Tudja és tanítja
Beszélgetés Mocsai Lajossal
Murányi András
2007. 02. 14. · Hócipő 2007/04
Huszonnyolc évesen BEK-győztes kézilabdaedzőnek mondhatta magát, de nem a kora miatt nem kapta meg a diadalért járó prémiumot. Néhány további siker - bajnoki cím, kupagyőzelem, világbajnoki ezüstérem - után pedig szívesen itthon maradt volna, ám családfőként kiemelt figyelmet kellett fordítania a családi költségvetésre. Mocsai Lajos trénerként szinte mindent elért; ha szigorúan a számokat nézzük, Európa-bajnoki címe mellett karnyújtásnyira volt az olimpiai és vb-aranyéremtől is, csak hát az élet (a szakma) ennél bonyolultabb. Ez utóbbiról egyébként ki más, mint ő tudna mesélni, lévén, hogy megannyi publikáció szerzője és konferencia előadója. Nem mellesleg - 1978-tól - a TF a második (első?) számú munkahelye; e pillanatban menedzser-igazgató, dékánhelyettesi beosztásban. Habár "legfőbb" állásban inkább négygyermekes apa - kell-e mondani, hogy fia, Tamás válogatott játékos -, felesége meg különleges rekordot tart, jóllehet azóta "volt" már szakbiológus is. Egyebekben a floorballt szintén megmagyarázzuk.
Micsoda pontosság!
Igyekeztem!
Pedig így, kora reggel fölcaplatni a Hűvösvölgyi útra...
Bizonyára nem lehet könnyű, ám én innen, a benzinkúttól körülbelül ötszáz méterre lakom.
Akkor most, hogy ezt szépen megbeszéltük, frappánsan hadd kössek át: milyen újra a Vasas női csapatánál dolgozni?
A munka az mindenütt munka, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a klub e pillanatban nincs olyan jó helyzetben, mint amilyenben nyolcvankettőben volt. Riválisaink többsége bőségesebb költségvetésből, jobb játékosanyaggal dolgozik, de azért nem panaszkodunk: amit a vezetőség vállalt, azt betartja.
És milyen volt akkor?
Miután átvettem az együttes irányítását Csík Jánostól, más jellegű munkát végeztettem a lányokkal, de ez még nem biztos, hogy elég lett volna a BEK-elsőséghez. Tudniillik óriási szerencsém volt azzal, hogy a klasszis Sterbinszky Amál az élére állt a munkának. Sosem felejtem el, hogy a döntő három góllal elvesztett belgrádi első mérkőzése után a budapesti visszavágó második félidejének elején már tizenegy góllal vezettünk a Radnicski ellen, a lelátó pedig tombolt. Megjegyzem, a tribünön ott voltak a Honvéd férficsapatának a játékosai is, akik előző nap szintén BEK-et nyertek. Huszonnégy óra alatt két ilyen trófea egy országnak: ez alighanem csúcs.
Képzelem, milyen vastag lehetett a boríték!
Olyannyira, hogy a jutalmazásból első körben kimaradtam. Akkoriban létezett egy olyan szabály, amely szerint a másodállásban szerzett jövedelem nem haladhatja meg a főállású kereset ötven százalékát, én meg, ugye, már akkor is tanítottam. Senki nem merte megmondani, hogy akkor most mi van, következésképpen gyanútlanul sétáltam be az irodába, ahol Cunikára, az egyesület elnöki titkárnőjére hárult a feladat, hogy közölje velem: Lajos, kimerítetted az éves keretet. Tízezer forintról volt szó, és én lehajtott fejjel jöttem ki az irodából. Később azért megtalálták a módját, hogy hozzájussak a pénzhez.
És ha egy üzlet beindul…
Kétségtelen, hogy nem panaszkodhattam pályafutásom első szakaszában sem, de mindig is keményen dolgoztam. A Vasas után a Honvéd férficsapata következett, bajnoki címmel és hazai kupagyőzelemmel, majd a Kovács Péter fémjelezte válogatottal ezüstérmesek lettünk a svájci világbajnokságon, aztán negyedikek a szöuli olimpián.
E rovatban már megszólalt abból a garnitúrából Iváncsik Mihály, aki azt mondta: kár, hogy elfáradtak a vb-döntőre...
Sokáig elemezhetném a küzdőképes tudás témakörét, a tény azonban tény marad: az odáig vezető úton elfogyott a pszichés energiamennyiség. Mindazonáltal kitűnő csapatom volt, olyan, amelyik elképesztő módon vetette bele magát a napi négy edzésbe, és képtelen volt veszíteni. A felkészülés során gyakran játszattam velük az akkoriban divatossá váló floorballt, és megesett, hogy a vesztes csapat tagjai megkergették a győztes játékosait a csarnokon kívül.
Sikerre siker: miért ment akkor külföldre?
Összeadtam a tanári és az edzői munkámból járó összeget, majd körülnéztem a lakásban, hányan vagyunk. Nálunk a család a legfontosabb, és négy gyermeket valahogyan föl kellett nevelni.
