Halálhír

Faludy György halálára

Farkasházy Tivadar
2006. 09. 13. · Hócipő 2006/19
Megszoktuk, hogy örökké él, pedig a poéták korán halnak.
Nem liberális volt, maga a liberalizmus.
És patrióta. Pro patriota et libertate.
Egy hontalan hazafi, világ pátriárkái, egyesüljetek!
Egyetlen költőre volt féltékeny, Villonra. Azaz magára.
Megpróbálta az akasztófáról levágni a XX. századot.
Őrizte Attilát, Karinthyt, Koestlert, Neumannt, Einsteint,
a barlangi embert, aki először felírta félelmét a falra.
Kinyitotta a világot, akit szeretett, leferdített,
átírta Szűz Máriát is. Faludy utcává Torontóban.
Koronás költő volt, csak hajkoronája alatt tartotta.
Nem várt hálát, a lakást is visszaadta. Leírta a lakbért.
Mert nem akart adózni a túlparton.
Vagy lehet, hogy mi vagyunk túl, ők pedig innen?
Pár hete éjjel felkiáltott, nyissátok ki az ajtót,
át akarok menni a túlvilágra! Tán Attila hívta.
Rákosinak nem írt. Vörösök közt egy európai.
Éltanuló volt, összes versét bebiflázta. Recsken.
Mert mindent elvettek a láger őrei.
A csákányt kivéve, jó mélyre vágta. A kopaszba.
Mindenkit megénekelt. Sírt sír alá araszolgatván. Őt pedig Hobó.
Késői gyerek volt. Sokaknak 78 évesen született. A 88-as úton.
Megelőzte a rendszerváltást. Ő maga volt az.
A parlament eszére apellált, de hiába firkált.
Mindenkire rátámaszkodott, hogy azt higgyük, öreg.
A szocializmusból egy dolgot őrzött meg nekünk, a sorállást.
A Vörösmarty téren. Sok kartárs költő utálta is. Mert olvasták.
A titkot űzték mindahányan.
Nem volt modern. Jelzői érzékiek, mondatai sosem csikorogtak.
Gazdagok hájával kenegette őket.
Reggel így szólt a naphoz, engedjétek hozzám a szonetteket.
Pedig egy zoknira valót sem keresett velük.
Stílusa? Talán Velázquez. Mozart. Federico. Rippl. És Rónai.
Megsiratja a kalózok szeretője. És egyedül hagyja élve,
mielőtt nyolc ágyúval és tizenhét vitorlával eltűnik vele.
Közvetlen járatot indított, nem várta meg, míg a jeles jubileumon
a kitartó Földön futásért kap egy plecsnit.
Becsapta az ajtót. Maga előtt hagyott minket.
Milyen túl? Ezüstös, fehér baj. S az évek állnak, mind a percek.
Ritka madár volt. Folyton költött.
Egy vágya volt még, tönkretenni a nyugdíjintézetet.
De kitől kapott volna? Hiszen mindig csak adott.
Megírta összes költeményét. Egy se hiányzik.
Hitler és Sztálin hontalanná tette. Ezért a világ fogadta be.
A nyelvére vette őket.
Valósággal körbeírta a Földet, így lett az életmű kerek.
Az első, aki a népek hazájából, a nagyvilágból kiáltott hozzánk.
Hétfőn lépett volna A pokol tornácára, helyette egy cédulát hagyott:
Kedves Fanny és Alexandra, előtte még felugrok a mennybe.
Zárszó három éve nem volt, most már nem is lesz.
A földbe térnek mindahányan.
Egyedül kísérte közülünk József Áronné fiát utolsó útjára.
Így tudjuk, hol van Attila koporsója.
Ráúszott a Duna, majd ahol egyszer a dinnyehéj megáll.
96 nyarán azt ígérte Szárszón, elsúgja pár sorát haldokolva.
Félig öntudatlanul majd.
Mi pedig végig, tudatlanul. Hogy 96 ősze lesz.
Valljuk be, elherdáltuk. Azt hittük, ő nem.
Pedig minden páratlan héten tudtuk, hogy ez írása az utolsó.
Egyszer láttam zavarban, mikor mellette ült a nála is idősebb Fejtő.
Egy szárszói fűznél fejtették a titkot. Még ráemlékezik!
Kontárok voltunk mindahányan.
Négy év, és micsoda cím lehetett volna: Száz év vagány.
Véred kiontott harmatával irgalmazz néki, Jézus herceg!
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/13  •  VI. 17. – VI. 30.
Para-Kovács Imre: én nem hazudok pénzért, nem nyalom a kormány seggét, a most leépített cselédsajtó nem kollégám, az övéik Kínában meg Oroszországban vannak Kéri László: Orbán egy órára belátta, hogy „mindennek van határa”. Hátha újabb vereségek hatására ezt egy délutánra, vagy egy napra is belátja! Smuzewitz Ilona: a Fidesz nem veszített, csak nem nyerte meg a választást Váncsa István alig várja, hogy hazánk elérkezzen az Orbán-féle szuverenitás állapotába, hogy az univerzum összes országát jól tökön rúghassuk Farkasházy Tivadar elképzelte Orbánt, ahogy egy bunkerből nézi az aranykonvoj kísérőinek csak Bin Ladenéhez hasonlítható elfogását Havas Henrik Orbán kérésére megírta a volt kormányfő, rettegő fideszeseknek szóló levelét Dési János: így rúgtak ki három perc alatt a Népszavától Lendvai Ildikó: Mikor szólnak Orbánnak? A Heti Kamu megtudta, hogy Sulyok Tamás az elmozdítása elleni tiltakozásul az íróasztalához láncolta magát. Kimentése folyamatban van!
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.