Víz a Halban

Megyesi Gusztáv

2003. 02. 19. · Hócipő 2003/04

Azt már mindjárt az elején szögezzük le, hogy arra a kardinális kérdésre, miszerint iszik-e a hal vizet, meglehetősen kitérő választ kaptunk a volt miniszterelnök Vigadó-beli országértékelő beszédében. Az általa idézett székely parasztember eléggé bizonytalanul csak annyit mondott, fogalma sincs arról, hogy iszik-e a hal vizet, mindenesetre, hogy alkalma van rá, az egészen biztos.

Mármost a tudomány mai állása szerint ahhoz, hogy a kérdésre egzakt választ tudjunk adni, a halak világát is két táborra kell osztani, amelyek kibékíthetetlen ellentétben állnak egymással, a halak közt is van "mi" és "ők". Az édesvízi halak arról ismerszenek meg, hogy nem isznak vizet, mert a folyadékot és az ásványi anyagokat a kopoltyújukon keresztül már eleve fölveszik a légzővízzel, de már a tőlünk idegen tengeri csontoshalak rendszeres vízivással tartják egyensúlyban a só és vízháztartásukat, az angolna például a tengerben élve két deci vizet is megiszik.

Ezt csak azért tartom fontosnak megjegyezni, mert az országértékelő beszédet nem sokkal később követte egy másik, ráadásul egyenesen a Parlamentben. Az ember feszülten ült a képernyő előtt, s miután meglepve konstatálta a miniszterelnök bejelentését, miszerint ő köztársaságpárti, és meglátása szerint az utcákon közlekednek, az iskolákban tanítanak, a templomokban pedig imádkoznak, joggal várta a halkérdés fölvetését, amit elődje nyitva hagyott. Nos, a miniszterelnök bravúros gondolatvezetéssel eljutott ugyan a Duna partjáig, ám ott hal helyett hirtelen egy kilenc éves dunaújvárosi kislány példájával állt elő, aki egyszerű kérdésekre egyszerű válaszokat akar kapni a kormányfőtől. Halügyben azonban a miniszterelnök néma volt, mint a hal. Ami mellesleg a tudomány mai állása szerint megint egy marhaság, a hal ugyanis egyáltalán nem néma, a heringek például csicseregnek, a doboshalak nyögnek, a törpeharcsa nyávog, a réti csík pedig sípol (igaz a végbelén át), tán ezért is kedvelte annyira Krúdy, ha a töltött káposztába csíkot is belefőztek.
Hogy jön ez ide?

Sehogy. Ez az ország arra van ítéltetve, hogy időnként országértékelő beszédeket hallgasson, majd utána vitatkozzék ezeken, holott az egésznek semmi értelme. Showműsor zajlik, harmadrangú orfeumok szintjén, azzal a különbséggel, hogy a szónokok egyelőre nem öltöznek jelmezbe, nem bukfenceznek, nem fakadnak dalra, csak verbálisan igyekeznek gyönyört nyújtani. Az ország helyzete attól függően jó vagy rossz, hogy a szónok hány tréfás beszólást, anekdotát, frappáns közmondást bír előadni, illetve, hogy mennyire pofátlan. Ezt csak azért mondom, mert Orbán Viktor a Vígadóban szinte egy az egyben lenyúlta egy 1682-ben írt vers szinte minden sorát és a maga bölcseleti műveként adta elő; így válik most már szellemi termék is dolomittá. A közönség persze tapsviharban tör ki, másnap és még vagy egy hónapon át jól fizetett politológusok vitatkoznak és cikkeznek a semmiről, a politikusok pedig lesüllyednek országértékelő szintre, Lendvai Ildikó például a székely góbét és a Maugli-idézetet Micimackó Fülesével próbálta kompenzálni, a mindig szellemes Áder János pedig azt mondta, a kormányfőnek nem jövőképe, hanem jövőpépe van (eufória ellenzéki oldalon).
Én még olyan országértékelő beszédet nem hallottam, ami után a nézők debil ábrázatot öltve ne tapsoltak volna, s ha majd egyszer a szónok letolja a gatyáját is, a szimpatizánsok azt is hívó szónak értelmezik és követik vezérüket, miképpen olyan sincs és nem is lesz, hogy az ellentábor a beszéd után elgondolkodjék, tudniillik nincs min elgondolkodni. Naná, hogy Orbán ezerszer jobb komédiás, mint Medgyessy, ám ezzel az erővel hivatásos színészeket, showmaneket kellene kormányfőnek kinevezni, vagy egyszerűen a Besenyő családot a Parlamentbe küldeni, észre se vennénk.

Emlékszem, a hatvanas évek végén Kádár János igen szellemes beszédet mondott egy pártaktíván (a krumplileves legyen krumplileves), minek következtében a nép éljenzett és tapsolt a gyönyörtől, ám napokkal később Ray Philips, a Táncdalfesztivál gálaestjén Zoránék kíséretében elénekelte az Annál az első ügyetlen csóknál, drága című Aradszky-borzalmat, mit mondjak, több derűt és tapsot kiváltva, mint Kádár. Ha akkor észnél van az ország, a következő évben tán be se vonulunk Csehszlovákiába.

Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei

Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei

Megyesi Gusztáv összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/8 • IV. 10. – IV. 23.

Sulyok Papa Doc: Zsidólakás
és zsidóbútor után olvasson
zsidókutya-igénylésekről is!

Para-Kovács Imre: Hamburgerekkel lehet a szemétdombra juttatni a Fidesz nevű állampártot, nem tárkonyszószos pirított pisztránggal! Váncsa István: embercsoport saját magának önszántából ennyire hülye nevet nem találhat ki, mint hogy Talpra Magyarok Közössége Smuzewitz Ilona: az úgynevezett ellenzéki pártok is megmondták, hogy nem Magyar a messiás, de ha olyan nagy a szükség a messiásra, ők vállalják Farkasházy Tivadar szerint a brazil Bolsonarónak Kisvárdára vagy Mezőkövesdre kéne igazolnia, de még mielőtt kiesnek Havas Henrik belecsöppent a Békemenet transzparenskészítőinek mindennapjaiba, és megtudta, azzal fognak vonulni, hogy: Elfoglaljuk Brüsszelt, mert Magyar Péter egy geci! Dési János a miniszterelnök (apjának) hatvanpusztai pálmaházában ugrándozó majmokról Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Tiborcz Istvan árufeltöltőnek állt, hogy belülről foglalja el a SPAR-t.

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.