Garázsvásárok

Para-Kovács Imre
2013. 08. 21. · Hócipő 2013/17
A demokratikus szabadságjogok kiszélesedése, a folyamatosan javuló gazdasági teljesítmény és a visszafogott kormányzás végre meghozta gyümölcsét, és Magyarországon beindultak a garázsvásárok. Csak vicceltem. Elkezdem újra.

Magyarország civilizációs útja során megérkezett arra a szintre, hogy rengeteg felesleges dolog halmozódott fel az embereknél. Bár ezen dolgok el is férnének a lomtárakban, valamint ellenértékükre sincs feltétlenül szükségük a polgároknak, mégis úgy döntenek, hogy megszabadulnak a feleslegtől, és erre nincs jobb forma, mint a garázsvásár.



Az online vásártér személytelen, nehézkes és nem minden nemzedék számára elérhető, a célcsoport szűkebb, mint garázsvásár esetén, a bolhapiac pedig teljes embert kíván, így tehát aki nem életvitelszerűen akar használt holmikat árusítani, az olyan megoldást keres, ami kényelmes, de hatékony, ráadásul el sem kell menni otthonról. Amerikai romantikus és ifjúsági filmekből ismerhetjük a garázsvásárokat, amikor a polgárok polgároknak kínálnak golfütőt, hálózsákot, merülőforralót és XIX. századi ismétlőfegyvereket, de az utóbbi időben leginkább a Zálogcsillagok című kiváló sorozatból a History-n, ahol rendszeresen hallható a következő párbeszéd (vagy ennek valamilyen változata): Hol vette ezt a Lincoln által dedikált és Roosevelt által faragott negyven tonnás márvány indiánszobrot? - Egy garázsvásáron.

Kétségtelen tehát, hogy a garázsvásárok beindulásához szükségeltetik némi jólét, mikor felesleg képződik a lakosságnál.



A felesleg speciális dolog, Európára és az Egyesült Államokra jellemző, tehát olyan helyeken keletkezik, ahol az emberek megengedhetik maguknak, hogy több ruhájuk is legyen, valamint vegyenek a gyereknek új biciklit, mielőtt az szétrohad.

Magyarország jobban teljesít.

A lomtalanítás pazarlás, de a garázsvásár a tökéletes alternatíva, ha valamit nincs szívünk kidobni, de azt sem akarjuk, hogy életünk végéig kelljen bámulnunk a padláson.

Legutóbb Buda legmenőbb részén jártunk a stábbal, ahol még a macskák is gazdagok, de nem sznobok, tehát a lakosság nem rejtőzik 3,60-as kőkerítés mögé, hogy bűntudatát elrejtse az avatatlan szemek elől, az egy négyzetkilométerre jutó politikusok száma sem haladja meg az elviselhető szintet, viszont van vásárlóképes kereslet, tehát minden adott volt a garázsvásárhoz.

Konkrétan több is zajlott egy időben.



Az alapzajt, mint minden olyan jellegű rendezvényen ahol feleslegessé vált tárgyakat bocsátanak áruba, itt is a fizikai hordozóra rögzített filmek és zenék adják, jól mutatva egy letűnt kor végvonaglásait. Abban a szerencsében van részünk, hogy tanúi lehetünk a DVD és a CD halálának, és megélhetjük a felhőben tárolt adatok eljövetelét, úgyhogy hamarosan ez a kép változni fog, de most még nehezen bukkanhatunk olyan pultra, ahol legalább egy Mátrix DVD ne figyelne.

Ennek hamarosan vége lesz.

Rutinos garázsvásározó természetesen nem ezek miatt az apróságok miatt indul vadászni, hanem ritkaságokat keres (ennek a típusnak van egy altípusa, az üzletelő, aki nemcsak a ritkaságra hajt, hanem az értékre is). A különbséget jól szemlélteti az általam begyűjtött emléktárgy, ami valamikor a hetvenes években készülhetett, abból az alkalomból, hogy Dnyepropetrovszkban felépült valami, ami nagy és ronda. Látom magam előtt a boldog szovjet embereket, ahogy örülnek a nagy és ronda valaminek, és úgy döntenek, hogy ezen örömnek tárgyiasulnia kell, ezért plexiből és grafikából alkotnak egy tárgyat, amit megengedően levélnehezéknek lehetne hívni, ha lennének még levelek.



