Mi a baj a nyulakkal?

Megyesi Gusztáv
2015. 10. 28. · Hócipő 2015/22
Parasztok vagyunk, nem értjük a nyúlkönyv elleni támadásokat. A hátrányos helyzetű gyerekek szakképzésével foglalkozó Türr István Képző és Kutató Intézet olyan könyvet adott ki a Száz Magyar Falu nevű kiadó jóvoltából, amely arra kéri a 10–14 éves gyerekeket, hogy rögzítsenek fejmagasságban deszkát a kerítéshez vagy a falhoz, szereljenek rá két hegyes kampót, majd helyezzenek alá egy asztalt. Az asztalra tegyenek vödröt és tálat a nyúl vérének felfogására, belsőségeinek, fejének és lábainak a tárolására, s amikor ez megvan, élezzenek meg két kést, egy 7-8, illetve 12-15 centi pengéjűt, majd tegyék, amit tenni kell.

A kivégzés részleteit nem taglalják, de ez nyilván minden kisgyereknek a vérében van. Most persze a fél ország föl van háborodva a nyúlkönyvön, s a rosszindulatú bírálók immáron nem csupán abba kötnek bele, hogy a könyv két másikkal 31 millió forintjába került az adófizetőknek, de abba is, hogy minimális változtatásokkal egy az egyben koppintották egy pennsylvaniai állami egyetem 23 éve ki­adott tankönyvéből.

Jól mondja a Száz Magyar Falu cég vezetője, Farkas József, hogy nincs a nyúlkönyvben semmi elrettentő; nem is olyan régen a falusi gyerekeknek természetes volt a csirke- meg a disznóvágás, a kicsik előtt vágták le az állatot, sőt ők maguk is segédkeztek a feldolgozásukban, úgyhogy csak ne alakoskodjunk. Ez így van. Hozzá lehet tenni, hogy a Mit ettek eleink? című kiadvány szerint már az ősember gyermeke is tudta, hogyan kell a mamutot orjára vágni, a barlangi medve szűzpecsenyéjét pedig fűszernövények illatos levelei­be csomagolva megsütni; ha a jövő cigánygyerekeinek lehetőségeit vesszük, nem árt, ha már most megtanulnak mindenféle állatot kivégezni, szabályszerűen zsigerelni, de legelőbb is levadászni, ha nem akarnak éhen halni.

Az a mellékes körülmény, hogy a mai gyerekek már falun is csipszet esznek és párizsit, a vér látványát pedig csakis filmen és interneten viselik el, nem zárja ki azt, hogy Magyarország összes szegény gyermeke nyulat boncoljon otthon házi feladatként, addig se mobiloznak.

Ami viszont a plágiumot illeti, sajnálatos a helyzet. Az, hogy a kft. szinte egy az egyben lemásolta a könyvet, immáron tradíció. A köztársasági elnök doktoriját most nem említjük, miként azt sem, hogy egy tisztességes parlamenti frakcióban legalább a tagok negyede vásárolt vagy hazudott magának valamilyen diplomát, mi csak annyit jegyzünk meg, hogy ma már egy szimpla iskolaigazgatói pályázat sem nélkülözheti egy másik pályázat teljes anyagának szó szerinti és forrásmegjelölés nélküli átvételét.

Jellemző, hogy a kiadó korábban ugyanattól az amerikai egyetemtől egy zöldségtermesztésről, illetve kerttervezésről szóló könyvet is szó szerint lekoppintott, arra sem ügyelve ‒ s ezt is az Index munkatársa derítette ki ‒, hogy például a tananyagban amerikai típusú postaládáról írnak, a nyúlkönyvben pedig értelmetlen tükörfordítások vannak; az biztos, hogy ha egyszer ez a cég csillagászati tankönyvet ad ki, abba a világképet egy az egyben Ptolemaiosztól lopják majd el.

