Minnelli pesten

Megyesi Gusztáv

2004. 07. 21. · Hócipő 2004/15

Múlt kedden reggel a rendőrség sikeresen elkapta az előző szombaton elmaradt Liza Minnelli-koncert szervezőit. Mint ismeretes, már hosszú hetek óta hirdették, hogy a világhírű művésznő, a klasszikussá vált Kabaré című film főszereplője Budapestre érkezik, ám három nappal az esemény előtt, a rendkívül gyér érdeklődésre hivatkozva lemondta az előadást, így Bonnie Tyler ugrott be helyette, de ő se tudta elcsitítani a botrányt: a Kisstadion előtt százak követelték vissza a pénzüket, vagy nyolcvanan följelentést is tettek, a szervezők azonban eltűntek, s a rendőrség is hiába kereste őket.

Kedd reggel aztán a rendőrségnek, úgy is mondhatjuk, bravúros nyomozással sikerült megtalálnia őket, ami azért nagy szó, mert a botrány után a szervező cég ügyvezető igazgató aszszonya és férje, aki véletlenségből ugyanennek a koncertnek a támogatója volt, sem a lakásán, sem a cégük különféle telephelyein nem volt elérhető, ideértve a mobiltelefont is, mígnem aztán hirtelen ötlettől vezérelve bevonultak a Napkelte stúdiójába, hogy elmondják a teljes igazságot, s mert feltehetően a rendőrségen is nézik a műsort, azonnal járőrkocsit küldtek a helyszínre.

A továbbiakat a tévénéző is nyomon követhette: két udvarias rendőr a tévé épülete előtt megkérte a napok óta keresett házaspárt, hogy délután fáradjanak be a Gyorskocsi utcába, s minden olyan dokumentumot vigyenek magukkal, amellyel ártatlanságukat bizonyíthatják, majd a házaspár bólintott, és karonfogva tovasietett a zuglói utcákon. Ó, mondta az ember a képernyő előtt ülve, ezt látnák az Amnesty International emberei, meg a hazai és nemzetközi jogvédők, ezt a páratlanul udvarias viselkedést, a kifejezetten barátságos, sőt vidám arcot, mindjárt más lenne a véleményük a magyar rendőrség stílusáról; remélhetőleg hamarosan eljő az idő, amikor minden rendőri akciót élőben közvetít valamelyik televíziós társaság; de nemcsak a tévé épülete, hanem a perifériák kocsmái vagy éppen a rossz hírű cigánysorok mellől is.

Egyébiránt nem ez volt az első eset, hogy a Napkelte stúdiója vált a hazai bűnüldözés bázisává. Négy évvel ezelőtt bizonyos Kőrösi Imrére, a Fővárosi Ingatlankezelő egykori vezetőjére csaptak le a nyomozók a Nap Tv épülete előtt, ami, ha lehet, még bravúrosabb nyomozás volt. Kőrösit ugyanis akkor már több hete körözték, teljesen eredménytelenül, amin nincs mit csodálkozni, a körözött ugyanis a lakásán tartózkodott, amikor pedig elment hazulról, akkor vagy a rendőrségre járt be adatot egyeztetni, vagy pedig nyilvánosan meghirdetett előadást tartott több száz ember előtt, ráadásul önként se jelentkezett a kapitányságon, annak ellenére nem, hogy a rendőrségtől soha semmilyen értesítést nem kapott, arról nem is szólva, hogy aztán amikor egyszer mégis bement a legközelebbi őrsre megkérdezni, hogy tényleg körözik-e, azt mondták neki, hogy nyugodtan menjen haza, majd szólnak, ha be kell mennie megint.

Ebbe a rendkívül bonyolult helyzetbe az FBI és az Interpol bicskája is beletört volna, egy Columbo, egy Derrick adta volna vissza a megbízatást, nem tudván, hogy végül is rádióújságból is lehet nyomozni, bizony, ha a Napkelte műsorpolitikája nem olyan, amilyen, Kőrösi még mindig nincs meg, és most Minnelli ügyben se látunk tisztán. Nem mintha a magam részéről egyáltalán tisztán akarnék látni. Most már napok óta azzal kell foglalkoznia az országnak, hogy kötöttek-e a művésznővel szerződést a szervezők, vagy sem, továbbá, hogy hány nappal a koncert előtt jutott az eszébe, hogy mégse jön el; az egész elmaradt koncert alig több, mint kettőszázezer forint kárral járt, mégis hovatovább úgy beszél róla a sajtó, mint az évtized bűnügyéről, sőt kulturális botrányáról, amennyiben Minnelli nélkül megáll itthon a szellemi-kulturális fejlődés. Mintha számítana ma már Minnelli valamit is, nem is azért, mert tudomisén hány éves, hanem hogy azt a Kabaré című filmet a hetvenes évek közepén mutatták be itthon, nos, tetszett volna akkor idejönnie a művésznőnek, mert most már minek. Ha most nem jött el, hát, istenem, nem jött; ez még mindig jobb, mintha kivénhedve, lepusztulva most kapta volna meg az ember azt, ami korábban járt neki; amit annak idején elvettek tőlünk, az már sohasem pótolható.

Úgyhogy nagyon helyes, hogy a rendőrség csínján bánt a szervezőkkel, akik végül minden nemű és rangú molesztálás nélkül hagyhatták el a Nap Tv környékét, s gyanítom, most hálával gondolnak a rendőrségre.

Annál is inkább, mert ha azt vesszük, ezzel az erővel műsor után akár a becsapott jegytulajdonosok is várhattak volna rájuk az épület előtt; ez idézte volna csak igazán a Kabaré című film hangulatát.

Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei

Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei

Megyesi Gusztáv összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10 • V. 6. – V. 19.

Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finnugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.