Lesz ez még így sem

Para-Kovács Imre
2011. 09. 21. · Hócipő 2011/19
Nem, Kedves Olvasók, a Wiki-Leakset nem Orbán Viktorról nevezték el, de azért róla is szól, természetesen arányosan Budapest fontosságához, méretéhez és jelentőségéhez, mintegy lábjegyzetekben és finom kis jellemzésekben szereplünk az irathalmazban, nem letagadva, hogy kicsi ország vagyunk, de mindig élen jártunk a sportban.

A legutóbbi fejlemény nem annyira súlyos és szórakoztató, mint a legutóbb napvilágra került és az őszinteségről szóló megjegyzése Orbánnak, de jellemző és sajnálatos.

Mint a „ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit csinálok” aranyköpés hatására egy kolléga kifejtette: a magyar nép megnyugodhat, nem elmeroggyant miniszterelnöke van, hanem csak cinikus és hataloméhes, ami politikusnál tulajdonképpen nem is olyan rossz tulajdonságpárosítás, elvégre lehetne hülye és agresszív is, ami viszont az.

Magam is megnyugodtam kissé, mint a magyar nép része, mivel valahol mindig abban reménykedtem, hogy a Fideszkormány szellemi színvonala nem ítélhető meg Szijjártó Péter alapján, és a miniszterelnök által bemutatott látványos elbutulás mégiscsak kommunikációs stratégia, legalábbis részben, ami mögött akarat és terv rejtezik búvópatakként, csak éppen túlságosan hülyének tartják a lakosságot ezen elképzelések megismeréséhez, ezért inkább szép dalokat énekelnek és tájleíró költeményeket szavalnak igazmondás helyett.

Ők biztos jobban ismerik a magyarokat, mint én, mert a Fidesznek kétharmada van, nekem meg egy hatvan négyzetméteres lakásom, amit még kilenc évig fizetni fogok, hogy tényleg az enyém legyen. Egy kicsit olyan érzés ez, mint amikor fiatal íróként fiatal költőkkel társalogtam arról, hogy most ki is a hülye? Az, aki hétszáz példányban elad egy verseskötetet, vagy aki háromszázezerben egy női lapot? Elvégre a költőknek és prózaíróknak sem az a stratégiája, hogy éhezni akarnak, hanem az, hogy örökpanorámás teraszukról figyeljék, hogyan zsong a város, amit ők megénekelnek, azonban mintha rossz taktikát választottak volna ennek eléréséhez. Miközben rettenetesen okosnak és szépnek hittük magunkat, ott álltunk egy lyukas cipőben a semmi peremén, és reményünk sem volt meggazdagodásra, kivéve egyikünknek, aki egzotikus élelmiszereket csempészett a bécsi Metró áruházból.

Sohasem téved nagyot, aki hülyének nézi népét, legalábbis anyagilag sokkal sikeresebb lesz annál, aki verseket próbál neki eladni, és elhiszi, hogy sikerülni is fog. Nem fog. És ha erre nem jön rá időben, akkor jogosan és örökre beíratja magát a vesztesek könyvébe.

Nem állítom persze, hogy az orbáni stratégia minden szempontból kiérlelt és koherens lett volna, de legalább nem arra hagyatkozott, hogy majd ülünk a tűz körül, és vidám dalokat énekelünk a szocialisták bukásáról, amitől szárnyalni fog a gazdaság, és mindenkinek jó lesz.

Ez a legutóbb kiszivárgott ötlet, miszerint Lengyelország vezetésével mutassunk fel némi kelet-európai erőt, például egészen tűrhető, nem beszélve azon szerénységről, miszerint Orbán Viktor előreengedett volna egy - kétségtelenül nagy - országot az ajtónál, remélve, hogy a szlovákok és csehek így nem fognak annyira prüszkölni.

Az ötlet nem volt teljesen életképtelen, csak éppen a lengyelek úgy érzik, hogy ők nagyok és erősek, ilyeténképpen nem akarnak magukkal cipelni kisebb országokat, hanem saját jogukon a németekkel és a franciákkal akarnak egyezkedni, a kicsik meg kapaszkodjanak és figyeljenek, hátha leesik valami.

A WikiLeaks anyagai szerint arrogánsan és határozottan ráztak le minket.

Folyik tehát a politika a háttérben, és vannak azok a dolgok, amiket látunk, és röhögünk rajtuk: asztal, rajzverseny, lepényevés.

Ráadásul működik: a Fidesz 59%-on áll, a Jobbik beelőzte az MSZP-t, az LMP a kiesés küszöbén - a magyarok díjazzák a demópolitikát, a Fidesz simán hozná a kétharmadot, ha holnap lennének a választások, a bizalom rendületlen, senki sem látogatott ki a Kossuth térre, hogy a bevallott hazudozás miatt tüntessen. Ha Orbán hazudik a kampányban, akkor jól teszi, mert a kommunisták ellen nincs helye tisztességes eljárásnak, hiszen kommunisták, hazudjon csak, elvégre értünk hazudik, nem ellenünk.

Mivel megteheti, meg is teszi, mindent, ami csak eszébe jut valamelyik agytrösztnek a háttércsapatban, és egyébként is szép gondolat: én mindenképpen szeretnék egy Kövér László által dedikált Alaptörvényt, elvégre ritkán jut ilyesmihez a gyűjtő.

Aztán amikor majd észrevesszük, hogy csak a Jobbik és a Fidesz között lehet választanunk, már nem is fog annyira rettenetes gondolatnak tűnni az újabb Orbán-korszak, legfeljebb egy kicsit kevésbé nyomjuk meg a tollat, amikor odarakjuk az Xet a megfelelő helyre.

Mindezért természetesen Gyurcsány a hibás.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/24  •  XI. 20. – XII. 3.
Nézze meg képeinket Magyar Péter bepoloskázásáról! Para-Kovács Imre nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter szaglóhártyájának regenerálódása után Buddhává változik Farkasházy Tivadar: Orbán Ráhel milliókért öltözött orosz zászlónak október 23-án Váncsa István: mi köze a magyar-argentin űripari együttműködésnek a honvédelem rendszerét feltörő, nem biztos, hogy orosz hekkerekhez? Smuzewitz Ilona: Az amerikai választás visszaadta Semjén hitét. Amerika normális, tehát Semjén is normális, őrület, hogy mennyire! Havas Henrik megtudta a karmelitában, hogy milyen nagy és gazdag lesz Magyarország, amely még nem elég nagy és gazdag, de az lesz! Dési János: nem érti, hogy háborús vészhelyzet és háborús infláció idején miért is töltenék a honvédek a S.E.R.E.G. című sorozat kritizálásával az idejüket? Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta, hogy hatalmasra nőttek Rogán Antal fülei, és mindent hall, ami Budapesten történik
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.