Mikrónak látszó hullám

Fölröppent a hír, hogy március 15-én a rendőrség mikrohullámú ágyúval fog rátámadni a mintegy háromszáz-négyszáz emberből álló magyar többségre, s az lesz csak a poklok pokla.

A mikrohullámú ágyú az a lényegét tekintve olyan, mint a magyar családok 84 százalékában föllelhető mikrohullámú sütő, következésképpen a magyar többség konyhakész babfőzelékként fog viselkedni március idusán a történelem forgótányérján, kivéve a goj motorosokat, mert ők a szegeccsel kivert öltözékük okán folyamatosan szikrázni fognak, őket a vasprefektus feltehetően grillezni fogja.

Na most az egészben az az érdekes, hogy a mikrohullámú ágyú alkalmazásának lehetőségét éppen a kuruc.info honlap cáfolta a legvehemensebben, nagyjából a legpatinásabb nyilas lapok és a Szabad Nép stílusának elegyítésével, bebizonyítván, hogy ezt a fegyvert az Egyesült Államokban is csak most tesztelik, s az se biztos, hogy valaha is engedélyezik a rendszeresítését, kivéve Irakban jövőre, meg majd a zsidók, amúgy pedig tízmilliárd forintba kerülne a kifejlesztése, tehát a hír blöff. Kizárólag azt a célt szolgálja, hogy „az idősebb és tájékozatlanabb nemzettársaink emiatt esetleg otthon maradnak”.

Mármost a gond az, hogy a mikrohullámú ágyút személyesen Grespik László vitte be Visegrádon, a magyar szabadságharcosok népes értelmiségi tagozatának megbeszélésén a köztudatba, már amennyiben köznek lehet nevezni ezt a társaságot, és képesek mégoly rövid időre is a tudatuknál lenni. Itt jegyzem meg gyorsan a Grespik-féle perek elkerülése végett, hogy a mikrohullámú fegyver bevetését nem Grespik maga találta ki, ő csak olvasott róla, miként pár éve a magyarok Szíriuszról eredeztetett, duplán megcsavarodott, japánokkal közös vérét is csak idézte egy olvasmányából; mi maximum annyit tehetünk, hogy elképzeljük a korai Grespiket, miket adhattak neki gyerekként a kezébe otthon, hogy tessék, olvass.

Hanem a fogadtatás. Hogy épp egy neonáci honlap kel ki a legmagyarabb jogász, sőt az egész társaság ellen, melynek tagjai szabadságharcosként ugyebár Orbán többsége volnának. A honlap azonban zömmel jó szándékú, de fecsegő, semmit se csináló társaságnak nevezi őket, magyarán hülyéknek, s főként az öregekből van elegük, akik nemhogy egy mikrohullámú sütőtől, de feltehetően már egy botmixertől is úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől, s akik az elmeállapotukkal elriasztják a fiatalokat - ráadásul Wittner Mária még ott se volt.

E pillanatban tehát úgy áll Orbán többsége, hogy vagy egy tucat kisebbségre van bomolva, miképpen az ember se egyszerre rakja mikróba az összes lefagyasztott töltött káposztáját. Ilyen helyzetben írja a honlap, hogy ha a diktatúrát idén nem tudják megdönteni, és egy napon a magyar rendőrség mégis beveti a mikrót, „akkor mérnökeink feladata egy mikrohullámú visszaverő szövet, anyag, fólia ajánlása. Házilag is lehet gyártani kisebb hatósugarú hasonló eszközt, tehát a mikroágyúkra sok kis mikroágyúval vissza lehet lőni”.

Ez a mondat két szempontból is figyelemre méltó. Először is a szabadságharc főideológusai úgy vélik, hogy elképzelhető a soraikban olyan mérnök, aki képes egy láncos botnál bonyolultabb szerkezet megalkotására, valamint hogy megfelelő számú szabó is felsorakozik majd mögöttük infrastruktúraként, hogy a mikrohullámot visszaverő szövetet ruhába formálják, s ha kell, a döntő ütközet reggelén akár két centit is bevegyenek derékban. Másrészt ezek a realitás talaján gondolkodó elmék azt feltételezik, hogy a magyar rendőrség a brutális pénzhiány ellenére is képes lesz mikroágyúval kiállni a magyar nép elé az Alkotmány utca és a Bajcsy sarkán, hogy fröcskölésvédő fedők mögé bújva, krémszerűvé párolja a többséget.

Na most ennek a realitása viszonylag csekély, maximum ha egy világnagy kenyérpirítóra futná, hacsak nem szigorítják vissza a vizitdíjat, és a lángoló ruhájú tűzoltóktól továbbra is beszedik az ambulancián. Hanem én azért nem mondanék le a konyhagépek és -eszközök bevetéséről. Azt hiszem, a Palacsintás királyban vagy inkább a Vitéz Lászlóban verekednek össze a szereplők palacsintasütővel, miképpen régen a háziasszonyok is tésztaszűrővel, sodrófával vágták fejbe hites urukat. Ami pedig a gépesítést illeti, a magyar háztartásokban nem csupán mikrohullámú sütők jelzik a magyar társadalom innovatív hajlamát, de egy átlagos magyar család konyhájában elképesztő mennyiségű és teljesen fölösleges, karácsonyra, nőnapra, ezüstlakodalomra kapott botturmix, merülőforraló, kávédaráló, Kotyogó, salátaszárító kézi centrifuga, és már az első használat után tisztíthatatlan fritőz halmozódott fel.

S még csak annak a veszélye sem áll fönn, hogy ezeket esetleg fegyvernek minősítik a hatóságok. Vagy ha mégis, hát akkor a Grespik-féle ügyvédek majd kitesznek magukért. A napokban a 2-es úton, Göd és Dunakeszi között a kábé Koppány felnégyelése óta folyamatosan útlezárással tüntető szabadságharcosok nagyjából harmincan összeverekedtek egy gyógyszert szállító teherautó sofőrjével, majd nuncsakuval, azaz láncos bottal vizitdíjképtelenre verték.

Pontosabban szólva, a láncos bot egyáltalán nem nuncsaku volt, ugyanis a főtüntető szó szerint ezt nyilatkozta a TV2-nek:
- Hát nem mi támadtunk meg senkit, hanem minket támadtak meg. Ezek után mondtam neki, hogy támadásnak vesszük a viselkedését, és elővettem egy nuncsakunak látszó tárgyat.

Mit mondjak: beültetném az illetőt egy mikrohullámú sütőnek látszó tárgyba, és rányomatnám a defrost programot.