Az értelmiség útja a kasszához
Para-Kovács Imre
2016. 02. 17. · Hócipő 2016/04
A kádárizmus alapvicce volt, hogy az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. A frappáns meghatározás ellenére volt még egy harmadik út is (harmadik utas a halál), mégpedig a kollaboráció, különböző indokokkal: családom van, nem lehetek felelőtlen, valaki úgyis megcsinálja helyettem, legalább segíteni tudok azoknak, akik nincsenek a brancsban, nem ártok senkinek és még változtatni is tudok belülről stb.Elég kevés értelmiségi volt – főleg a végjátékban, a hetvenes-nyolcvanas években –, aki elvi alapokon szolgálta ki a létező szocializmust, már csak azért sem akadtak ilyenek, mivel maguk a politikusok sem hittek már semmiben, és – kevés kivétellel – csak megúszni akarták valahogy ezt az egészet, amit építettek, és egészen nyilvánvalóan hamarosan a fejükre dőlt.
Rendes szocialista vezető már az utcára is csak munkavédelmi sisakban merészkedett, bár nem volt jellemző, hogy Pozsgayval vagy Szűrössel futottunk össze a délutáni csúcsforgalomban az Astoriánál. Mindenesetre jól sikerült a megúszás, talán felesleges is példákkal illusztrálnom.
Az értelmiség azonban az útmutatásnak megfelelően ivott, de rendesen, meghalt korán, vagy elhagyta az országot, hogy dolgozzon, kutasson, felfedezzen és közben még használt autóját időről időre újabb – használt – autóra cserélhesse, miközben a gyermekei rendes német, amerikai vagy svéd felnőttek lettek. Ezen utóbbiak voltak kevesebben.
A rendszerváltás környékén azt képzeltük – de nem akarom elkenni a felelősséget: én azt képzeltem –, hogy a demokrácia és a kapitalizmus nagyjából rendbe teszi ezeket a dolgokat, kevesebb alkoholista bölcsész és több sikeres matematikus lesz az országban, ráadásul az egyesült Európa majd működteti azokat a rendszereket, amitől nem csak elmenni, de visszajönni is megéri. Nem voltam ugyan naiv, pontosan tudtam, hogy a német matematikusok, a svéd írók és a kanadai klasszika-filológusok sem tartoznak a legjobban fizetett emberek körébe, de az ideológiai nyomasztás és az éhhalál réme nélkül még a középosztályhoz sem annyira rossz tartozni, ráadásul azt számolnak, írnak vagy elemeznek, amit akarnak.
Azt képzeltem, hogy nyithatok Bécsben cukrászdát.
Meg azt, hogy a rádióban jó zenék fognak szólni.
A tévében jó filmek lesznek, a polcokon jó könyvek.
Az előbbiekre tényleg volt esély, az utóbbiakra sosem, mert a kereskedelmi kultúra mindig is erősebb lesz, mint a kultúra, a könyv, ami jó, sohasem fogja megverni a könyvet, amivel jól lehet mosóport eladni, ez a kapitalizmus alaptörvénye.
Az viszont már nem, hogy feláll egy sötét bunkó, műnemzeti és kereskedelmi nacionalista vezetés, és újra néhány kinevezett okos politikus fogja megmondani, előírni, hogy mit lehet gondolni, mit érdemes mondani, és kinek kell a lábvizét szürcsölni szorgalmasan, ha oda akarunk kerülni, ahová valók vagyunk, ha dolgozni vágyunk és munkánkért pénzt kapni, ha ötletünk van, ha számolni, írni, festeni, szoborni szeretnénk.
Egy sötét ideológia sötét képviselői gyakorlatilag néhány év alatt visszalökték a társadalmat a kádárizmus ványadt éveibe, előhozták a szunnyadó kollaboránsreflexeket a társadalomból, és megmutatták, milyen lett volna a kiteljesedett szocializmus, ha bármit mondhattak volna az értelmiségiek, bármit írhattak és festhettek volna, csak éppen kikapcsolt villanyóra és parizeren tengődő család mellett.
Kétségtelenül voltak változások: minőségi alkoholizmus, megkönnyített migráció, menő édességek a benzinkutaknál. Azonban az Orbán-rendszer legfontosabb felismerése az volt, hogy teljesen felesleges a politikai rendőrség fenntartása, ha a hatalom kezében van minden pénz. Elég csak egyszerűen éheztetni az értelmiségieket, azok maguktól is tudni fogják, hogy hol a helyük, nincs szükség börtönre, lehallgatásra, vegzálásra, nincs szükség semmilyen fenyegetésre, elég csak néha emlékeztetni őket a helyes irányvonalra, és felmutatni a sikeres költőt, aki olyan jól érzi magát a szisztémában, hogy megvette Fejér megyét, ráadásul baromi szép verseket ír. Neked is sikerülhet. Elég lecummantani Lázár Jánost, és nemcsak értelmiségihez méltó életet élhetsz, de megalapozhatod ükunokáid jövőjét is.
