849 márciusában döntő csapást mértek az olaszokra. Az elavult SMS Habsburg hadihajó parancsnoka, egy bizonyos nagybányai Horthy Miklós nevű sorhajókapitány mindent elkövet, hogy a gyors cirkálót megkapja. Első komolyabb feladatként éjszaka kell áthajóznia az Otrantói-szoroson egy tengeralattjárót vontatva. Amikor lekapcsolják róla, a franciák észreveszik a Novarát, ám az gyorsabb, s visszatér támaszpontjára. Pár nap múlva Olaszország hadat üzen a Monarchiának, Horthy másnap már Ravenna kikötőjét támadja, s több olasz hajót elsüllyeszt. Decemberben albán kikötőket támad, hogy ne tudják a szerb csapatokat evakuálni.



Cattaróból fut ki a Pandúr, a Huszár, a Turul, a Novara, a Warasdiner és három torpedónaszád a parancsnoksága alatt, s hamarosan elsüllyesztenek 4 gőzöst, 10 nagy vitorlást és 5 kisebb szállítóhajót, amelyek hadianyagokkal vannak megrakva, ezzel törve meg Montenegró ellenállását. 1917. május 17-én Cattaróból kifutva a Novara, a Helgoland és a Saida, két rombolóval, a Csepellel és a Balatonnal szétszórja az Otrantói-szorost blokád alá vonó brit cirkálókat, s húsz hajót süllyeszt el. A csatát vezénylő Horthyt IV. Károly ellentengernaggyá lépteti elő, ám ő ezt a király elleni budaörsi csatában nem honorálja. Már azért sem, mert az ő parancsára kell alig másfél évre rá a Novarát átadnia a Délszláv Nemzeti Tanácsnak. Később a franciák kapják meg, s Thionville néven iskolahajóként működik, mivel a magyar diákok akkoriban már csak kockás papíron tengericsatázhatnak.



Szent István

A Monarchia 151 méter hosszú, 27 méter széles büszkeségét 1914-ben bocsátják vízre Fiuméban. Egyszerre 5400 kiló gránátot tud 20 kilométeres távolságra kilőni. Ez az első hadihajó, amely magyar földön, magyar szakértelemmel készült. Az osztrák-magyar csatahajók megépítéséhez szükséges pénzt ugyanis országgyűlésünk azzal a feltétellel szavazza meg, hogy az egyiket a Ganz-Danubius építheti. Első és egyben utolsó bevetésére 1918. június 9-e éjjelén fut ki, hogy feltörje az Otrantói-szorosban lévő tengerzárat, ám egy olasz naszád felfedezi, s fél kilométerről két torpedót lő ki rá. Azonnal tíz fokkal megdől, amit ugyan sikerül hét fokra csökkenteni, ám testvérhajója, a Tegethoff - a sarkutazó hajó névrokona - hiába próbálja a kikötőbe vontatni, a kötél elszakad, s a magyar ipar büszkesége hét perc alatt elsüllyed, amihez a tervezés hibái, többek közt a 12 darab 305 milliméteres löveg súlya is hozzájárultak.



Szerencsére a Monarchia tengerészei számára követelmény az úszástudás, így az 1087 fős legénységből csak 85 matróz és 4 tiszt leli halálát a habokban. Az SMS Szent István különös rekordként egyike azon kevés hajónak, melyek elsüllyesztését filmre vették. A másik kettő az angol HMS Barham és a Pearl Harborban nyugvó USS Arizona. A filmből befolyó pénzt a Vöröskeresztnek ajánlották fel. Azóta 65 méter mélyen, fedélzetével lefelé fekszik a hullámsírban, s jugoszláv, olasz és osztrák lemerülések után magyar búvárok is felderítik, tavaly a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök jelenlétében elsüllyedése 90. évfordulóján kegyeleti merülést tartottak, s virágok bedobálásával adóztak a hadisírnak minősülő roncsban rekedt tengerészek emléke előtt.



Szent Jupát

Fa Nándor és társa első magyarként e kicsiny vitorlással kerüli meg a földet. Fa és társa, Gál József 1980 és 85 között építi meg a 31 lábnyi, azaz kilenc méternél alig hosszabb túrahajót, s 1986- 87-ben a Horn-fokot és a Jóreménység fokát megkerülve 700 nap után érkezik vissza. Később már nem indulnak együtt útnak, mivel a hajó túl kicsi ahhoz, hogy két magyar elkerülhesse egymást. Fa Nándor tervezi az első magyar óceáni versenyvitorlást. A 60 láb hosszú Alba Regia a fehérvári Köfém gyárcsarnokában épül, és 1990- 91-ben vesz részt vele egy négyszakaszos, egyszemélyes földkerülő versenyen. 1992-93-ban a Vendée Globe nonstop föld körüli szóló vitorlásversenyén indul egy francia kikötőből, s 128 nap alatt teljesítve a távot, 5. helyezettként ér célba, harmincezer érdeklődő közt száz magyar várja.



1996-ban a Budapesttel indul útnak. A magányos hajósok szörnyű dilemmája, hogy aki rövidebb úton akar menni, annak minél közelebb az Antarktiszhoz, szinte a jégtáblák közelében kell vitorláznia. Fa és Gál után Kopár István is többször megkerüli a földet, de Jean Michel Jarre lemezei közül is az első a leghíresebb. Nándiról ma keveset hallani, legutóbb a Velencei-tavat védte egy kaszinótól.