Iskolatáska

Megyesi Gusztáv
Nyomtatás
2008. 09. 10. · Hócipő 2008/19
Állunk a keresztfiam anyjával a kerület legjobb iskolájának első osztályos tantermében, közvetlenül a fal mellett, és hallgatjuk az instrukciókat.

Keresztfiam életének első osztályfőnökét Kati néninek hívják, harminc körüli, rendkívül szimpatikus tanítónő, egyáltalán nem abból az életunt fajtából, amelyik a kifejlett pedofóbiáját állandó mosolygással próbálja leplezni. Kati néni derűvel és mély életigenléssel az arcán jelenti be az újabb és újabb összegeket, amivel a szülők hozzájárulhatnak az iskolai oktatás magasabb színvonalához, de mindenekelőtt a tanterem kicsinosításához. A legtöbb szülő jegyzetel is, Kulcsár apuka, egy nagydarab, átizzadt trikójú, lapáttenyerű ember kéri is, hogy Kati néni lassabban sorolja a teendőket, mert le van maradva, amikor egyszer csak nyílni kezd az osztályterem ajtaja, és a lassan táguló résen át megjelenik egy fejkendős nő arca.

Fáradjon be, Veronika nővér, mondja Kati néni, majd kisvártatva törékeny asszony lép a terembe, nagyjából 140 centi magas lehet, végigméri a hallgatóságot, majd nagy lassan és alig hallhatóan azt mondja:

- Mátyás atya azt üzeni, hogy az iskolatáskákat vasárnap délelőtt szenteli föl a templomban.

Odakint erős és monoton a forgalom, ám eme bejelentés után mintha minden motor megpihenne egy pillanatra, oly mélységes csönd ül a környékre, miként idebenn a teremben is látni az arcokon a meglepetést. Magam eléggé vallásos családba születtem, anyám és főleg nagymamám révén ismerem a katolikus egyház szokásait, a nagybátyám ráadásul a világháború előtt a piaristáknál végzett, tanulmányai során több iskolatáskát is elhasznált, párat rám örökített, ám egyetlen szóval sem jelezte, hogy ezek különleges táskák, mert fel lettek szentelve. Jó, kissé megváltozott a világ. Olvasom egy tanulmányban, mégpedig „a klérus és a hívők között lévő kapcsolat elmélyülésének magas fokáról” szóló fejezetben, hogy a róm. kat. egyház teljesen hozzáhülyült a civil világhoz, sőt meg is haladta azt. Egerben például már egyházi szertartás keretében autókat is fölszenteltek, a borszentelés pedig mindennapos dolog, s legújabban divatba jött a patikaszentelés is, a futballcsapat-szentelésről nem is szólva. Neonáci, militáns alakulatok zászlószentelését nem említem, mert ez magától értetődő; a magyar római katolikus egyház egynémely püspöke és papja révén lassan az ébredő hazai újnácizmus legfőbb zászlóvivője lesz.

De az iskolatáska?

Hirtelen átfut rajtam, hogy a keresztfiam egész nyáron hisztériázott a táska miatt, ami egyik nap tetszett neki, az a másik nap már nem kellett. Végigválogattuk, végigtapogattuk, sőt ki is próbáltuk az összes, vadnyugatis, pókos, robotemberes, bukósisakos, pónilovas, kalózos, mozdonyvezetős, barbie-s, WALL-E-s, ronaldinhós, backhemes, terepjárós, Verda-figurás, jégkorszaki mamutos iskolatáskát, háromezer forinttól húszezerig, önmagában nyolckilósat és pillekönnyűt, foszforeszkálót és nem foszforeszkálót, végül aztán az apjával egy koponyás táskát vettek meg rendkívül feszült idegállapotban; ha ezt Mátyás atya meglátja a zsebek fölé kasírozott lábszárakkal, fölszentelés helyett menten ördögűzést fog elrendelni.