Ha nem veszed észre, mennyit lopnak a vezetők, te is lophatsz.
Annyira egyszerű és világos útbaigazítás ez, hogy nem is értem, Kádáréknak miért nem jutott eszükbe. Talán volt bennük némi szemérem, vagy ha nem is hitték már el, amit mondtak, de óvták azok érzékenységét, akik esetleg még igen. Vagy csak politikai szerencselovagok és politikai bűnözők voltak, nem tolvajok.
Most azonban szerencsére már nem a szocializmust építjük, ezért nem kell túlbonyolítani az üzeneteket: igazodsz vagy nem vagy magyar. Ennyi pontosan elég. A kivándorlók hazautalják a lóvét, az ittmaradottak néha hőzöngenek, aztán leülnek a tévé elé, de többségükben a túlélésre szavaznak, és ha nem is egészen biztosak benne, hogy ez a lehető világok legjobbika, de nem is tesznek azért, hogy jobb legyen. Itt valaki mindig ügyeskedett, szerzett, mozgott, gazdagodott, a lényeg az, hogy nekünk is leessen valami, aztán majdcsak lesz valahogy.
Azok a százezrek, akik elmennek, valami olyan dolgot visznek magukkal, amitől egészen más és sokkal jobb lenne ez az ország, de a lényeg éppen ez: ahhoz, hogy Magyarország egy megvezethető, kirabolható és szolgákkal benépesített terület legyen, mindig is ki kell utálni a gondolkodó, érdeklődő, kritizáló és változtatni képes réteget. Csak így lehet fenntartani az egyensúlyt.
Alkoholistákra szükség van, felvilágosultakra nincs.
Ez a tízezer éves Magyarország receptje.
Para-Kovács Imre
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Para-Kovács Imre
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/7 • III. 26. – IV. 8.
Viktor, hol a nemzeti sereged?
Elvitte a Tisza? Para-Kovács Imre: a húsvétkor is novicsokkal locsolkodó oroszokról, és ká-európai zsákfalvaikról Váncsa István a közpénz ellopódásának tájegységenként változó módozatairól Smuzewitz Ilona: még nem tudni, mikor vesztette el Matolcsy sámánjellegét Farkasházy Tivadar felelősségre vonta a kábelszolgáltatót, hogy nem láthatja Orbán március 15-i beszédét, csak Magyar Péterét délután, meg is csinálták a tévéjét fél óra alatt Havas Henrik: Orbán kiadta az ukázt, hogy az atlétikai vb stadionjában tartsák a Pride-ot, nemzeti zászlókat lobogtató szavazókkal a lelátón Dési János: a Matolcsy által ellopott négy megye után nyomozó nőtanácsról Lendvai Ildikó aggódik, hogy volt-e Orbán zebráin árrésstop Verebes István Grock elnökről, Grock főtitkárról és Grock elnöki tanács elnökről A Heti Kamu megtudta: Orbánék hangágyú helyett Fásy Ádámmal fognak tömeget oszlatni Selmeczi Tibor 1800-as évekből származó cenzúrázott Hunyadira lelt
2025/7 • III. 26. – IV. 8.
Viktor, hol a nemzeti sereged?Elvitte a Tisza? Para-Kovács Imre: a húsvétkor is novicsokkal locsolkodó oroszokról, és ká-európai zsákfalvaikról Váncsa István a közpénz ellopódásának tájegységenként változó módozatairól Smuzewitz Ilona: még nem tudni, mikor vesztette el Matolcsy sámánjellegét Farkasházy Tivadar felelősségre vonta a kábelszolgáltatót, hogy nem láthatja Orbán március 15-i beszédét, csak Magyar Péterét délután, meg is csinálták a tévéjét fél óra alatt Havas Henrik: Orbán kiadta az ukázt, hogy az atlétikai vb stadionjában tartsák a Pride-ot, nemzeti zászlókat lobogtató szavazókkal a lelátón Dési János: a Matolcsy által ellopott négy megye után nyomozó nőtanácsról Lendvai Ildikó aggódik, hogy volt-e Orbán zebráin árrésstop Verebes István Grock elnökről, Grock főtitkárról és Grock elnöki tanács elnökről A Heti Kamu megtudta: Orbánék hangágyú helyett Fásy Ádámmal fognak tömeget oszlatni Selmeczi Tibor 1800-as évekből származó cenzúrázott Hunyadira lelt
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
