Totális háború

Megyesi Gusztáv
2013. 04. 03. · Hócipő 2013/07
Tudjuk, hogy az egész világ a magyarokat bántja, ott tesz keresztbe, ahol csak tud, de hogy már üt is, erről eddig nem volt tudomásunk. Egyelőre még nem bennünket üt konkrétan, hanem a vezénylő tábornokot, örökös miniszterelnökünket, aki már eddig is támadások kereszttüzében védte az ő népét, legutóbb az egyik német televízió egy gyermekeknek szóló rajzfilmben esett neki, szerencsére azonban a vezénylő tábornok mindannyiszor lepöcköli magáról a támadásokat.

Most mégis azt kell hallanunk tőle a parlamentben, hogy „ez egy nehéz csata, van a hátam közepén ostor- és botnyom szépen, nem is akármilyen erőben lévő emberek ütöttek azzal oda, de én boldog vagyok, hogy Magyarország már elég erős hozzá, már elég jól teljesít ahhoz, hogy ilyen lépéseket meg merjen kockáztatni.” Ha jól értjük, ez már a háború előszele volna, hiszen nem nemzet az, amelyik eltűri, hogy vezénylő tábornokát megbotozzák, mint valami tyúktolvajt. Magyarország már több mint hetven éve nem üzent hadat senkinek, mondhatni itt fő a saját levében, az elmúlt hetven évben ugyan jól odamondogatott a világhatalmaknak, Amerikának, (Nyugat) Németországnak, Kínának, majd később az oroszoknak, ám mindig valakihez tartozva, valami tömb vagy szövetség tagjaként, mondhatni kötelességből.

Nem azt mondom, hogy 1941 után üzenjünk ismét hadat Amerikának, vagy épp az oroszoknak, ez kisstílű megoldás, s csak szétapróznánk erőnket, vezénylő tábornokunk e téren is mindjárt galaktikus méretekben gondolkodik. Ellenség az egész világ. De nem országonként vagy régiónként, egyenként végigmenvén előbb a szomszédokon, majd Közép-Európán, utána nyugatnak, délnek meg északnak fordulva, hanem egyszerre mindenki, ez sokkal gazdaságosabb.

A világ utálata persze nem egyenletesen oszlik el, hanem súlyozva, és nem pusztán elvi alapon. Ausztriával például nemcsak azért állunk napi harcban, mert címerükben a sas sarlót, illetve kalapácsot tart a karmai között (ámbár már ez bőven elegendő volna az osztrákok hadüzenet nélküli lerohanására), hanem mert az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk, következésképpen ahol csak lehet, beléjük kell rúgni, kivált a cégeikbe. Vagy itt van Moszkva. Amikor legutóbb támadás érte a vezénylő tábornok pártszékházát, és felmentő sereget kellett küldeni a megvédésére, a hívek és a hívők Moszkvát és az oroszokat szapulva indultak a magyar egyetemisták ellen, miközben a vezénylő tábornok előtte pár nappal éppen Moszkvában kalapozott támogatásért.

Ez az unortodoxia lényege. A világtörténelemben eddig leginkább úgy volt, hogy ha valaki kedvező üzletet akart kötni, netán támogatást kért egy másik országtól, akkor nem kezdte el minden fronton basztatni, mert tudta, hogy ez nem feltétlenül kifizetődő. A vezénylő tábornok azonban felismerte, hogy nincs ez így jól, ez a viselkedés teljességgel kiszámítható. A német külügyi államminiszter például március elején Magyarországon járva a saját fülével hallotta magyar kollegájától, hogy a magyar- német gazdasági együttműködés sikertörténet, sőt a német vállalatok összesen 1 millió 300 ezer magyar ember megélhetését biztosítják, az új kormány hivatalba lépése óta pedig 5 milliárd eurónyi német beruházás valósult meg Magyarországon, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a magyarok kedvelik a németeket, és mindent megtesznek, hogy még többet fektessenek be. Főleg, hogy a magyar gazdaság szinte egyetlen húzóereje az export, az elsődleges felvevőpiac pedig Németország.

