A nagy kielégülés

Váncsa István

2009. 12. 16. · Hócipő 2009/25

Kövér asszonyokat a repülőgépekre, ezt az eredményt hozta ki egy fölmérés valamikor rég, talán a hetvenes években, arra vonatkozólag, hogy milyen stewardesseket érdemes a légitársaságoknak alkalmazniuk. Kövéreket, kétség nem fér hozzá. Történjen bármi, egy kövér asszonynak a puszta látványa is megnyugtató, mert a kövér asszony az univerzum óvó-védő energiáit testesíti meg, a Magna Matert szimbolizálja, aki köré az emberiség legősibb kultuszai szerveződtek. Megjelenése biztonságot áraszt, oldja a szorongást, megnyugtat, felvidít. Milyen is volt, amikor Los Angelesbe repültem a Broken Wingsszel, kérdezi magától az utas, kurva jó volt, állapítja meg, habár nem tudná definiálni, mért volt az őneki annyira jó. Mert egy kövér asszony osztotta ki a gépen a szendvicseket, azért. Így vagyunk mi 2009 júliusával, visszagondolunk rá, és elzsongító, langymeleg, otthonos érzés vesz rajtunk erőt, bár gőzünk nincs, hogy ez minek köszönhető. Jó, ekkor derült ki, hogy Such rádióelnök idén száztizennégy milliós prémiumot kap (a havi mintegy két és fél milliós fizetésén kívül), ez igen szívderítő információ, ám önmagában mégse villanyozna fel ennyire. Szintén júliusi hír, hogy az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén az egyik magyar képviselő gárdistaöltözékben jelent meg, a folyosón szerelőnek nézték, és egy elromlott vécéöblítő megjavítására akarták rábírni. Ennyire - mondjuk így - sokszínű figurát rajtunk kívül egyik tagállam se bírt kiállítani, ez úgyszintén roppant örvendetes, de ragyogó közérzetünket megint csak nem magyarázza. Viszont július volt az a hónap, amikor minden televíziós hírműsorban egy kövér asszony pompálkodott, bárhova kapcsolt a néző, őt látta, az önvégkielégítő földistennőt, a Hegyek Anyját. Akkoriban mifelénk csupa boldog ember mászkált az utcán, egész valónkat valami aranyló derű ragyogta be, s ez mindmáig kitart. Más kérdés, hogy ma már kezdünk elbizonytalanodni, vajon okosan osztja-e be az a szegény asszony azt a százmilliót, kérdezzük önmagunktól, s erőt vesz rajtunk az aggodalom.

Váncsa István
legolvasottabb cikkei

Váncsa István
legfrissebb cikkei

Váncsa István összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/5 • II. 25. – III. 10.

Peti megháborúdott – kilépünk a NATO-ból, Magyarországot ezentúl a Kispest Honvéd kapusa védi! Lengyel László: Eltorzult magyar alkat, avagy lehet-e új világ az orbáni rendszerben kiformált új embertípussal? Para-Kovács Imre: a „láttam a neten” az új „megírta az újság, mutatták a tévében”, mi meg reneszánsz ember helyett Fekete Pákóvá változunk Váncsa István a Samsung Fülöp-szigeteki munkásai által felfalt vízilovakról Smuzewitz Ilona: Nagy Márton, egy osztrák 18+-os szálló parkolójában elvesztett repülőrajtjáról Farkasházy Tivadar már a hetvenes évek Úttörő Áruházában látta Trump Béketanácsának logóját Havas Henrik megszerezte a Karmelita kolostor népmeseíró pályázatának győztes alkotását Nagy Bandó András Marika néni új könyvéről Dési János az egykori Magyar Nemzet szerkesztőségének legrejtélyesebb szobájáról Verebes István a Puskás Colosseum építésének nehézségeiről A Heti Kamu megtudta: Szijjártó beköltözött a gödi Samsung üzemcsarnokába, mert annak fémpor-lepte tetején szereti zöld pikkelyeit süttetni a napon

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.