Csatorna töltelék - 2007/04

Sváby Andrásnak, rendelkezésre

A fenti formulát Katona Lászlótól vettem, minden idők egyik legnagyobb magyar dilettáns költőjétől, aki többek között elkövette az Ember a cigány is vagy a Homoanimálok, torzemberek című verseket.

Semmiképpen se gondoljanak valami rasszista vadállatra, mert Katona László sokkal inkább egy megtévedt, eltévedt ember volt, akinek már a létező szocializmus is sok lehetett, de a rendszerváltástól teljesen megkattant, és költeményekbe transzformálta szorongásait, sőt az első szabadon választott kormány idejében a fentihez hasonló kis ajánlásokkal látta el ezeket, például: Jeszenszky Gézának rendelkezésre, és akkor Jeszenszky Gézának vissza kellett volna foglalnia Erdélyt vagy hadat üzenni Amerikának.

Ha önök ebből arra a logikus következtetésre jutnak, hogy bolondot szeretnék csinálni magamból, és hülyének feltűnni a nagyközönség előtt, akkor nem járnak messze a valóságtól, azonban célom mégis inkább a figyelem felhívása volt, erőteljes hangsúlyozása annak, hogy most olyan ötletet fogok ismertetni, aminek komoly gazdasági következményei lehetnek, amennyiben a kereskedelmi televíziózás rámozdul. (Írhattam volna Kolosi Pétert is, hm.)

Induljunk ki csak abból, hogy a legnézettebb műsorok azok, amelyekben semmilyen szerepe sem volt rendezőnek, szerkesztőnek és sztájlisztnak, a forgatókönyvet az élet írta, és éppen jó helyen volt valaki, hogy felvegye. Ilyen műsor volt például a karatézó medve a közelmúltban, aki lecsapta a műsorvezetőt, és az egész világ azt bámulta. Az ufók sem kértek gázsit, amikor Phoenix felett repkedtek a múlt héten, és a cunami is ingyen pusztította el az embereket, ha nem értik félre, mire gondolok.

Ezekkel az eseményekkel csupán az a baj, hogy általában váratlanul következnek be, nehéz rá komolyabb stábot szervezni, megrendezni pedig lehetetlen, mert ha a műsorvezető előre tudja, hogy a medve le fogja karatézni, akkor nagyon sok pénzt kér vagy elfut. A lakosság sem várja meg a cunamit, ha jön pusztítani, mert a lakosság nem szeret elpusztulni, hiába próbálták ennek hasznosságáról meggyőzni már a kereskedelmi tévék előtti diktátorok is.

Az ufókról most nem is szólnék, mert az ufóészlelésekben annyi az igazság, mint Szijjártó képviselő megszólalásaiban a saját ötlet, nem érdemes tehát arról értekezni, hogy mennyibe kerülne megrendezni egy hitelesnek tűnő inváziót, mert arra ott a Függetlenség napja.

Ezek a lehetőségek nem jellemzik a magyar kereskedelmi csatornákat. Félhülye énekeseket még csak-csak képesek megvásárolni, de a karatézó medve áldozata már más kategória, tehát szóba sem jöhet. Az én ötletemmel azonban szinte ingyen jutnak olyan műsorhoz, aminek nézettsége minden bizonnyal az eget fogja ostromolni, és még karika sem szükséges hozzá, bár a szülői felügyelet talán nem árt.

Lesz ez a március 15. nevű jelenséghalmaz a következő hónap közepén, és a hírek alapján arra következtethetünk, hogy nem csak a tavasz első sugarait Petőfi-jelmezbe öltözött segédszínészek szemlélésével teljessé tevő családok fognak rámozdulni, hanem a szélsőjobb prominensei is - legalábbis én így értelmeztem Szilvásy politikus szavait, melyekben a Parlament elfoglalásáról, lőgyakorlatokról és egyebekről értekezett.

Családok tehát otthon maradnak, nekem legalábbis ennyi már bőven elegendő lenne, hogy ne vigyem ki gyermekeimet a hülyék közé, elvégre nem vagyok én Baló György felesége. És ha otthon maradnak, akkor tévét néznek, de nem ám arra kíváncsiak, hogy Demszky Gábor a pápamobilból köszönti rokonait, majd délnek veszi az irányt, hanem arra, hogy elfoglalják-e a Parlamentet az új hülyék, vagy a régiek kezén marad.

Ezt az igényt kell kiszolgálni tehát.

Kiindulva a tényből, hogy Gyurcsány Ferenc ATV-s sorozata milyen jól indult, és csak az Orbán közeli kordonbontás haloványította el, most össze kell hozni a kettőt, tehát meg kell nyerni a miniszterelnököt, hogy vezesse a március 15-ei műsort, amivel két legyet ütünk egy csapásra, mivel nézni fogják, és honoráriumot sem kell neki fizetni, mivel tilos. (Itt jegyezném meg, hogy a későbbiekben a többi műsort is miniszterekre lehetne bízni, például a Televíziós vásárlás című blokkot nagyszerűen levezényelné Kóka és Kamilla - a tökéletes művészpáros -, a Kultúrházat pedig Hiller István.)

A helyszín adott, a Kossuth tér jól belátható és bekamerázható, a környező épületek tökéletesen védettek, esetleg az amerikai foci mintájára felszerelt space kamera, azaz a drótpályán, az ostromlók feje felett közvetlenül közlekedő szerkezet lehetne bajban, de azon lehet annyit emelni, hogy ne akadjanak bele az árpádsávos lobogók.

Menne a cirkusz, Gyurcsány Ferenc kommentálná, a szünetekben pedig Bakács Tibor Settenkedő értékelné az egyes produkciókat lassított felvételek és kimerevített képkockák segítségével.

Az engem illető anyagi részleteket majd privátban tisztázzuk.