Vak vezet világtalant

Megyesi Gusztáv
Nyomtatás
2015. 10. 14. · Hócipő 2015/21
Baj van a vakokkal. Több mint félmilliárd forintot adott a kormány egy cégnek olyan webes olvasószoftver fejlesztésére, amely látássérülteknek is lehetővé teszi az internet használatát. Igen ám, de a vakok tiltakoztak, mondván, a programra semmi szükség, ugyanis több, mint tíz éve léteznek Magyarországon olyan, akár ingyenes képernyőolvasó és nagyító szoftverek, amelyek az internetes böngészők használatát is lehetővé teszik. A Vs.hu honlap idézi a vakok szövetségének véleményét, miszerint igen furcsa, hogy őket senki nem kérdezte meg, holott elmondták volna, hogy a szövetség „elhatárolódik az olyan szegregáló megoldásoktól, mint az Esélyegyenlítő honlap, és kiáll a mellett, hogy a honlapok az egyenlő hozzáférhetőséget biztosító ISO 40500-as szabvány szerint készüljenek. Így elvárja minden állami és egyéb szervtől a »semmit rólunk nélkülünk« elv következetes érvényesítését, vagyis azt, hogy látássérült embere­ket érintő döntések ne szülessenek az ő véleményük kikérése nélkül.”

Miután ismerjük a közpénzek itthoni felhasználásának útját, módját, először rutinszerűen arra gondoltunk, hogy a kormány immáron a hazai látássérültek több mint ötvenezres táborát is kormánypártiakra és ellenzékiekre osztja, s ez alapján biztosítja a vak emberek internetes hozzáférési lehetőségét, legalábbis a vakok szövetségének állásfoglalása szegregálást és nem egyenlő hozzáférést említ. Ám nem ez a helyzet, sőt az az igyekezetünk is csődöt mondott, hogy ráleljünk Mészáros Lőrinc vagy Garancsi urak nevére a fejlesztő cég mögött, amelyik 558 millió forintot kapott a vakok megsegítésére.

Ennél sajnos sokkal súlyosabb a helyzet.

Takács Péter, aki gyakorlott számítógép-felhasználó, és maga is vak ember, megkereste a cég fejlesztőjét, majd a vele készült beszélgetés összefoglalóját megosztotta a Versus hírportállal.

„Újra kérdezem: megkérdeztek vak embereket arról, hogyan használják az internetet? Csend. Nagy keservesen kierőszakolható belőle, hogy nem. Ön tud bármit, akár a legeslegelemibb szinten arról, a vak emberek hogyan használják a számítógépet? Nem. Nem tud erről semmit. Ne felejtsük el, mert fontos: én egy fejlesztővel beszéltem, nem titkárnővel. (…) Mondjon egyetlenegy olyan weboldalt, amit eddig nem lehetett használni, de az önök szoftverével mostantól lehet. Nem tud ilyet mondani. (…) Meséljen arról, az önök konverziós szoftvere hogyan fogja kezelhetővé tenni az űrlapokat? Nem tudja. Tétova gondolkodás… hát… ha azt kérdezi, visszaolvassa-e a szoftver, amit az ember begépel, akkor azt tudom mondani, hogy igen. És honnan tudja a vak ember, hogy egyáltalán van űrlap, hogy az az űrlap hol van, pontosan mit kell írni az egyes kitöltendő szövegmezőkbe? Nem tud válaszolni.”

Az idézett részből semmi esetre sem az derül ki, hogy a fejlesztő hétpróbás gazember, inkább hogy komplett hülye ahhoz a munkához, amit a cége több mint félmilliárdért elvállalt, de legalább ritka őszinteséggel bevallja, hogy halvány gőze sincs a vakok számítógép-használatáról. Igaz, ez még nem zárja ki, hogy valamely kormánytényező rokona vagy csókosa legyen, ám mi inkább arra gyanakszunk, hogy az illető korábban már kapott állami támogatást a meleg víz feltalálásáért, és nyert pályázatot a szaharai homokexportunk fellendítésére.

Mindezek azonban ártalmatlan tendergyőzelmek, a vakokon való segítés viszont jár némi kockázattal. Ezt annál is inkább mondjuk, mert a kormány és a vakok viszonyának már komoly szakirodalma van. Annak idején például, amikor újraépült a Nemzet Főtere, a Kossuth tér, kiderült, hogy a hatalmas területen rosszul tervezték meg a vakok számára készült vezetősávokat. Ezek Magyarországon mindenütt az aszfaltból enyhén kiemelkedő bordázott felületek, amit a bottal könnyű érzékelni. A tér tervezői azonban úgy gondolták, hogy sokkal esztétikusabb és drágább a bordás vezetősáv helyett fémpöttyöket elhelyezni a téren. A fémpöttyök viszont egész Európában a veszélyt jelzik a vakok számára, egyedül Dániában nem. A Nemzet Főterén tehát a dánok kivételével minden náció látássérültjei megzavarodnak, a magyar vakok nemkülönben, s ijedten forgolódnak a Parlament bejáratánál, hogy nem üti-e el őket a villamos.

A hasonló megoldásoknak már tradíciójuk van Magyarországon. Példának okáért Csepelen a Magyarországon megszokott bordázott vakvezető sáv egyenesen az SZTK-épület falának vezeti a vak embert, a budapesti Olimpia Park előtt viszont neki a kapunak, Rákoskeresztúron pedig oszlopot tettek a vakvezető sáv közepébe, nyilván azt feltételezve, hogy a vakok biciklizni is szoktak.

Az a szerencse, hogy mindezt merő jóindulatból, emberbarátságból, humanitárius rohamból kifolyólag teszik a hivatalok. Néhány évvel ezelőtt egy szobrásznő ötletére Budapest néhány utcájában Braille-írással készült táblákat szögeztek ki az utcanévtáblák alá, kis műanyag félgömbökkel, elfelejtve, hogy a vak ember nem fogja a számára ismeretlen utcákban a feje fölött kopogtatni a botjával a falat vagy a kerítést, hogy ráleljen a feliratra, ráadásul ha megtalálja is a Braille-írást, a félgömbök akkorák, hogy nem lehet őket ujjbeggyel olvasni.

A vakok mindenesetre nehezményezik az efféle akciókat, mondván, kérdezzék meg őket is. Ahelyett, hogy örülnének, hiszen lám, egyenrangúnak tekintik őket a társadalom többi rétegével, amelyeket szintén nem kérdeznek meg az őket érintő témákban soha.

Még ma is meg lehet nézni az újbudai Bartók Béla úti galériában a mozgássérültek számára készült 20 centiméteres liftet, amelyet az arasznyi lépcsőfok mellé építettek 1,66 millió forintért. Ez a törpelift méltó párja a Bodrogkeresztúron 40 millió forintért épített kilátónak, ami a polgármester szerint azért sikerült ilyen kicsire, mert kevés volt az uniós pénz. Ami a kilátókból való kilátást illeti, nincs ezzel semmi baj, hiszen tavaly szintén uniós pénzből, 140 millió forintért húztak fel olyan kilátót Baján, ahonnét sehová se lehet kilátni, csak a fák tetejére, illetve a városi szennyvíz-telepre.

Az Index.hu szerkesztősége egyébként az interneten egy perc alatt talált a liftmegoldás helyett mozgatható, kifejezetten mozgássérültek számára készült fémrámpát, bruttó 58 ezer forintért. Igaz, azt nem az Unió fizetné.
Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei
Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei
Megyesi Gusztáv összes cikke
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9  •  IV. 24. – V. 8. Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet” Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.