Zsidólakás, zsidóbútor egy nap alatt Sulyok filoszemita apjának

avagy az elképzelhető elképzelhetetlen

A Hócipő 35 éve alatt legalább tízezer cikk jelent meg, de nem emlékszünk olyanra, amely bárkit elmarasztalt volna a felmenői miatt, kivéve azt a pár esetet, amikor az illető a valósággal még csak beszélő viszonyban sem álló dolgokat állított róla. Most is ezt tesszük, mindazt, amit találtunk összevetjük az új elnök úr által mondottakkal, miszerint Fehérváron ügyvédkedő apja a harmincas években elvállalta egy olyan asszony válóperét, akinek a férje 1945-ben a kommunista párt helyi titkára lett. A párttitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki. (Kolozsvári Krónika 2023. augusztus) A cikkíró hozzáteszi: Mint kiderült, édesapja úgy úszta meg a kivégzését, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált papírok nélkül. Az 1956-ban született Sulyok Tamás szülei és nagyobb testvérei visszaemlékezései alapján szerzett tudomást a családját érintő kommunista rendszer borzalmairól. 2021 márciusában az Indexnek még ezzel zárta a történetet: Ha akkor hazamegy, talán meg is ölik. Szerencsére nem ment haza, hanem bujkált.

Ám Karsai László történész nyilvánosságra hozta a Fehérvári Napló 1944. június 17-i vezércikkét, címe Zászlóbontás, írta dr. Sulyok László a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyevezetője, csupán egy mondatát emeljük ki: Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít. E párt társelnöke az a Baky László, aki Endre Lászlóval a két legfőbb felelőse 437 ezer magyar haláltáborokba hurcolásáért e hetekben.

Sulyok ellen e cikk miatt kétszer kezdődik nyomozás, 1945-ben és 1949-ben, bujkálása során három mentőtanúja közül két egykori osztálytársa, ügyvédtársa azt állítja, hogy nem ő, hanem egyik tanáruk, egy nyilas érzelmű ciszter szerzetes írta, így bíróság elé sem kerül. Több év távlatából is kísértetiesen azonosan adták elő 1950-ben, a lényege így foglalható össze: Megkérdeztük tőle, te írtad? Nem.

Karsai adataira Sulyok Tamás a Mandinerben reagált, a beharangozó cikk címe: Édesapám szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt. Az egy héttel később megjelenő teljes, hétoldalas interjúban miként a beharangozóban mindössze ennyit szentel az ügynek: A rendszerváltást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt. De létezett, és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom, értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném… Édesapám egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt, elképzelhetetlennek tartom, hogy ő írta azt a cikket.

Mi elsősorban az 1944-ben történteknek néztünk utána:

Már a Karsai-cikk napján rábukkanunk a Budapesti Közlöny 1944. június 7-i számára, amelyet a Facebookon adunk közre, negyven zsidó ügyvédet sorol fel, akiket egy hete töröltek a kamarai névjegyzékből, helyükre irodagondnokokat neveznek ki, akik folytathatják tevékenységüket. dr. Lőwy Endre helyére dr. Sulyok Lászlót. Két a kort igen jól ismerő történésszel, Karsai Lászlóval és Gergely Annával is konzultáltunk róla, mindkettő azt állította, hogy egy ilyen praxist ekkor igényelni kellett. Lőwyt deportálják, haláltáborban végzi, bár csak 1949-ben nyilvánítják holttá.

Sulyok ügyvédjelöltjét, Békés Károlyt is deportálják, feleségét a kaunitzi táborba, amerikaiak szabadítják fel, innen keresi Sulyokot 1945. augusztusában a Kígyó utca 21-ben.

Előző számunkban kellő óvatossággal kezeltük az adatokat, hiszen akár némi filoszemitizmust is igazolhatnak, de ideje volt, hogy mind többször Gergely Annához forduljunk, aki a véletlen folytán évtizedek óta a Kígyó utcában él, s e korról A székesfehérvári és a Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938-1944) címmel könyvet írt, benne hogy a fehérvári csillagos házak zöme a Kígyó utcában és az azt keresztező Ősz utcában volt, első beszélgetésünk másnapján megmutatta, hogy a hétszobás + műhelyes Kígyó utca 21 Kovács Jenő szikvízgyáros tulajdona, a főszámvevőszék zsidó vagyonként kezeli, felesége és lánya is koncentrációs táborba kerül. De hogy kerül e házba utána dr. Sulyok? Ez a kérdés még válaszra vár. Gergely Anna egy másik dokumentumából az is kiderült, hogy Békés Károlyné és Lőwy Endréné együtt raboskodott Kaunitzban. Ám további kutatásra ösztönöztük a kitűnő történészt, aki otthonában többnapos keresgéléssel sok ezer irat átvizsgálása után találta meg az alábbiakat:

Az első szövege: Polgármester Ur! Alulírottak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Székesfehérvári Szervezete nevében kérjük, méltóztassék párthelyiség céljára megfelelő lakást kiutalni. Kérjük a Váradi Imre és Bloch Sándor zsidók tulajdonában lévő Nádor utca. 16. számú házban a Hungária Kávéház fölötti I. emeleti helyiségeket (volt Váradi lakás) pártunk részére átengedni. Székesfehérvár, 1944. évi junius hó 9-n.




A két bejárata miatt Nádor utca 16-ként és Várkapu utca 2-ként is említett épület Fehérvár egyik legszebb háza a mai Fő utcában, a „volt” Váradi-lakás 4 szobás 6 mellékhelyiséggel.





