Hazatérés

Para-Kovács Imre

2010. 04. 21. · Hócipő 2010/08

Hogyan is lehetne leírni azt az érzést, amikor 20 évnyi bekkelés után végre eljön az idő, hogy levethessem magamról a kényszerzubbonyként viselt liberális álruhát, és megmutatkozhatom végre a magam valójában?! Leginkább sehogy, azonban néhány dolgot mégis el kell mondanom, mielőtt hivatalosan is csatlakozom Semjén Zsolt tanácsadó testületéhez.

Rettenetes, embert próbáló évek vannak mögöttem.

Éjszakáimat azzal kellett töltenem, hogy klezmerre füvet szívok ledér szórakozóhelyeken, és aztán a hajnal magányában órákon keresztül népitáncolhattam, mire kiűztem magamból a gonoszt, azonban biztos voltam benne, hogy a balliberális fölény által dróton mozgatott sajtóba sehogy másképp nem kerülhetek be. No, mondjuk ennek meg is lett az eredménye, mert egy ilyen éjszaka alkalmával megkeresett Fodor Gábor és Ungár Klára, hogy lenne- e kedvem cseszegetni a csuhásokat, porig alázni a népnemzeti életérzést, és esetleg gémeskutakat borogatni vidéki turnék alkalmával.

Mondtam, hogy van, van bizony, de a szívem összeszorult

Fiatal voltam, kellett a pénz.

Melegbárokban italoztam, nemzeti elkötelezettségű politikusokat szedtem darabokra vitriolba mártott billentyűzettel, és amikor sikerült őket megsemmisítenem, látványosan táncoltam a sírjukon. Hajnalban aztán, amikor hazamentem, átöleltem a titkos köcsögfámat, és hosszan zokogtam.

Lapigazgatóm, dr. Kövér László további megbízásokat adott.

Kártyáznom kellett, papokat leszólítanom a gyóntatófülkében, aztán pedig síkosítóval megdobálnom egy református templomot, nem beszélve a könnyű drogok további rendszeres fogyasztásáról, amitől teljesen megszűnt a rövid távú memóriám, és még sokáig azt hittem, hogy a Fidesz lapjában, a Magyar Narancsban terjesztem a liberális eszmeiséget.

Annyira megtévedtem, hogy kiiszkoltam Széles Gábor ölelő karjai közül, mert úgy éreztem, hogy ő sem versenyezhet a telaviv-i, New York-i, Tasnádi-pénzekkel, ugyan láttam szemében a meggyőződést, felismertem benne a testvéri erőt, mégis visszazuhantam a liberálisok örvényébe, és tovább rongáltam a nemzet testét, mint termesz a téeszt.

Hiába népitáncoltam egyre többet hajnalonta, hiába sírtam egyre hosszabban a köcsögfámra borulva, éreztem, hogy ha hamarosan nem történik valami, megszakad a szívem, de legalábbis a májam, mert ép ésszel tovább nem titkolhatom nemzeti elkötelezettségemet, nem lehetek egy életen keresztül az idegenszívűek zsoldjában.

Nem tévesztettek meg az ideiglenes sikerek, tudtam, hogy 1998 után csak négy éve van a nemzeti oldalnak, nem mertem felmerülni, mert az egzisztenciám múlott ezen a kiváráson. Összeszorítottam tehát a fogam, és tovább használtam a könnyű drogokat nehéz szívvel, aztán már a nehéz drogokat is könnyű szívvel. Viszonyba kezdtem egy wombattal, csak hogy jobban befogadjanak, esténként pedig izzadtan bújtam titkos tarsolylemezemhez és nemezfövegemhez, hogy beleordítsam bánatomat.

Majdnem meghasadt az elmém.

Múltak az évek, és mimikrim egyre jobban hozzám nőtt, már nem tudtam, hogy bot vagyok-e vagy sáska. Láttam magam előtt, ahogy a nyűtt vonóból sáska lesz, de aztán ördög bújt a Vonába, és megint felcsillant a remény. Megjelent előttem az elsöprő nemzeti győzelem, ami átrendezi végre a sajtópalettát (balra a sárga, jobbra a barna), és én végre önmagam lehetek.

Elváltam a wombattól, elégettem a farmerom, és a mosogatóba öntöttem a megmaradt negyven liter folyékony LSD-t. Megborotválkoztam, fogat mostam (oh, mily’ csodás érzés húsz év után!), majd jelentkeztem a központban.

Lapigazgatóm, dr. Kövér László szeretettel fogadott.

Para-Kovács Imre
legolvasottabb cikkei

Para-Kovács Imre
legfrissebb cikkei

Para-Kovács Imre összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/22 • X. 23. – XI. 5.

Para-Kovács Imre ha magyar lesz mindenki a bolygón, mi akkor is előbb voltunk magyarok, mint ők! Váncsa István: Kóstólt-e már vattacukor ízű tücsöksnacket? Hát libatepertő ízű vattacukrot? Smuzewitz Ilona: az euró luxuscikk lett, ahogy az élelmiszer is, az oligarchák idegesek, rövidesen már csak egymástól tudnak lopni Farkasházy Tivadar Orbán Balázs utcát talált a Gyógyszergyár utcában Havas Henrik megtudta, hogy hazánkban ezentúl a sikeresség mutatója nem a GDP lesz, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság Lendvai Ildikó: a Nemzeti Konzultáció mindig felvidít, örömöt okoz, ha hülyének néznek! Dési János: az igazság bolsi-libsi trükk, nem csoda, hogy be is tiltották a múlt héten Farkasházy és Verebes a Magyar Rádió gengszterek által bontásra ítélt egykori szellemi központjáról, a Pagodáról Nem Lehet Más az Ungárpetya – búcsúzunk az LMP-től A Heti Kamu megtudta: ezentúl utasok is vezethetik a MÁV-szerelvényeket, ha a masinisztának lejár a munkaideje

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.