Ha európai szinten megfizették volna, marad?
Akkor eszem ágában sem lett volna elmenni. Más kérdés, hogy fogalmam sem volt, milyen körülmények közé, hová csöppenek, ráadásul eleinte az eredmények sem jöttek Lemgóban. Az első öt fordulóban egy döntetlent értünk el, ennek nyomán a vezetőség problémamegoldó értekezletet hívott össze. Ezen, legnagyobb meglepetésemre, a csapatkapitány felállt, és azt mondta: elnézést, de mi elégedettek vagyunk Mocsai Lajos munkájával, ő egy tapasztalt edző, rengeteget követel, adjanak időt az együttes munkához! Előzőleg három év alatt négy edzőt fogyasztott el a klub... És mi történt? Adtak időt, és karácsonyig nem vesztettünk. Hét évet töltöttem ebben a mesekönyvszerű városban, és a csapat, amely érkezésemig ortodox erőkézilabdát játszott, továbbá hétszázezer márkás költségvetéssel működött, külföldön is jegyzett, négy és fél milliós büdzséjű klub lett. A család is pompásan érezte magát kint, szívesen járunk vissza. Egy meccs előtt a hangosbemondó közölte, hogy a lelátón ül Lajos Mocsai, ötezer ember tapsolt felállva. Búcsúvacsorámon százhetvenhatan vettek részt.
Gyermekei magyarok vagy németek, netán mindkettő?
A feleségemmel megállapodtunk abban, hogy még középiskolás koruk tájékán hazatérünk, mert a magyar identitás rendkívül lényeges. A három lányommal, Virginiával, Dorottyával és Júliával így is történt: ők visszajöttek az anyjukkal. Legidősebb gyermekem, Tamás viszont kint maradt velem, két okból is: részint mert őt az érettségi előtt már nem akartuk kivenni az osztályból, részint mert bennünket mindig is bensőséges, mély kapcsolat fűzött egymáshoz. Szóval, mindannyian magyarok, olyan magyarok, akik meghatározó élményt kaptak az európai kultúrából, akik nyelveket beszélnek - Virginia lányom speciel hét nyelven -, és akikkel egyszer Malagából kellett hazarohanni...
Mi történt?
Edzőkonferencián tartottam előadást: tizenegy napra hívtak meg családostul, abból egy hetet folyamatos munkával töltöttem, majd maradt négy, fizetett, üres napom. Megyek vissza a szállásra a rám váró pihenés örömével, amikor azt látom, hogy a kocsi be van csomagolva. Gyerekek, ez most itt micsoda? Hát az van, apu, hogy megyünk haza a Balatonra, mert ott jó, és ott várnak minket a barátaink, nagycsaládunk tagjai...
Elmúltak már húszévesek: hasonló összetartások előfordulnak még?
Kikövetelik a közös ebédeket. A feleségemé a fő érdem: ő volt az, aki vállalta a lemondást, a klasszikus családösszefogó háttérember szerepét.
Kitalálom: csak nem a TF-en ismerkedtek meg?
Talált! Feleségem, Csorba Virginia testnevelő tanár, szakbiológus, de mindenekelőtt fantasztikus családanya, továbbá a mai napig Somogy megye magasugró-csúcstartója száznyolcvan centivel.
Tamás akár atléta is lehetett volna!
Továbbá futballista is, ugyanis tizenegy éves korában kiválasztotta a Fortuna Köln elitkollégiuma. Csakhogy Tamás azzal állt elém, hogy apu, taníts meg kézilabdázni.
Gratulálok, sikerült!
Amikor a család aludt, mi edzettünk...
Amíg Tamás januárban a vb-n izzadt, addig édesapja tévés szakkommentátorként követte az eseményeket. Lehet ilyenkor tárgyszerűen analizálni?
Csak úgy lehet, bár valóban nem könnyű higgadtnak maradni akkor, amikor néhány másodperccel a vége előtt a stúdióból is rávetődnék az orosz Koksarovra, nehogy bedobja... Egyszer egy edzőkollégám nem bírta türtőztetni magát, és a mérkőzés után, a pályára befelé menet belekönyökölt abba a játékosba, aki előzőleg lerántotta a fiát. Egyike voltam azoknak, akiknek igazságot kellett szolgáltatniuk: apa voltál, vállald el! - mondtam neki, ám ő ragaszkodott ahhoz, hogy megcsúszott...
Tehát tárgyszerűen: milyen volt a vb-n Tamás?
Védekezésben előrelépett, összességében pedig hozzá tudott tenni a játékhoz.
Mindegy, hogy az ember férfi- vagy női csapat edzője?
Egy kézilabda van, ugyanakkor különbség akad, már csak azért is, mert a nők lövő- és ugróereje gyöngébb, és náluk azt is nehéz kiszámítani, hogy egy probléma mikor tör a felszínre. A férfiak, ha gond van, megisznak egy sört, aztán kész.
Nagy visszhangja volt annak, hogy a női válogatottal többgólos előnyről elbukta az olimpiai és a vb-döntőt...