A polgármesternek szóló sorokat első helyen írta alá Dr. Sulyok László ügyvéd, szervezetvezető, mellette helyettese, Márkus József a Trieszti Általános Biztosító helyi fiókvezetője, alattuk Fejér vármegye főjegyzője, Juhász Gyula városi számvizsgáló, és Marschall Rafael ciszter gimnáziumi tanár, akire a három mentőtanú 1950-ben megpróbálta rákenni az 1944-es cikk írását, mivel még időben emigrál egy osztrák kolostorba imádkozni. Hátlapon az aznapi érkezési dátum, az iktatószám, s az előadó kézjegye.




A mindössze tíz napja hivatalban lévő polgármester gyors ember, dr. Szabady Tibor tanácsnoka a nevében már másnap méltóztatik kiutalni számukra.




A hat ember másik levelében a tíz napja hivatalban lévő Kerekes polgármestert arra kéri, hogy méltóztassék az egyidejüleg kért párthelyiség berendezése céljára az elkobzott zsidóbútorokból megfelelő számú szekrényt, íróasztalt, székeket, írógépet, telefont, irodaberendezési tárgyakat szervezetünk részére juttatni. A zsidóbútor szóra rákérdeztünk, Gergely Anna elmondta, hogy számtalan ilyen igénylést látott, több ládában találhatók a helyi levéltárban, melyekben olyan kifejezések szerepelnek, mint zsidószekrény, zsidótelefon, zsidóvarrógép, zsidózongora. Mintha valaki azt mondaná, van Steinway zongora, Bösendorfer zongora és zsidózongora, vagy Singer varrógép és zsidóvarrógép.

---

A véghatározatot már a polgármester jegyzi, a túloldalon egy tanácsnokával alá is írja. A lakást másnap, a bútorokat három napra rá hagyja jóvá, ez aztán a gyors ügyintézés! A város ekkor éli legszörnyűbb napjait, június 5-től 10-ig, miként kilencedikén is négyes sorokban hajtják a zsidókat a Kígyó utcából és más csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő használaton kívüli Szabó-téglagyárba, s onnan a halálba. A Kígyó utcában előtte két napig folyt a motozás, a nőket meztelenre vetkőztették, s a testüregekre is kiterjedt kesztyű nélkül, ami Gergely Anna szerint magyar specialitás volt, sehol máshol nem alkalmazták akkor.

---

A mai kormánysajtó cikkei közül csupán egyre térnénk ki, a Mandineren Kelemen Miklós jogász, történelemtanár ezt írja: Dr. Sulyok László Marschall Rafaellel ellentétben több alkalommal is segített zsidó származású honfitársain. Dr. Jámbor Zsigmond ügyvéd 1950. február 3-án, az Államvédelmi Hatóság előtt tett vallomásában kijelentette: „Nevezett egyébként az üldözött zsidósággal jó viszonyt tartott fenn.” Dr. Miklós Géza ügyvéd a tanúvallomásában azt is kijelentette, hogy dr. Sulyok László a zsidótörvény után erősen exponálta magát a zsidóság mellett.

Jámbor e jó viszonyról valóban könnyen meggyőződhetett, mivel egy 1941-es Pesti Napló és egy 1948-as Fehérvári Kis Újság szerint ügyvédi irodája a Nádor utca 17. alatt volt. Tehát akár az ablakból is láthatta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyevezetőjét szemben a Nádor utca 16-ban, amint éppen az üldözött zsidókkal való jó viszony fenntartásán buzgólkodik. Sulyok Lászlónak is volt alkalma kinézni Fehérvár egyik legszebb épületét, emeletén a tíz helyiséggel, ugyanis nyolc háznyira tőle, a Nádor utca 35-ben volt az ügyvédi irodája. A földszinten lévő Hungária Kávéházzal egyetemben a Nádor utca 16 tulajdonosai, az egymással is rokonságban álló Bloch- és Váradi-család Auschwitzba kerül, ahol eltűnnek, így fogalmaz róluk pár évvel később a Székesfehérvári Járásbíróság, sorsuk alakulása, miként a Kígyó utca 21-ből elhurcolt Kovács családé számos dokumentummal szintén a március 27-i nyomtatott Hócipőben. Arról is hogyan rabolták el a Fejér Megyei Hírlapot Sulyok zászlóbontásához, s mi köze ennek a zsidó Aranyvonathoz.

A fentiek ismeretében is fenntartható a három mentőtanú vallomása, a Mandineren, az Indexen megjelentek, Petri Lukács, Schiffer, Hont és a többiek mosdatása? S Orbán véleménye, aki mindössze ennyit fűzött hozzá: Ez Magyarország ez ilyen.

Két kérdésünk maradt: Sulyok Tamás most már elképzelhetőnek tartja, hogy apja írta azt a cikket? S továbbra is filoszemitának tartja? Vagy rosszul értelmezzük e szót és nem a zsidók szeretetét, pusztán a zsidó lakások, bútorok, ügyvédi irodák szeretetét jelenti. Beiktatásakor ezt mondta: Az én támaszom, egész életem iránytűje a jog. A jog tudomásunk szerint a tényeken alapul, miként az újságírás, és nem családi legendáriumokon. Ha nem jött volna elő velük, ez a cikk nem születik meg. Ám mindezen új ismeretek birtokában, ideje lenne mondania valamit.