Halló, ki beszél?
Para-Kovács Imre
2004. 10. 13. · Hócipő 2004/21
Gondolom, nem vagyok egyedül az élménnyel, hogy a választások idején felhívott Orbán Viktor, megyei szinten előfordult szinte mindenkivel, bár lelkiekben már készültem rá, a hívás pillanatában mégis meglepődtem, az ismerős hang valahogy úgy csengett, mintha nekem, csak nekem mondaná el a választással kapcsolatos vágyait. Próbáltam egy-két közbevetést megejteni, de nem sikerült átvinnem, a digitális technika még csak részben teszi lehetővé, hogy egy automata válaszoljon, és akkor is csak a FAQ jöhet szóba, tehát például egészen valószínűtlen, hogy a testetlen hang viszonylag pontosan megválaszolja a hobbikereszténységre vonatkozó felvetéseimet.Nem hall, nem lát, csak beszél, elég pontos kép, bár mintha nemcsak a betárcsázós szavazatszerző gépre volna igaz.
Demszky Gábor telefonját nem vártam, de voltam olyan hülye, hogy előtte letöltöttem a hírhedett Demszky-dalt, és tulajdonképpen ez a meghatározó élmény mindenre felkészített, azon sem borultam volna ki túlságosan, ha a főpolgármester bekacsázik a konyhámba, és a Baby Brothers kíséretével eldalolja a Sorrentói emléket a mikrohullámú sütőnek.
A Demszky-dal paródia kategóriában elég gyönge volt, de ha valaki komolyan gondolta, akkor rosszabb helyzetben van ez a főváros, mint bárki is sejthetné, és hamarosan szorgos szláv népek fognak szántani az Oktogon helyén, nem éppen érdemtelenül.
Mindezt csak azért mesélem el, a szokottnál talán némileg rövidebb lére eresztve, hogy megalapozzam a minapi történéseket, azok halovány fényét, és persze az egész gyantát, amit az emlékezet és a fokozott érzelmi állapot rákent.
Délután csörgött a telefonom (nem a stabil, hanem a mobil), és a szokásos jó reggelt köszöntésemre csacsogó női hang közölte, hogy ő most éppen Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök, MSZP) megbízásából telefonál, himi-humi.
Pár másodperc kellett, amíg ellenőriztem, nincs-e lapuló Jáksó László a kredenc alatt, majd midőn tapasztaltam, hogy nincs, újra felvettem a fonalat. A hang közölte, hogy ő titkárságot vezet, vagy titkárságon vezet valamit, és feltétlenül szeretné tolmácsolni a miniszterelnök (úr, MSZP) meghívását az örökmécseshez, ahol október 6. alkalmából mond beszédet a miniszterelnök (úr, MSZP). Ja, persze, feltétlenül ott leszek, köszönöm, hogy rám gondolt, pont.
Mi történhet a színfalak mögött?
Előfordulhat, hogy Gyurcsány Ferenc (miniszterelnök, úr) olvas újságot (illetve van neki olyan embere, aki), és észrevette, hogy mily1' boldogan lubickolok a szavak szerkezetében én, a javíthatatlan anarcho-liberális, hogy miközben minden adandó alkalommal bántom a kedves Baja Ferencet, Szekeres Imrét, Kovács Lászlót és őt magát is (úr, MSZP), azért nem vagyok a lelkem mélyén gonosz, mert a szocialisták mellett a Fidesz klerikálkommunista katyvazát is mélyen megvetem, kiröhögöm, és minden adandó alkalommal elrántom a lábam a közeledő nedves orrok elől.
Ilyenkor érdemes egy gesztust tenni, hadd érezze az a szerencsétlen újságíró (én, úr), hogy figyelünk rá, számon tartjuk, fontos nekünk jelenléte október 6-i beszédünk alkalmából. Az újságíró ilyen esetben némi tétovázás után kevés vizeletet ürít lábára a boldogságtól, és saját fontosságának megszilárdult tudatától, majd Feriként kezdi emlegetni a miniszterelnököt (Ferenc, MSZP), aki titkárságán keresztül meghívta őt nagyszerű beszédére.
Elképzeltem magam, ahogy a beszéd után felkiáltok a pódiumra: Hahó, Feri, Para vagyok, hívtál, mi a helyzet? Dimi-dumizunk a protokoll után valamelyik kávézóban, vagy majd este felhívjalak?