Sydneyben elfáradt a csapat a végére, ami nem csoda, hiszen például a vb- és Eb-címvédő norvégokat is elbúcsúztatta. A zágrábi vb-n pedig ott volt bennük a tudat, hogy jaj, ez nehogy megint megtörténjen; több kulcsember leblokkolt, megmagyarázhatatlan hibák sora következett. Mindenesetre három világverseny döntőjében léptünk fel, és az Eb-finálét megnyertük. Minden tiszteletem a lányoké, hogy el tudták végezni azt a munkát, ami egy ilyen sorozathoz kellett.
Mi a titka?
Annak idején készítettem egy tanulmányt, amely szerint öt-hét összetevője van a sikerességnek, a szakmai kompetenciától a karizmatikusságon át a példakép funkcióig. Hadd tegyem hozzá: az is lényeges, hogy az ember ne szálljon el. Mármost bármit is nyertem az aktuális csapatommal, nem ünnepelhettem magam sokáig, mert mindig akadt valami, ami visszarántott a földre: lázas volt a gyerek, vinni kellett a suliba...
De ki ez a kutya itt a telefonja kijelzőjén?
A mi német juhászunk. Miután Tomi Lemgóban van, otthon az eb javítja az ivararányt.
Apám vitte
A Bundesligában ódákat zengenek Mocsai Tamásról, a Lemgo jobbátlövőjéről, és akkor pozitív emberi tulajdonságairól még nem is beszéltünk. Mi kérdeztük, ő válaszolt; szemelvények:
"Apunak és a családi miliőnek nagy szerepe van abban, hogy nem mentem el a Fortuna futballkollégiumába: túl azon, hogy kiskoromban a kézilabda, a német bajnokik hangulata elvarázsolt, semmi kedvem nem volt otthagyni a jó meleg fészket. Hogy ott tartok, ahol, abban apunak óriási szerepe van: gyakran különóráztunk. Nem is emlékszem olyan esetre, hogy ne ért volna rá velünk játszani, foglalkozni, pedig azért akadt munkája jócskán... Amikor két évig a Nettelstedt edzője volt, néhány előkészületi meccsen engem, a titánt odatett a kispadra, és majdnem ugyanúgy bánt velem, mint a többiekkel. Azért csak majdnem, mert velem inkább szigorúbb volt. Ha megint ő lenne az edzőm? Semmi gond: már nem vagyok tizenkilenc éves, két férfi megoldaná. Mit éreztem a vb-n, Koksarov góljánál? Ürességet; adva volt egy cél, és huss, egy lövéssel véget ért minden, hiába bizonyítottuk korábban, hogy bárkit elkaphatunk. Talán ha Koksarovot valamelyikünk kidobja a csarnokból... Azért az olimpiáról még nem mondtam le. Már csak azért sem, mert apu mesélte, milyen jó is az!"
Murányi András
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Murányi András
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/24 • XI. 20. – XII. 3.
Nézze meg képeinket Magyar Péter bepoloskázásáról!
Para-Kovács Imre nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter szaglóhártyájának regenerálódása után Buddhává változik
Farkasházy Tivadar: Orbán Ráhel milliókért öltözött orosz zászlónak október 23-án
Váncsa István: mi köze a magyar-argentin űripari együttműködésnek a honvédelem rendszerét feltörő, nem biztos, hogy orosz hekkerekhez?
Smuzewitz Ilona: Az amerikai választás visszaadta Semjén hitét. Amerika normális, tehát Semjén is normális, őrület, hogy mennyire!
Havas Henrik megtudta a karmelitában, hogy milyen nagy és gazdag lesz Magyarország, amely még nem elég nagy és gazdag, de az lesz!
Dési János: nem érti, hogy háborús vészhelyzet és háborús infláció idején miért is töltenék a honvédek a S.E.R.E.G. című sorozat kritizálásával az idejüket?
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta, hogy hatalmasra nőttek Rogán Antal fülei, és mindent hall, ami Budapesten történik
2024/24 • XI. 20. – XII. 3.
Nézze meg képeinket Magyar Péter bepoloskázásáról!
Para-Kovács Imre nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter szaglóhártyájának regenerálódása után Buddhává változik
Farkasházy Tivadar: Orbán Ráhel milliókért öltözött orosz zászlónak október 23-án
Váncsa István: mi köze a magyar-argentin űripari együttműködésnek a honvédelem rendszerét feltörő, nem biztos, hogy orosz hekkerekhez?
Smuzewitz Ilona: Az amerikai választás visszaadta Semjén hitét. Amerika normális, tehát Semjén is normális, őrület, hogy mennyire!
Havas Henrik megtudta a karmelitában, hogy milyen nagy és gazdag lesz Magyarország, amely még nem elég nagy és gazdag, de az lesz!
Dési János: nem érti, hogy háborús vészhelyzet és háborús infláció idején miért is töltenék a honvédek a S.E.R.E.G. című sorozat kritizálásával az idejüket?
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta, hogy hatalmasra nőttek Rogán Antal fülei, és mindent hall, ami Budapesten történik
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