Mint a képen is látható, a szovjet emberek a nagy és ronda valami leképezésére egy kis és ronda valamit találtak a legmegfelelőbbnek, amiben semmiképpen sem tudok hibát találni, magam sem cselekedtem volna másképp. Szóba jöhetett volna még a nagy és ronda valami nagy és ronda leképezése, de a hetvenes években a szovjet társadalom már visszafogottabb és megengedőbb volt önmagával szemben.

Nos, a dnyepropetrovszki (jelenleg ukránul: dnyipropetrovszki) levélnehezék kiválóan mintázza a ritka, azonban tökéletesen értéktelen tárgyat. Itt kell megjegyeznem, hogy a magam részéről mindig is kicsit kételkedve és kellemetlen érzésekkel figyeltem a üzletelő vásárlókat, mivel a haszonlesés tönkreteszi a vadászat örömét. Aki hasznot akar, vegyen három vagon fát, és adja el drágábban, vagy nyisson trafikot, de a garázsvásárokon nincs helye ilyesminek, már csak azért sem, mert az eladókat sem az azonnali meggazdagodás vágya vezérli.

Persze ha belefutunk egy Modiglianiba, ne hagyjuk ott.



Mint az eddigiekből is kiderült, a magyar garázsvásároknak van némi szűzies bájuk, mintegy megőrizték hímporos valójukat a rohanó és elüzletiesedett világunkban, nem beszélve az emberi kapcsolatok épüléséről! Mert a garázsvásáron leomlik a multinacionális üzlethálózatok által a vásárló és az eladó közé épített borzalmas fal, itt ember és ember áll szemben egymással, hogy tisztességes küzdelemben megmérkőzzön a búvárszivattyúért. Ember itt embernek még nem farkasa.

Megható és mélyen emberi, hogy míg az eladó a kapuban fogadja a vásárlókat, a kertben kisfiú hancúrozik belga óriásnyúllal (szülő kérésére nem örökítettük meg fényképen). Idilli környezet, nyugodt, békés táj. (Mármint a gyermek szülője kérte, nem a belga óriásnyúlé.)



A garázsvásárok a Facebookon szerveződnek (mint minden, tehetik hozzá Önök joggal, és tényleg, nem is értem, miért nem ott lesznek az országgyűlési választások is, vagy miért nem ott fizetünk adót, de mindegy), viszonylag egyszerű kereséssel bárki ráakadhat az oldalra, és megtudhatja, hol lesz a következő.

Hazafelé még megnézzük Szekeres Imre lenyűgöző pozsgafáját, de a politikusok és a botanika témakörben egyébként is akartam már írni egy hosszabb értekezést, úgyhogy erről valamikor később.

Fotó: Szebeni András
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2021/24  •  XI. 17. – XI. 30.
HÓCIPŐ-FILM: MEGFXJTUK
AVAGY MIT FŐZÖTT KI LÉVAI ANIKÓ A BOSZORKÁNYKONYHÁJÁBAN? • LÉVAI ANIKÓ SZEREPÉBEN: LÉVAI ANIKÓ!
Para-Kovács Imre a Fidesz-kongresszuson tapasztaltakról, avagy a munkaalapú társadalomról, a Caliber RM 019 Tourbillon Celtic Knot óráról és a vidék megtartó erejéről Farkasházy Tivadar kísérletet tesz a paripahaciendás tüntetésszámláló megfejtésére Bartus László: Viktor, Lőrinc és a nőügyek Smuzewitz Ilona kiakadt, hogy miért nem szerepel Márki-Zay az ElkXrtukban, mikor ő patkolta a kardlapozós lovakat Verebes István: Ugyan kérem, hol vagyunk már attól, hogy felháborodjunk? Dési János: Előbb olvass, utána kukázz, fordítva baj lehet belőle Avar János szerint jó dolog, ha egy ország kultúrpolitikai kulcsposztján olyasvalaki ül, aki a kultúránál csak annak művelőit utálja jobban Trunkó Barnabás megfejtette, csak úgy jöhetett ki 30 millióból a Fidesz frakcióülése, ha megint Németh Szilárd főzött A Heti Kamu megtudta, az Alkotmánybíróság szerint lehet népszavazást tartani Demeter Szilárd agyátalakító műtétjéről A háttérhatalom előretolt bástyái: Para a Népszava hétköznapilapnál Az Orbán-rendszer legnagyobb hazugságai – XXII. rész: Na, heló krumplik, avagy az ezermilliárdos nyugdíjcsökkentés
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.