Szódás, szódavíz
Megyesi Gusztáv
2013. 09. 04. · Hócipő 2013/18
−Mi történik, ha kifogy a készlet?−Nem fogy ki.
Az üres szódásüvegeket nézzük, a régi, klasszikus, dombornyomásos palackokat, a legtöbb még a háború előttről való, és fémből van a feje. Semmi nosztalgia, szigorú tárgyszerűséggel jegyezzük meg, hogy igen erős üvegek, vastag falúak, legyen elég annyi, hogy úgy telt el gyermekkorunk, hogy egyetlen szódásüveget sem törtünk össze, nem is láttunk ilyet.
−S ha mégis kifogy? Eltörnek, ellopják őket…
−Akkor nem tudom, mi lesz. Szódásüveget ma sehol sem gyártanak.
A zuglói, Ilka utcai szódásüzemben állunk, Guttman Tamásné, Éva asszony birodalmában, pár négyzetméter az egész. A földszinten töltenek és árusítanak, a félemeleten javítanak, s ott van az iroda is, valamint minden létező helyen üvegek, ballonok és flakonok töltésre várva; a teliket szinte azonnal viszik. Lerobbant bérházak között bújik meg a szikvízüzem, ha akarnák, se tudnák bővíteni, nincs hozzá hely.
Hagyjuk most a szódavíz történetét, Jedlik Ányost, aki 1844 októberében Fóton mutatta be barátainak, Vörösmartynak, Bajzának, Czuczor Gergelynek a találmányát, amellyel savanyúvizet lehet spriccenteni az urak borába, miként Joseph Pristley angol papot sem említjük, aki már 1767-ben széndioxidot tudott vízzel elegyíteni. De legfőképp a retrózást hagyjuk. Az utóbbi években újra népszerű lett a szódavíz, egyre több vendéglőben teszik ki az asztalra a klasszikus és ormótlan szódásüvegeket, akár dísznek is, erre mondják, hogy retróérzés, holott többről van szó.
Ha Magyarországon az utóbbi tíz-tizenöt évben valami kezdett civilizálttá válni, akkor a borászat mindenképpen; egyre több a jó bor, az pedig megkívánja a szódavizet, a jó borból készült fröccsöt, spriccert, hosszú- vagy rövidlépést bűn ásványvízzel készíteni. Tablettás borhoz jó akár a tablettás ásványvíz ásványvíz is, ám aki igényes, annak szódát kíván a szervezete.
Volt olyan időszak - mondja Éva asszony −, amikor azt hittem, vége a boltnak, el kell adni, annyira nem kellett a szóda. Aztán mintegy varázsütésre egyszer csak jönni kezdtek a vásárlók, bejelentkeztek a vendéglők, s ma már kulturális meg gasztronómiai rendezvényekre, fesztiválokra viszik a szódánkat.
A kisüzem 1987-től létezik, le se tagadhatná a nyolcvanas éveket, mert a cégtáblára Buborék GMK van kiírva. A Guttman család a kilencvenes évek elején vette meg a céget, mert az előző tulaj inkább a benzinkútban látott fantáziát. Éva asszony addig a pestlőrinci önkormányzat beruházási osztályán dolgozott húsz éven át, igen nagy sikerrel, rangja, tekintélye volt, nagyvállalatok vezérigazgatóihoz volt bejárása, mígnem a rendszerváltás utáni magyar közigazgatás egy csa pásra kiábrándította mindenből. Ráadásul a családnak más vállalkozásai is voltak, példának okáért, férjével zsanérokat gyártottak a pincében, s mert jött egy ajánlat, Éva asszony úgy gondolta, a szódavízüzem is elfér még az életében. Főleg hogy be van már járatva, csak egyszer-egyszer kell benézni.
De nem. A szóda egész embert kíván, s egyáltalán nem irodalmi értelemben, hanem elsősorban leltárilag: ha nincs bent a gazda, mindenki azt csinál, amit akar, saját zsebre dolgoznak a szállítók, s eleltűnik hatvan-hetven ballon szóda. Éva asszony otthagyta az önkormányzatot, azóta a szódának él, a tanfolyamot is gond nélkül elvégezte, gépészként amúgy is érzéke van az efféle munkához; azt mondja, ebbéli pályafutása legnagyobb sikere az volt, amikor a régi töltőember, Zsolti, azt mondta neki, nahát, főnökasszony, nem gondoltam volna, hogy így tud tölteni.
Az üvegeket nézzük, s közben megtudjuk, hogy a műanyag szódáspalackokkal sokkal kevesebb a baj, a fémfejeseket állandóan javítani kell, főleg a rugóval akadnak gondok, de van, hogy egyszerűen csak nem jól zár a szelep.
−A múltkor esküvői rendelésünk volt, három faládával, ez harminc üveg szóda − mondja Éva asszony. - Gondoltuk, szorgalma sak leszünk, s előre egy héttel megtöltöttük az üvegeket. Aztán amikor vittük volna, kiderült, hogy a legtöbbet újra kell tölteni.
