Vote or Die
avagy a politika önkéntesei
Bartus László
2004. 11. 24. · Hócipő 2004/24
Elképzelni sem tudom, mi ingathatná meg egyesek rendíthetetlen hitét, hogy biztosan ők nyerik a választást, ha minél többen elmennek szavazni. A tévhit masszívan tartja magát, annak ellenére, hogy aki ezzel a rögeszmével állt elő, Periklész óta nem nyert, és kevés az esélye, hogy a kedvezőtlen trend éppen most forduljon meg. Amerikában a demokraták "Vote or Die" feliratú plakátokkal tapétázták ki Washingtont (és a fél országot) az elnökválasztás napján, aztán a szimpatikus felhívás megtette hatását: délután öt órakor már fogadni lehetett Bush biztos győzelmére. A washingtoni National Press Centerben még mindenki izgatott volt, de én már csak söröztem. Azt hitték, tudok valami csalásról, ezért vagyok ennyire magabiztos, pedig csak tíz év alatt többet tanultam Kelet-Európában a demokráciáról és a politikusok beteg lelkéről, mint az amerikaiak kétszáz év alatt. Hajnalban hallottam meg, hogy soha amerikai elnökjelölt enynyi szavazatot még nem kapott, ami azért lepett meg egyeseket, mert ezt jósoltam. A Szovjetunió térképe volt utoljára ilyen piros, miután beszínezték a republikánus többségű államokat, a kék színű demokratákkal szemben. "Nincs ebben semmi meglepő - fejtegettem egy kínai tudósítónak, hátha egyszer ott is demokrácia lesz, még hasznát veheti. - Ha meghallod azt, hogy ‘mindenki jöjjön el szavazni’, már előre megmondhatod a választás biztos vesztesét. Te leszel Kínában a sztár, egy Török Gábor."A dolog pszichológiája nem bonyolult - magyaráztam a kínainak -, az is megfejti, aki nem hallgatta Ranschburg Jenőt a Családi körben. Ha valaki feltételezi, hogy akkor nyerhet, ha minél többen elmennek voksolni, lelke mélyén már tudja, hogy ők vannak kevesebben. Kétségbeesett, de ezt az érzést elnyomja. Valami virtuális, rejtett szavazótábor létezésében bízik, amiről senki nem tud, amit senki nem látott, de valahol mégis lennie kell, mert az nem lehet, hogy csak ennyien legyünk (sokan, de még mindig nem elegen, ezért most már mindenki jöjjön el). A vesztes már előre mentegeti a túlzóan pozitív énképet, amit nemzetközi szélhámosok sok pénzért építettek ki a lelkében "politikai marketing" címén. Ha nem nyertünk, csak azért lehetett, mert nem jöttek el, ugyebár, "a mieink".
Pedig az emberek elmentek, ott voltak, csak utólag senkinek nem esik le, hogy ezek se a "mieink" voltak. Arra a trükkre nem jöttek rá, hogy az egyetlen esélyük az lett volna, ha azt kérik a szavazóktól, ne jöjjenek el, etessék otthon a bikát, tömjék a libát, az egész nem számít, de az ő (kisebb) táboruk mégis elmegy. Ennyi eszük az amerikai demokratáknak se volt, pedig állandóan Busht hülyézték, és azt mindenki tudja, hogy ők a legokosabbak a világon.
Én például 2002-ben már nem akartam szavazni senkire, de egy barátom komolyan vette Orbán Viktort, és vinni akart magával még egy embert. Pechjére engem választott, és az SZDSZ-re szavaztam, mint rendesen. Jobban járnak, ha nem visz magával mindenki még egy embert. Az SZDSZ-re is csak azért voksoltam, mert még nem olyanok, mint az amerikai demokraták. Arra jöttem rá, ha én Amerikában liberális szavazó lennék, akkor Budapesten biztos a Fideszt támogatnám. Egyszerűen azért, mert a két stílus teljesen hasonló, a stílus pedig - mint tudjuk - maga a párt. Ahhoz a lenézett és a politológusok által felszínesnek (hülyének) tartott szavazóréteghez tartozom, amely megelégszik azzal, hogy egy hanyag pillantást vet a stílusra, és az neki elég. Nem böngészi órákon át a pártok programjait, az adókulcstáblákat, mert a stílus alapján pontosan tudja, kitől mit várhat. Egészen súlyos orvosi eseteket leszámítva, az ember többnyire szerves egységet alkot. Aki a holocaust áldozataival viccelődik, attól nem remélem, hogy majd az asztrofizikában nagyot alkot, és kötél után kiáltó politikusról is elég jó biztonsággal megmondom, kicsoda. Arra se voksolnék, aki "Szavazz vagy halj meg!" felirattal csalogat. A stílus pontos lenyomata a képviselt eszmék nívójának, erre is fogadást kötök bármikor.
