Az vagy, amit megnézel

Para-Kovács Imre
2013. 05. 02. · Hócipő 2013/09
Art és design! - szisszen fel a nyájas olvasó, és idegesen pillantgat a villanyórára, hogy a szerkezet pusztán a művészet és az iparművészet említésétől nem pörög-e fel borzalmasan, elvégre egy szakadt országban illetlenség az érdek nélküli szépség létezése, pláne reklámozása - gondolja, helytelenül.

A Rododendron Galéria léte persze ettől még provokáció, de erősíti az immunrendszert, ilyeténképpen annak is hasznára van, aki merengve emlékszik vissza azokra a szép időkre, amikor a far-hátra még jutott vastag panír.



Mivel sohasem hagytam, hogy a tények megzavarjanak, meg egyébként is, a száraz adatokra csak rárántani érdemes: mutassa be magát a galéria. „A Rododendron egy kis galériaként indult 2008 tavaszán a Madách Imre útról. Kezdetben csak kiállításoknak adott otthont, látványos megnyitókkal. Bemutattuk Ahn Tuan, a Szövetség 39, Magony Zsuzsa, Antal Balázs, Asztalos Zsolt, Gáspár György, Marcus Goldson iparés képzőművészek munkáit. Később a még pályakezdő fiatal magyar ipaművészek is teret kaptak nálunk, és a kiállítások mellett egyre bővülő repertoárunk alakult ki az ő egyedi kiegészítőikből, ékszereikből, nyomataikból.” Magam sem tudtam volna szebben.

Kétségtelen, hogy a szép környezet és a ronda környezet közötti különbség fiziológiai hatásáról még dúlnak a viták, de én és a velem szövetséges fotóművészeti szekció (Szebeni András személyében) hajlunk arra, hogy az a gyermek, aki Firenzében nő fel, hajlamosabb lesz az ízlés elsajátítására, mint az, aki Kazincbarcikán, és ennek nem elsősorban éghajlati okai vannak. (Mielőtt az értő közönség felhördül: nem azt állítom, hogy Borsodban kizárt a jó ízlésű emberek cseperedése, csupán annyit, hogy több munka áll előttük.)



A rossz politikus tudja, hogy a kultúra, a művészet és az apró színes szarságok feleslegesek, amennyiben nem szolgálják közvetlenül az érdekeit, az egész csak arra szolgál, hogy a kevésbé tehetséges lakájait el tudja olyan helyekre dugni, ahol nem okozhatnak - szerinte - nagyobb kárt. Képzeljék csak el Kerényit a Paksi Atomerőmű igazgatói székében!

A tárgykultúra, alkalmazott grafika, design biszbaszok, könyvek, reprodukciók, hangulatjavító kis izék, nem szimmetrikus plüssálla tok még ezen belül is olyan határterületet jelentenek, ami nem csupán kiesik a mainstream érdeklődési köréből, de egyenesen láthatatlan és értelmezhetetlen: valami, ami a tűrt kategóriában szuszog, szerencsére kevés áramot fogyaszt és tüntetni sem jár, így aztán még nem tiltották be.



A Rododendron Galéria ezen dolgok szanatóriuma és rezervátuma. Mütyürök és vidám fakockák várják a vészkorszak végét, a paradigmaváltást, hátha eljön még az idő, amikor értelmes és jogos cselekedetnek tűnik boldognak lenni.

Olyan ez az egész, mint az evokok ellen vívott háború az Endor holdján.

Mert a valóság az, hogy nincs fontossági sorrend, azaz hülyeség azt gondolni, hogy a gyermekéhezés felszámolása után, az egészségügy rendbetételét követően majd a jóságos kormányzat gondoskodik lelkünk egészségéről is, és bevezeti a szép tárgyakat, nem beszélve a gyönyörködtető környezetről. Ez nem állami feladat.



Ettől még persze rájöhetne az aktuális emberiség Magyarországon lakó része, hogy minimális ráfordítással rendkívüli eredményeket lehet elérni, mert a munkanélküli központ attól még munkanélküli központ marad, ha jól néz ki, és azok, akik ugyanúgy nem kapnak melót a szürke falak között, mint a vidám reprodukciók árnyékában, mégsem ugyanazzal az érzéssel fognak távozni. Art deco étkészlet mellett éhezni sokkal jobb! Vagy ha nem is jobb, de nemesebb és lélekemelőbb.