A német államminiszter azonban csak ortodox sémákban tud gondolkodni, s nem érti, hogy mi abban a jó Magyarországnak, ha a kormány hetente terheli meg a multikat, nagyvállalatokat, köztük a német cégeket és bankokat különadókkal, minek következtében most már a német érdekeltségek kétharmada mondja, hogy kár volt Magyarországra jönnie. Kivéve néhány olyan céget, amely elnyerte a vezénylő tábornok tetszését, hogy csak az Audit, a Mercedest, a Knorrt vagy a Boscht említsük. Ezzel egyidejűleg a honi kormányideológia újraírja a marxizmus alapjait, haszonélvező, extraprofitot hajkurászó, munkáson élősködő parazitáknak beállítva a német cégtulajdonosokat és vállalatmenedzsmenteket is, amelyek nyomására Merkel asszony úgy is, mint német kancellár, s úgy is, mint az Unió legbefolyásosabb politikusa, el akarja orozni Magyarország szuverenitását. Legutóbb már Barroso elnök jelentette be, hogy mint az Unió elnöke maga veszi kézbe a magyar ügyek intézését; igaz, akkor még nem számolt a vezénylő tábornok válaszával:

„Nincs olyan ember, aki elfogadná azt, hogy zajlik egy vita a parlamentben már egy hónapja, 50 tévés, rádiós és tudományos vita, konferencia jött létre, és egy nappal a szavazás előtt idetelefonáljanak nekem Brüsszelből, hívják akárhogy is azt az embert, vagy valamelyik nagy európai ország fővárosából, és azt mondják, hogy állítsam le a törvényalkotás folyamatát, és ne szavazzon a magyar parlament, ez már nem vita kérdése, hanem nemzeti szuverenitás kérdése.”

A nemzeti szuverenitás megsértése viszont háborút kíván. Az amerikaiak elleni háborút ugyan nem nyertük meg annak idején, sőt a világháborút sem, ám akkor még ortodox módszerekkel, lepusztult hadsereggel és felszereléssel próbálkoztunk, nem sok reményünk lehetett. Mostanra annyival kedvezőbb a helyzet, hogy már lepusztult hadseregünk sincsen, s ha ehhez hozzávesszük, hogy az országnak semmilyen energiaforrása nincs, fegyverkezésre alkalmas vas- és acélipara pedig végképp nem, akkor szinte egészen biztos, hogy egy váratlan, de összehangolt támadással alaposan meglepjük a világot; annak idején Attila sikereinek is ez volt a titka.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/10  •  V. 8. – V. 21.
Para-Kovács Imre: elkényelmesedtek Rogán biorobotjai, 17 éves lányokat megfélemlíteni nem ugyanaz, mint a Debrecen főterét is megtöltő, áradó Tiszát Váncsa István: aggódik, hogy a hazánkba látogató Hszi Csin-pinget el ne lopják a civilszervezetek Smuzewitz Ilona: 20 éve az uniós csatlakozáskor azt ígérték a magyaroknak, hogy nyithatnak cukrászdát Bécsben, de csak működésképtelen időkerék lett belőle Farkasházy Tivadar: Győzikének annyira bejött a fideszesedés, hogy talán még NAV-elnököt is csinálnak belőle Havas Henrik fültanúja volt, ahogy Kósa Lajos megfejti Magyar Pétert Nagy Bandó: Mit csinál Áder háromfős titkársága? Halastavakkal tart kapcsolatot, hogy hol, mikor volt telepítés? Dési János megtudta: brit tudósok szerint van élet az Unión kívül is, azt, hogy milyen, most vizsgálják Verebes István újabb Örkényiádái Selmeczi Tibor megtudta, már akkora a gáz hazánkban, hogy rövidesen koncessziót írnak ki rá A Heti Kamu megtudta, Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea vásárolja fel a bolthálózatot, melynek új neve HázaSPÁR lesz!
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.