Amerikában a baloldal olyan, mint nálunk a jobb, az amerikai nem tükörképe a magyar politikai struktúrának. Talán nem véletlen, hogy a magyar baloldal jobb viszonyban van az amerikai konzervatívokkal, mint a magyar jobboldal, azok a keresztény gyülekezetek, melyek Bush mögött állnak, nálunk a baloldalt támogatják, de ezt már a kínai se érti.
Van egy másik megfigyelésem: akik azt állítják, hogy akkor nyernek, ha minél többen elmennek szavazni, és utána mégis veszítenek, egészen biztos, hogy megkérdőjelezik majd a választás tisztaságát és végeredményét, és a szavazatok újraszámlálását követelik. Ha túl nagy a különbség, és nincs mit számolni, akkor kimeszelik a falra, hogy "birka nép" vagy csak azt, hogy "anyád".
Nem vagyok egy tudós, de annyit látok, hogy a jelenség ott burjánzik, ahol megjelenik az önkéntesek hada. Maga a szó szép. Pozitív ingereket kelt. Az önkéntes olyan ember, aki a bajba jutott embertársán önzetlenül segít. Önkéntes véradó én is voltam a seregben, de azt elrontották azzal, hogy adtak egy pár romlott virslit és három nap szabadságot. Ám a naszályi önkéntes tűzoltók életem szép emlékeit idézik. Egyetlen tüzet sem oltottak el, minden porig égett, legnagyobb fegyvertényük az volt, hogy minden augusztus 20-án megverték a traktorosok focicsapatát, de ezen kívül nem ártottak senkinek. Még azt is jól tűrték, amikor a tűzoltószertárra valaki felpingálta: "Tűzesetet kérünk 24 órával korábban bejelenteni". Tiszta szívű emberek, akiket jóindulat vezet.
Politikai önkéntesekre ez nem igaz. Minden politikai önkéntes elfogult és szélsőséges, mert enélkül nem lenne politikai önkéntes. Ha sokan vannak, a professzionális politika is erre a szintre süllyed, mert a politikai önkéntesek hangosak, kisajátítják a közvéleményt, nem önzetlenek, hanem egy radikális kisebbség álcázott szószólói, s a politikusok félnek tőlük. Ahol megjelennek, szikrázik a gyűlölet, és tevékenységük biztos következménye, hogy két részre szakad az ország, ahogy ez Amerikában is megtörtént. Az amerikai demokratáknak is saját önkénteseik ártottak legtöbbet.
Kerry kérte őket, ne mondjanak szélsőséges beszédeket, mert az árt neki. Nem áltatta őket, hogy szeretet van bennük, hanem intette őket, de velük szembe menni nem lehetett. Pedig úgy tűnt, Kerry jó republikánus szavazó lenne, szíve mélyén egyetért azzal, amit Bush a biztonságról és a morális kérdésekről mond (egykor ezeket egyik tábor se kérdőjelezte meg, s Kerry talán nyert volna, ha a közös fundamentum megmarad), de a demokrata önkéntesek ezekben voltak a legradikálisabbak. Az amerikaiak többségének viszont fontosabbak ezek a morális alapok, mint a jólét, az életszínvonal és az élvezetek (ez őket dicséri). A demokraták ezt a többséget hívták szavazni, hogy legalizálják a politikai önkéntesek extrém nézeteit. Jó ötlet. Erre három millióval többen szavaztak Bushra, mint Kerryre.
Ezt már a kínai is érti, csak Ranschburg Jenő nevét ejti nehezen.
Bartus László
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Bartus László
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9 • IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait
Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának
Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat
Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet”
Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét
Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz
Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
2024/9 • IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait
Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának
Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat
Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet”
Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét
Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz
Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