Ő meg néz bután.
Mert a hivatalos ünnepi beszédre a beszédíró édesanyján és Lengyel Lászlón kívül senki sem kíváncsi, ha beszédet akarok, írok magamnak, meg akkor már különben is, inkább Turi-Kovácsot vagy Áder Jánost hallgatok, azokon felhőtlenül lehet vinnyogni a röhögéstől.
Aki a politikára kíváncsi, csak mérsékelten hallgat beszédeket, hogy majd vidáman dekódolja azokat, sokkal inkább megpróbál betekinteni a beszédek mögé, ahol önfeledt mészárlás zajlik egy-egy párton (MSZP, Magyarország) belül, megkísérel információt szerezni a tagadó, hazudozó és elkenő megszólalóktól, sofőrjüktől, titkárnőjüktől.
Aki kíváncsi a politikára, mert én speciel nem vagyok.
Az egész dolog annyiban érdekel, hogy amikor már valaki nagyon hülye, és rendszeresen túl messzire merészkedik barlangjának nyílásától, akkor a lehető legkevesebb energiával a fejére húzok egyet, hogy minél gyorsabban azzal foglalkozhassam, ami érdekel (és ez a favágás, mert fát vágni jó! Vágom a fát és dalolok).
Egy politikus ne barátkozzon újságírókkal, mert azok az újságírók, akik hajlandók ezt viszonozni, már nem újságírók, lelkiismeret-furdalásuk miatt inni kezdenek, rossz hírű helyekre járnak, és okkal, ok nélkül pofozni fogják az asszonyt és a gyereket, amit egyetlen, magára valamit is adó politikus sem kívánhat. Politikusok csak abban az esetben barátkozhatnak újságíróval (én, úr), ha feltűnően csinosak és nők, mert ez esetben ugyan ki nem szarja le az etikát.
Mellesleg itt vagyok kénytelen megjegyezni, hogy politikusok kitüntetést se adjanak újságíróknak. Kivételt képez az az eset, amennyiben a kitüntetés jelentős (nagyobb/ egyenlő 5 millió HUF) pénzösszeggel társul, mely esetben életbe lép a fenti kitétel.
Előfordulhat, természetesen, hogy valakinek ismerőse azt követően lesz politikus, hogy már megismerte, vagy fordítva (Tivadar, Hócipő). Ilyenkor nem kell vele megszakítani a kapcsolatot, de kíméletet ne várjon egyikük sem. Csak az újságírók legalja dörgölődzik politikusokhoz (András, történelem főutcája), akiket egyébként is fel lehet vásárolni pogácsával és ropival, úgyhogy teljesen felesleges különösebb figyelmet fordítani a libidójuk masszírozására, elég a választások előtt két hónappal odalökni pár öngyújtót és golyóstollat.
Nemrégiben kaptam egy e-mailt, melyben a lelkes titkárságvezető Szekeres Imre programját osztotta meg velem. Úristen, gondoljanak csak bele, mit kezdhettem volna, a megtébolyodás veszélye nélkül ezzel az anyaggal.
A politikusok kapcsolatokat építenek, smúzolással próbálják áthidalni a cselekedetek és a szavak közötti űrt, látszattevékenységek alkalmával elmondott beszédekkel, figyelmes gesztusokkal, apró ajándékokkal és bizalmas odafordulással. Ráadásul hajnali fél 11-kor beszélnek az örökmécsesnél, amikor éppen egy kávésbögrével próbálom áttörni az álmok lassan omladozó falát.
Biztos jó beszéd volt, kár, hogy nem hallottam. Lehet ez az egész eszmefuttatás persze teljesen elhibázott, és csak egyszerűen arról van szó, hogy a Miniszterelnöki Hivatalba történő belépésekor kiürítették Batiz András zsebeit, majd meglelve a telefonos noteszt, mindenkit felhívtak, aki abban szerepelt.
Ez esetben küldjék el a beszédet mp3 formátumban, én pedig ráeresztem az 5.1-es rendszerre, és magam köré képzelem a felhevült nyugdíjasokat.
Para-Kovács Imre
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Para-Kovács Imre
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9 • IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait
Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának
Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat
Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet”
Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét
Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz
Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
2024/9 • IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait
Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának
Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat
Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet”
Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét
Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz
Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