Igaz viszont, mondjuk mi erre, hogy a műanyag az mégiscsak műanyag, sőt a leglehetetlenebb szódáspalackokon háló is szokott lenni, ami már az első használat után kimondhatatlanul mocskos lesz. S egy sajnálatos sajtóeseményről is hallunk: lakik a közelben egy főszerkesztő, az mindig koszosan hozza vissza a szódáspalackot, ami hagyján, de nem kívül, hanem belül koszos a palack.
A töltés maga rém egyszerű: a szén-dioxid nagy nyomás alatt keveredik a vízzel, az Ilka utcában egy injektoros szivattyúval a széndioxid és a víz együtt kerül a töltőgépbe. Nagyokat bólintunk, mint ha bármit is értenénk; annak idején a hatvanas évekbeli szódásszifonokban sohase tudtunk normális szódát előállítani, a patront amúgy is másra használtuk, kiválóan lehetett vele egy szög segítségével rakétásdit játszani. Egyébiránt a szódásüvegben kétszer olyan dús a szódavíz, mint a szifonban, mondhatni nem vicc a dupla buborék.
Az üveges szódánál tényleg nincs jobb. Éva asszony kínál is bennünket egy-egy hosszú pohárral, közben megemlíti, hogy nagy szerencséjük van a csapvízzel, mert a legnagyobb kánikulában is 14 és 18 Celsius-fok között maradt a hőmérséklete, márpedig a szén-dioxid ebben a tartományban oldódik fel a legintenzívebben a vízben, amit egyébként tisztítanak, hogy ne legyen klór - ízű a végtermék; ha jól értjük, akkor a tisztított vizet tisztítják meg a tisztítóanyagoktól. Mindegy is, a legszívesebben a szánkba kapnánk a szódásüveg fejének a csövét, mint kamasz- sőt felnőttkorunkban is tettük, óvatosan nyomva persze a fémkart, mert ha túl erősen tesszük, nagy hevülettel, akkor szanaszét fröccsen a szódavíz, ami pedig drága kincs.
Fotó: Szebeni András
Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/15 • VII. 15. – VII. 28.
Sulyok tízéves bujkálásra készül?
Para-Kovács Imre Trump háborúiról, avagy nehéz úgy nyerni, ha nem ismerjük a szabályokat, nem tudjuk, kivel játszunk, és nem világos, mi a tét!
Váncsa István mindig tart magánál sebészfonalat és laringoszkópot, hogyha kórházba kerülne, meg tudják műteni.
Smuzewitz Ilona: a Fidesz azért tiltakozik az önkény ellen, mert elveszítették, és vissza akarják szerezni a saját önkényüket!
Farkasházy Tivadar nem érti, Magyar Péterék miért sorolnak mindenkit az óellenzékhez, akik karrierjüket veszélyeztetve náluk korábban fordultak szembe Orbánékkal. Illetve már kezdi érteni…
Havas Henrik megtudta, Orbán azért nem mutatkozik sehol, mert lázasan írja cselekvési programját, sőt, meg is szerezte azt!
Dési János: Lehet-e rádióval gyilkolni? Avagy miért hiszünk el mindent?
Lendvai Ildikó szerint olyan eredményesen állítottuk meg Brüsszelt, hogy azóta moccanni sem mer a térképen!
A Heti Kamu megtudta, Orbán azért nem ment el a tüntetésre, mert Rákay Philip megszámolta, hogy kétmillióan vannak, és visszafordult, mert a tömegtől oda se jutott volna.
Selmeczi Tibor a közmédiából kitiltottak apropóján felidézi saját kitiltásait.
2026/15 • VII. 15. – VII. 28.
Sulyok tízéves bujkálásra készül?
Para-Kovács Imre Trump háborúiról, avagy nehéz úgy nyerni, ha nem ismerjük a szabályokat, nem tudjuk, kivel játszunk, és nem világos, mi a tét!
Váncsa István mindig tart magánál sebészfonalat és laringoszkópot, hogyha kórházba kerülne, meg tudják műteni.
Smuzewitz Ilona: a Fidesz azért tiltakozik az önkény ellen, mert elveszítették, és vissza akarják szerezni a saját önkényüket!
Farkasházy Tivadar nem érti, Magyar Péterék miért sorolnak mindenkit az óellenzékhez, akik karrierjüket veszélyeztetve náluk korábban fordultak szembe Orbánékkal. Illetve már kezdi érteni…
Havas Henrik megtudta, Orbán azért nem mutatkozik sehol, mert lázasan írja cselekvési programját, sőt, meg is szerezte azt!
Dési János: Lehet-e rádióval gyilkolni? Avagy miért hiszünk el mindent?
Lendvai Ildikó szerint olyan eredményesen állítottuk meg Brüsszelt, hogy azóta moccanni sem mer a térképen!
A Heti Kamu megtudta, Orbán azért nem ment el a tüntetésre, mert Rákay Philip megszámolta, hogy kétmillióan vannak, és visszafordult, mert a tömegtől oda se jutott volna.
Selmeczi Tibor a közmédiából kitiltottak apropóján felidézi saját kitiltásait.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
