Őszi műrózsás forradalom

Megyesi Gusztáv
2014. 10. 29. · Hócipő 2014/23
Amikor néhány nappal ezelőtt számos hazai honlap átvette az Efile adózási szakportál legújabb összeállítását, amely a világtörténelem legképtelenebb és legszigorúbb adóit gyűjtötte össze, különös tekintettel az egyiptomiak által megadóztatott étolajra, azonnal mindenki erős áthallásra gondolt. Tévesen.

Az már igaz, hogy az ókori Egyiptomban megadóztatták az étolajat, amit egyébként kizárólag a fáraótól lehetett vásárolni, az ő hasznára, miként nem sokon múlt, hogy Magyarországon is ókori egyiptomi állapotok uralkodjanak. Ha ugyanis a kormányhoz kötődő, netán kifejezetten kormányzati tényezők sikerrel vesztegetik meg az országban működő amerikai étolajcéget, akkor a lakosság ma, ha áttételesen is, de végeredményben az állam jóvoltából juthat étolajhoz, s minthogy az állam megtestesülése maga a fáraó, félig már igaz is az egyiptomi szisztéma.

Azért csak félig, mert Egyiptomban kifejezetten tiltották a használt étolajjal való sütést. Sőt a saját olajába fojtották volna azt a lacikonyhást (vagy nevezzük őt ramszeszkonyhásnak), aki használt étolajjal dolgozik, míg Magyarországon, függetlenül a hat darab magyar ember amerikai kitiltásától, valamint az adóhivatal két legfontosabb vezetőjének hirtelen támadt közös nyaralásától, zavartalanul az előző napi, sőt heti, az avasság markáns jeleit magán viselő olajban sütik a krumplit, kolbászt, tarját, lángost és hekket.

Mint tudjuk, az egyiptomi fáraók nemzeti együttműködési rendszere végül is felbomlott, ami a jelenlegi NER-ről nem biztos, hogy akár húsz éve múlva is elmondható lesz. Noha abszolút független polgári erők CÖF néven azt hangoztatják a főszervezőjük által, hogy Magyarországon a legutóbbi, vasárnap esti sajnálatos események mögött az amerikai adminisztráció áll, „Amerika nem a barátunk és még csak nem is a szövetségesünk”, s ennek keretében korrupciós ügyeket robbantanak ki. „André Goodfriend követségi ügyvivő részvétele a (netadó-ellenes) tüntetésen tudatos volt; azért ment oda, hogy lássák, és mindenki számára világos legyen, Amerika az Orbán-kormány ellen hajlandó bevetni a Majdan tér típusú véres forgatókönyvet is, ha kell.”

Ami azt is magában foglalja, hogy ha nem létezne Amerika, az egyébként derék magyar internetezők kifejezetten örvendtek volna a netadó bevezetésének, az esténként szörfözést, csetelést és szkájpolást, miként minden nemű és rangú le- és feltöltést olyan szuperluxus-tevékenységnek felfogva, amihez képest az Andy Vajna- meg a Szima-kaszinók népművelő kézműves műhelyeknek minősülnek. A magyar ember továbbá önállóan, a saját erkölcsi megfontolásai alapján egyáltalán nem háborodik fel az állam most már nyílt korrupciós ügyletein, a képviselők óráról órára nyomon követhető meggazdagodásán; a magyar lakosság legfeljebb akkor mordulna fel, de akkor is csak végtelenül diszkréten, ha kiderülne, hogy Kelemen Anna is állami megrendelésekből él.

