Panta rhei

Bakács Tibor Settenkedő
2011. 07. 27. · Hócipő 2011/15
- Minden mozog és változik. Közhelyszerű, tudom, olyan, mint a görög joghurt, de legalább van benne valami. Egy filozófiai tétel állítása csak akkor igaz, ha tértől és időtől függetlenül fennáll. Igaznak kell lennie Szerbiában éppúgy, mint Magyarországon, 1944-ben éppúgy, mint 1945-ben. Persze, az is lehet, hogy a görögök által megfogalmazott alapelvek csak a történelemben igazak, a posztmodern, történelem utáni társadalmakban, mint Pannónia, már nem. Mondok rá példát, hogy a térben és időben létező magyar praxis kicsúszik az általános filozófiai tételek igazsága alól. A tudomány egyszerűen szittyaszindrómának nevezi.Mobillal rögzített dokumentum Érd közelében:
Rendőr áll az út szélén, társa a bokorban vagy kakál, vagy mobilozik, nem látható jól, de az intézkedésre dolgát elvégzi, társa hátát messziről biztosítja. A szabályosan (- Hogy mi a szabályos? Én mondom meg - mint relatív filozófiai elv) közlekedő skodás megáll a kecses, de mégis férfias kézmozdulatra. A vesztes, mazsolaarcú vezető lehúzza az ablakot, és kérdezne, de megelőzik.
- Jó napot, kívánok! Kétezer forint lesz, kérem.
- Micsoda?
- Keressem?
Megmondom szittyán, mint szemtanú, hogy az ilyen esetek miatt értettem egyet azzal, hogy a gyűlölt Gyurcsány-Bajnai kormány alatt megszűnt a helyszíni bírság. Bár kétségtelenül voltak előnyei az azonnali büntetésnek. A magyar anekdotakincs több ezer sztorit jegyzett fel, ami a rendőrök egzisztenciális szegénységéről, néha mohóságáról is szólt. Én is őrzök egy gyémántot. Éjfél fele a kihalt utcán átléptem egy záróvonalat. Szerencsémre látta egy rendőr az újságosbódé mögé bújva, és azonnal intézkedett.
- Záróvonal, irányjelző nélkül. Nem jelentem fel, helyszíni bírsággal megússza.
Megkérdezte, mennyi pénzem van. Én, hülye, bevallottam, hogy négyezer.
- Adja ide a négyezret, és menjen haza.
- Oké, tessék, és köszi. De mi lesz, ha hazafelé rendőrrel találkozom?
Megvakarta a fejét, és vagy volt humorérzéke, vagy szolidáris volt kollégáival szemben, mindegy, visszaadott kétezret.
Amúgy magam is pártolom a korábban megszüntetett helyszíni bírság visszaállítását, mert még mindig jobban bízom a rendőrök empatikusságában, nagylelkűségében, mint a Fidesz büntetésre szakosodott hivatali rendszerében. De hogy Magyarországon minden változik? Előremenetben visszafelé? Panta rhei ungaro.
Mostanában, szakítva a magyar érdektelenséggel, amit mindig is gyakorolt az újvidéki magyarsággal szemben, érdekelnek a szerb-magyar összefüggések. Ez talán összefügghet azzal, hogy van egy szerb és egy magyar fiam. Jó, jó, nem zsidó, ez azért szerencse. Mindjárt értitek, miért.
Képíró Sándorra vonatkozó véleményem jórészt a Horthy-féle bíróság döntésein nyugszik, és igaznak fogadom el, hisz egy csendőr századost akkoriban ritkán ítéltek el alaptalanul. Még azt is elfogadom, hogy 2011-ben a decens érzékenységű bíró nem fogadta el a szép korú szemtanú nő vallomását, amiben Képíró saját maga veri agyon puskatussal a foglyát. Kétségtelen, amikor halomra ölnek szerb és zsidó civileket (na, értitek, miért örülök annak, hogy fiam csak félig bűnös), súlyos pszichológiai nyomás alatt van a szemtanú. Kivétel, ha hozzászokott a felkoncolásokhoz, de ezeknek a zsidóknak kényes a gyomruk. Az emberek begyűjtése, teherautóra gyűjtése nem kivégzéshez vezetett, a kocsikáztatás oka tisztázatlan, még az is lehet, hogy megmentettük őket. Csak azt nem értem, hogy amikor a két nép közé szorulok apaként, miért van némi feszültség a szerbek és magyarok között? Ők még emlékeznek arra, amikor az ilyen korrekt tiszt urak, mint Képíró Sándor intézkedtek. Nem a mostani fotókat kell megnézni, ahol az ártatlannak ábrázolt hős az életéért küzdve, kerekes kocsiban ül, szonda lóg ki az orrából, és dr. House fogja a pulzusát. (Pfúj, micsoda politikai pornó.) Hanem amikor még igazi férfi volt, és kakastollát borzolta a szél. A férfitest egyenruhában a legszebb. (Military pornó.)