Mindazonáltal előfordulhat, hogy csak nagyvonalúságról van szó. Gondoljuk meg: a Türr István intézet az emberminisztérium háttérintézményeként évi 40 milliárd forint közpénzt kezel, mi ehhez képest egy nyúlkönyv, vagy az a tény, hogy a Száz Magyar Falu korábban egyáltalán nem foglalkozott közoktatással. A Türr intézetnek egyébként nem a tankönyvkiadás a fő profilja. Hanem a saját udvarán kivitelezett hóeltakarítás. Amit természetesen nem az intézet végez, hanem ő maga választja ki meghívásos pályázaton azt a hóeltakarító csapatot, amelyik aztán az intézet három udvaráról eltünteti a havat. Ezt a munkát az RTL-Klub híradójában elhangzottak szerint egy reklámügynökség nyerte el, s a szerződés szerint két éven át 25 millió forintért hómentesíti a Türr intézet udvarait, illetve részarányosan már mentesítette is, amennyiben túl vagyunk a nyári kánikulán, és hómentes az udvar.

Az, hogy reklámcég takarítja a havat, szintén régi magyar tradíció. A lakosság nem is sejti, hogy az utakon a hómunkások narancssárga mellényeiben a legkiválóbb hazai reklámszlogenek szerzői, sőt egész reklámfilmstábok bújnak meg; ma már nyílt titok, hogy a közkedvelt Prosztata Uno-reklámok ötlete a 2013-as hóviharok idején a lánctalpas hókotró gépek vezetőfülkéiben született meg. Azt, hogy az intézet által egy roma nőknek szervezett háromszáz fős bankettre 12 milliót költöttek, vagy hogy egy pénzügyi tanács­adótól 30 millióért rendeltek tanulmányt a szakiskolások nyári gyakorlatáról, azért nem említjük, mert esetekben az esetekben semmi eredeti és izgalmas nincsen, ilyen ügyletekről más minisztériumok háttérintézményénél is olvashattunk már.

Az viszont kétségtelen, hogy a Türr a legigazibb háttérintézmény. Amint azt Hadházy Ákos LMP-képviselő, az intézet viselt dolgainak a tudója egy sajtótájékoztatóján kijelentette, a mintegy 40 milliárdot kezelő intézet „költéseiből csak mintegy 1,5 milliárd forintnyi vizsgálható, a közbeszerzések jó része pedig kamu megbízásokra megy el, amelyek nem járnak haszonnal”. A többi pedig homály.



Értesüléseink szerint Balog Zoltán miniszter a nyúlkönyv szerzőit, dr. Zsembeli Józsefet, dr. Juhász Csabát, dr. Pregun Csabát, Agárdiné Burger Angéla lektort, dr. Juhász Csaba szerkesztőt, de legelőbb is Farkas József kiadóvezetőt a de­cemberi könyvvásáron a Schmitt Pál-érdemérem aranyfokozata kitüntetésben részesíti.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2021/25  •  XII. 1. – XII. 14.
ADVENTI AJÁNLAT: PARA, VÁNCSA, SMUZEWITZ... Váncsa István: akarja-e a migráns Afganisztánhoz csatolni Csongrád-Csanádot, Bács-Kiskunt vagy Baranyát? Para-Kovács Imre a Honvéd Kórház három objektumának 24 oltópontján oltakozott, hogy regisztrálatlanul beoltódjon MEGFXJTUK 2.: Lévai Anikó szerepében még mindig Lévai Anikó! Farkasházy Tivadarnak II. Lajos ugrott be Gulyásról, biztos ő is azt gondolta a mohácsi csata után a Csele-pataknál, hogy a legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv jött be Smuzewitz Ilona kiakadt, hogy Amerika szankciókat vetne ki a korrupt magyar politikus emberekre, holott még tárgyalni sem hajlandók róla, hogy mekkora mértékű lopás lenne számukra elfogadható Verebes István a még meg nem zavart elméjű olvasók ép eszéről Dési János szerint ideje volna, hogy Mészáros könyvtárat is alapítson, mindkét gyerekkori színezőjét felajánlva hozzá Avar János szerint más diktátorok válsághelyzeteket használtak ki, a miénk maga teremti ezeket A Heti Kamu megtudta, Kósa Lajost a folyamatos kibeszélései miatt arra ítélte a Fidesz-frakció, hogy vegye feleségül a csengeri örökösnőt
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.