Hanem, ami a kijevi Majdan téri véres eseményekkel való összehasonlítást illeti, ahhoz először is az kellene, hogy a tüntetők ellenállásba ütközzenek. Vasárnap este viszont formailag legfeljebb nagy dobálózás történt, tartalmilag viszont egy kiválóan megszervezett számítógépes lomtalanítás, amennyiben a tüntetők lestrapált számítástechnikai eszközöket hajigáltak a kormánypárti épület udvarába és ablakaiba. Ha most ellencöfösök volnánk kellő szintű összeesküvés-teóriával, azt mondanánk, hogy nem véletlenül alakultak így az események, mint ahogyan nem véletlenül nem voltak jelen rendőrök a székház megrohanásánál. Tán a kormánypárt maga szervezte az eseményeket. Erre utal, hogy a székház üresen tátongott, egyetlen őr vagy portás se volt szolgálatban. Igaz, a miniszterelnöknek az egész ország a székháza (vö: fáraók), de párttársai is inkább a parlamentet tartják annak, vagy épp az ország múzeumait, ligeteit, egy-egy megyét, folyót, tavat, hegyet, semmint a Lendvai utcát.

A Lendvai utcai székháznak egyetlen funkciója van: hogy egy-egy tüntetés végén megrohamozzák, és utána szörnyülködni lehessen. Hogy kapuját, udvarát megbecstelenítették, ablakait bezúzták, s hogy újabb munkálatok váltak szükségessé a kormánybarát reluxás és redőnyipari kisiparosok számára. Nem volt ez mindig így. Korábban jó kedélyű szóvivő asszony és snájdig pártfunkcionárius kínálta pék- és cukrászipari termékeit a kerítésen át behatoló tüntetőknek, az udvaron pedig a leomló vakolatdarabok ellen gyilkosságért elítélt, de már szabadult önkéntesek óvták a behatolók testi épségét.

Mondom, ha amerikaiak volnánk. De mi magyarok vagyunk, s ismerjük az ország ingerküszöbét. Az elkövetkező napokban az internetadóval egyidejűleg gyakorlatilag az összes tisztító, testápoló és takarítószerre termékadót vetnek ki, a sampontól és a szappantól kezdve a golyós dezodorig, azaz legalább az internetes levelezéshez hasonló luxus lesz büdösségmentesen kimenni az utcára. Ami hagyján, de valami titokzatos okból kifolyólag a művirágot is megadóztatják, utóbbi kilója után 1900 forint termékdíjat kell fizetni, nyilván azért, hogy a legközelebbi demonstráción nehogy eszébe jusson a rebelliseknek őszi műrózsát tűzni a gomblyukukba. Ahogyan érzékelni lehet, a lakosság viszont fel van háborodva a művirág-adó ellen, s noha minden egyes tagja kifejezetten súlyos és a nemzet tudatot romboló ízléstelenségnek tartja a művirág tartását és árusítását, szolidáris az iparággal.

Ismerve a fáraó végtelen bölcsességét, legalább kétszáz forintot engedni fog a művirág-adó mértékéből.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/7  •  III. 27. – IV. 9.
Zsidólakást, zsidóbútort másnapra a filoszemitának: kilenc oldalon foglalkozunk több, mint kéttucat dokumentumot bemutatva azzal, hogyan igényelt zsidólakást és zsidóbútorokat Sulyok Tamás államelnök, általa filoszemitának nevezett apja, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt akkori megyevezetője. Para-Kovács Imre gondolkodóba esett, megnyomja-e az Enter-gombot a 100 Millió dolláros jacht, Megrendelem felirat alatt Váncsa István a Brüsszel elfoglalását követő diadalmenet terveiről Smuzewitz Ilona: a Petőfit megölő Ukránokról és a magyar szuterenitást veszélyeztető kiskereskedelemről Farkasházy Tivadar: szerint inkább a köztársaság tartozik ma már a családi legendáriumba Havas Henrik megtudta, hogyan nevezték a budoárt Felcsúton a miniszterelnök úr gyermekkorában Dési János: kétféle diktatúra létezik: az egyikben Jancsó csinál filmeket, meg Makk Károly, meg Sándor Pál, a másikban meg Philip Verebes István újabb Örkényiádái Nagy Bandó András: Diktakrácia a demokratúrában A Heti Kamu megtudta: a Temuról rendelte a kormány azt az ázsiai huszárlegényt, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőjén énekelt
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.