Minden változik. Én is. Például sokkal jobban szeretem a mostani rendőröket, mint a jövőbeni csendőröket, akik a helyszínen majd lezárják a folyó ügyet. Lehet, hogy Orbánnak mégis igaza volt, elég lesz két pofon. Csak nem a szélsőjobb kapja, hanem ő adja.
Az első elcsattant. Vigyorogva hallgattam Gyöngyöspata polgármesterét, amint a Fidesz kamikazetaktikával forráselvonással fenyegeti. Vagyis minden változik, tehát a polgárból-keresztényből-fiúkból gyúrt nemzeti politikusokat is kísérhetik még rabláncon csendőrök az MTK-stadionba. Persze ne gondoljunk semmi rosszra. Szurkolásra viszik őket. Izgulhatnak az életükért.
Nincs mit csodálkozni ezen. Emlékeim szerint a nyilasoknak először a kommunisták bocsátottak meg. Azok, akik a rendszerváltás után pártonként szaporodtak. Minden mozog. Illetve, nem mindenhol. Van, ahol állni látszék az idő… hiába száguldunk közben teljes sebességgel a pokol felé.
Bakács Tibor Settenkedő
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Bakács Tibor Settenkedő
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/12 • VI. 3. – VI. 16.
Para-Kovács Imre: a történelmet hidraulikus emelővel és kokárdával tanító Czinyiné kinevezése a Védvonal élére jól jelzi, mennyire gondolják komolyan
Smuzewitz Ilona: Sulyok nem mond le, hiszen ő együttműködésben verhetetlen, ezért tették oda, nem ő tehet róla, hogy közben változott a kormányfő
Farkasházy Tivadar Hont András ezer forintjáról, amit az 500 millió mellé kapott adományként
Havas Henrik végigveszi Orbánnal, mihez kezdjenek a légiósok nélkül kiüresedő felcsúti stadionnal
Váncsa István a szurkolók kétlaki életéről, és a győzelmet követően Párizsban kitört forradalomról
Dési János szerint ha a leköszönő kormány tagjai tegeződve kérnek számon egy új minisztert, akkor azt miért nem egy lakatlan szigetről tehetik csak?
Juszt László furcsállja, hogy pont a diktatúra megszűnése döntötte be az egyetlen ellenzéki napilapot
A Heti Kamu megtudta, hogy Balog püspök azért lobbizott ea kegyelem megadásáért, mert rollerezve őt is leterítette egy vérnyúl és napokig azt se tudta, mit csinál!
Selmeczi Tibor alig várja, hogy Tóth Gabi együtt lépjen fel Sulyok Tamással egy búcsúban.
2026/12 • VI. 3. – VI. 16.
Para-Kovács Imre: a történelmet hidraulikus emelővel és kokárdával tanító Czinyiné kinevezése a Védvonal élére jól jelzi, mennyire gondolják komolyan
Smuzewitz Ilona: Sulyok nem mond le, hiszen ő együttműködésben verhetetlen, ezért tették oda, nem ő tehet róla, hogy közben változott a kormányfő
Farkasházy Tivadar Hont András ezer forintjáról, amit az 500 millió mellé kapott adományként
Havas Henrik végigveszi Orbánnal, mihez kezdjenek a légiósok nélkül kiüresedő felcsúti stadionnal
Váncsa István a szurkolók kétlaki életéről, és a győzelmet követően Párizsban kitört forradalomról
Dési János szerint ha a leköszönő kormány tagjai tegeződve kérnek számon egy új minisztert, akkor azt miért nem egy lakatlan szigetről tehetik csak?
Juszt László furcsállja, hogy pont a diktatúra megszűnése döntötte be az egyetlen ellenzéki napilapot
A Heti Kamu megtudta, hogy Balog püspök azért lobbizott ea kegyelem megadásáért, mert rollerezve őt is leterítette egy vérnyúl és napokig azt se tudta, mit csinál!
Selmeczi Tibor alig várja, hogy Tóth Gabi együtt lépjen fel Sulyok Tamással egy búcsúban.


GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.