Ellenállhatatlan vonzalmam a kis szőrös aszimmetrikus állatok iránt eddig sem volt titok az olvasók előtt, de most végre nyíltan beszélhetek ennek eredetéről is, konkrétan a Pucc figurákról, amelyek rálöktek engem a fent körvonalazott útra. A Pucc figurák kicsik, mérsékelten szőrösek (filc), de nagyon aszimmetrikusak, szakítva azzal a hagyománnyal, hogy a középkorú férfiaknak készült játék rókák csak és kizárólag gömbölyűek lehetnek.

Micsoda hülyeség?! Mégis évszázadokon át tartotta magát ez a tévhit.



A tárgyak és színek tehát többek tárgyaknál és színeknél, és ennek semmi köze a new age baromságokhoz, a gyógyító ásványokhoz és pénzbevonzó elefántokhoz. A színek és a tárgyak (valamint az anyagok, formák, textúrák és szagok) befolyásolják életünket, konkrétan hangulatunkat, amin keresztül aztán egészségünket, betegségeinket. „Fiatalon meghalt, mert egy vasbeton sírkőben lakott már életében is”, illetve „sohasem volt náthás, mivel mindig volt a szobája falán egy eredeti Réber László” - szólhatnának a hírek, de nem szólnak, mert az összefüggések rejtettek, rejtettebbek ezeknél a frappáns megállapításoknál, de azért dolgoznak, higygyék el nekem.

A Rododendron elsősorban női bolt, legalábbis az én ízlésemhez képest kevés az emberevő zombimetál emléktárgy (természetesen az igényes vonalból!), és Giger sem képviselteti magát a megfelelő mértékben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megérkezésünkkor politológus(nő)be botlottunk, női tulajdonosba, női alkalmazottba, és gyanús nekem, hogy a tibeti eb sem kan. (Magyar Kornélia Lajos nevű kutyája viszont kétségtelenül az, így aztán kicsit dől az elmélet, de a nagy számok törvénye majd visszabillenti).



Mindez nem jelenti azt, hogy heteroszexuális, kiművelt, rendkívüli ízléssel megáldott, alapvetően nyitott és értelmes férfi (magamra gondolok, és részben fotóművész kollégámra) nem találna magának megfelelő elfoglaltságot vagy terméket, de letagadhatatlanul van a helynek némi női aurája. De egyáltalán nem kell nekem elhinni semmit. Különben is hol tartanánk, ha már designtanácsokat (5000 Ft/óra) is tőlem kapnának. Menjenek nyugodtan oda, és döntsék el. Vásárolni egyáltalán nem kötelező.

Fotó: Szebeni András
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2021/25  •  XII. 1. – XII. 14.
ADVENTI AJÁNLAT: PARA, VÁNCSA, SMUZEWITZ... Váncsa István: akarja-e a migráns Afganisztánhoz csatolni Csongrád-Csanádot, Bács-Kiskunt vagy Baranyát? Para-Kovács Imre a Honvéd Kórház három objektumának 24 oltópontján oltakozott, hogy regisztrálatlanul beoltódjon MEGFXJTUK 2.: Lévai Anikó szerepében még mindig Lévai Anikó! Farkasházy Tivadarnak II. Lajos ugrott be Gulyásról, biztos ő is azt gondolta a mohácsi csata után a Csele-pataknál, hogy a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv jött be Smuzewitz Ilona kiakadt, hogy Amerika szankciókat vetne ki a korrupt magyar politikus emberekre, holott még tárgyalni sem hajlandók róla, hogy mekkora mértékű lopás lenne számukra elfogadható Verebes István a még meg nem zavart elméjű olvasók ép eszéről Dési János szerint ideje volna, hogy Mészáros könyvtárat is alapítson, mindkét gyerekkori színezőjét felajánlva hozzá Avar János szerint más diktátorok válsághelyzeteket használtak ki, a miénk maga teremti ezeket A Heti Kamu megtudta, Kósa Lajost a folyamatos kibeszélései miatt arra ítélte a Fidesz-frakció, hogy vegye feleségül a csengeri örökösnőt
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.