Mindezt persze tenyérbe rejtett arccal gondolom át, mert közben érzem, hogy mindjárt kitör belőlem a röhögés, annak is a leggonoszabb fajtája: az, ami a legroszszabb pillanatban, templomi szertartás közben, meg pláne temetéskor szokott az emberre rátörni, és nem lehet mit tenni ellene. Látom, a többi szülő is a szája elé kapja a kezét, amikor a harmadik padban Kulcsár apuka, akit már a legelső percben megválasztottunk bizalminak, minek első aktusaként hat darab, másfél méteres polcot fog saját fúrókészletével a falra szerelni még a héten, felnyújtja a kezét, de úgy, hogy majd’ kiesik a padból, és amikor Kati nénitől engedélyt kap a szólásra, azt kérdi:

- A tornazsák és a tolltartó is szentelve lesz, vagy azt nem kell vinni?

Veronika nővér hátrahőköl, szemmel láthatóan mellbe vágta a kérdés; azt tudta ugyan, hogy ez itten ateista iskola volna, de hogy ily kérdések hangozhatnak el a falai között, arra eleve nem számított.

Pedig a kérdés logikus: ha egyszer az iskolatáska föl lesz szentelve, akkor a tartalmát is megilleti a tisztesség. Egy fölszentelt iskolatáska mit sem ér fölszentelt könyvek, füzetek, fölszentelt tornazsák, tisztasági csomag, uzsonnásdoboz, sőt fölszentelt borzecset, logikai készlet, számolópálcika, rajzlap, játék pénz, betűkártya, számkártya, zárt ceruzahegyező, fölszentelt fehér tornacipő (a hozzávaló fölszentelt fehér póló és sötét nadrág) nélkül, a 24, illetve a rajzszakkörön előírt 48 színű, fölszentelt filctollkészletről, valamint temperafestékről nem is szólva.

Viszont ha minden szentelve lesz, akkor a táska van vagy harminc kiló, s akkor Kulcsár apukának is menni kell, pedig vasárnap munkája volna.

Ám mire ez kiderülne, Veronika nővér már messzi jár, feltehetőleg Mátyás atya ablakát zörgeti, mi pedig már tíz álló perce röhögünk gyermekkorunk legteljesebb idétlenségével, megállíthatatlanul, s a térdünket verve mutogatunk Kulcsár apukára, aki sehogyan sem érti, mitől ez a feneketlen jókedv, ám azért ha kényszeredetten is, de velünk nevet ő is.

Amikor aztán a szülői értekezletnek vége, s keresztfiam anyjával végre kilépünk az iskolakapun, már a tanulószobáról is kiözönlöttek a felsősök; nagy, sárga, batmanes iskolatáskát rugdosnak a járda felé, s egy kisebb gyerek torkaszakadtából ordít.
Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei
Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei
Megyesi Gusztáv összes cikke
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/22  •  X. 23. – XI. 5. Para-Kovács Imre ha magyar lesz mindenki a bolygón, mi akkor is előbb voltunk magyarok, mint ők! Váncsa István: Kóstólt-e már vattacukor ízű tücsöksnacket? Hát libatepertő ízű vattacukrot? Smuzewitz Ilona: az euró luxuscikk lett, ahogy az élelmiszer is, az oligarchák idegesek, rövidesen már csak egymástól tudnak lopni Farkasházy Tivadar Orbán Balázs utcát talált a Gyógyszergyár utcában Havas Henrik megtudta, hogy hazánkban ezentúl a sikeresség mutatója nem a GDP lesz, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság Lendvai Ildikó: a Nemzeti Konzultáció mindig felvidít, örömöt okoz, ha hülyének néznek! Dési János: az igazság bolsi-libsi trükk, nem csoda, hogy be is tiltották a múlt héten Farkasházy és Verebes a Magyar Rádió gengszterek által bontásra ítélt egykori szellemi központjáról, a Pagodáról Nem Lehet Más az Ungárpetya – búcsúzunk az LMP-től A Heti Kamu megtudta: ezentúl utasok is vezethetik a MÁV-szerelvényeket, ha a masinisztának lejár a munkaideje
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.