Liberálisok

Para-Kovács Imre
2014. 08. 06. · Hócipő 2014/16
Nincs többé liberális demokrácia. De biztos, ami biztos, érdemes körbelőni, nehogy valami nyoma maradjon, úgyhogy mától nincs liszt, lift, liba, líra és nincs liter. Illa berek, nádak, erek az van, de tutáliber-máliber az nincs. Nehogy má’! Minden, ami a liberalizmusra emlékeztet, eltűnik lassan. Orbán Viktor 2010-ben született, miniszterelnöknek, előtte Kádár János liberális szocializmusa tombolt Magyarországon.

A liberálisok zsidóbuzikommunisták, rágják a nemzet testét, és nem fáj nekik Trianon. Olyan hülyeségeket állítanak, hogy az egyesült Európa, ahol mindenki, de tényleg mindenki annak a rabszolgája lesz, akinek csak akar, nos, a liberális Európai Unió majd megoldja ezeket a traumákat, mert nem lesznek határok, nem lesz különbség Ohio és Minnesota között. Lesznek. Lesznek különbségek, de akkor a ohiói polgár elmehet Minnesotába, és ott kezdhet egy értelmes és boldog életet. Mert neki az jó.

Különböző nyelveken beszélünk, nem akarjuk egymást megérteni, mert úgy teszünk, mintha mi lennénk a világ kalapján a rohadt bokréta, nem vagyunk hajlandóak felfogni, hogy román, szlovák, cseh, lengyel és magyar már ugyanazt a trágyát tapossa évszázadok óta, hogy nincs semmi különbség köztünk, egyek vagyunk a semmiben, szívunk, mert egymást akarjuk beletaposni a földbe, ahelyett, hogy némileg összefognánk, érdekek, értékek és csodák csapásán.

Dögletes űr van bennünk, a pitiánerség, kicsinyesség, szolgalelkűség és gyűlölet űrje.

Többnek képzeljük magunkat mindenkinél, de rosszabbul teljesítünk a semminél.

De kik vagyunk mi, liberálisok?

Hűvös kis okos hapsik, rohadt nagy könyvtárral, mert szeretünk olvasni, és jó könyveket olvasunk, nem álságos nemzeti szarokat, sőt, még más nyelveket is ismerünk, tehát, borzalom!, azt is tudjuk, amit mások gondolnak rólunk.

Ismerjük, akarjuk és tudjuk a világot.

Abban a hitben élünk, hogy nem magyarok, szlovákok, portugálok és pirézek alkotják a világot, hanem emberek, akik élni akarnak. Szeretni, szeretve lenni, élni, szaporodni, boldognak lenni. ÉS! A legfontosabb, hogy nem akarjuk megmondani a szomszédunknak, hogy ő hogy szeressen, éljen, szaporodjon, boldog legyen, mert azt gondoljuk, hogy ő pontosan tudja, mi jó neki. Nem öl, nem rabol, nem rombol, csak szeret és él. Érted, náci csupor: nem akarunk beleugatni az életébe, ha minket nem zavar.

Mi, liberálisok, tiszteljük az életet.

Olyanok vagyunk, mint ti, csak többet olvastunk, szerettük a világot, beleéltük magunkat. Isten-isten. Mi vagyunk azok, akik tisztelünk akkor is, ha a nemlétezőben hiszel, csak arra kérünk, hogy ne akard ránk kényszeríteni a te istenedet. Élünk, tudunk, nem hiszünk, de tapasztalunk.

A tudás az isten, és semmi más nincsen.

Belefeledkezhetünk mítoszainkba, eltévedhetünk a mesékben, de akkor örökké gyermekek maradunk, nem nőni fel: ez a konzervatív politika célja, ez a diktátorok üzenete: a gyermekeim maradtok, mesékkel, mítoszokkal, mémekkel, és akkor szolgálni fogtok.

Mi, liberálisok, azt mondjuk: hazudnak.

Lehet, hogy tévedünk, de nem hazudunk. Nem érdekelnek a nemzetinek hazudott érdekek, nem fáj nekünk Trianon, mert a jelenben élünk, és a jövőt akarjuk, tudjuk és tesszük. Mi vagyunk a jövő, bakker, ne akarjatok a múltban élni, mert akkor csak halálotok lesz, nem életetek. Mielőtt megszülettünk, évmilliárdokig halottak voltunk, nem tettünk semmit, nem lehettünk ott, ahol történelmünket elcseszték alkalmatlan mások, Apponyik, Tiszák, Kun Bélák és a többiek. Nem te tehetsz róla, nem te tehetsz róla! Felfogod?!

A te dolgod a jövő.

Az a dolgunk, hogy a gyermekünk ne egy neurotikus idióta legyen, hogy a nemzedékünk felvegye a harcot, és megnyerje azt, mert a múltban csak szorongás, veszteség és halál lakozik, de a mi jövőnk a jövőben van, mert országunk csodálatos, népünk képes megvívni azt a háborút, amit fegyverek nélkül vívunk, mert ilyenek vagyunk, szépek, okosak és tehetségek, nem kell nekünk aranymúltat hazudni, ha előttünk a jövő.

Mi vagyunk a magyarok. Liberális, konzervatív, baloldali, zöld magyarok.

Itt fogunk élni ezer év múlva is, együtt.

De egy dolog teljesen biztos. Ha bizonytalan, beteg és bűnös hatalmakhoz kötjük a jövőnket, akkor bizonytalan, beteg és bűnös nemzet leszünk. Nem akarom ezt. Tényleg. Szabad embereket akarok látni magam körül, akik néha hibáznak, belebuknak, megbánják vagy megbűnhődnek, de nem azért, mert félnek, hanem azért, mert megtehetik.

Most pedig halott embereket látok, akik szolgálnak, szolgálnak, mert félnek. Nem akarok velük élni, nem akarom őket látni. Liberális vagyok.

Romokban a jövő, és épül a múlt. Soha ilyen rohadt életet...
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/5  •  II. 25. – III. 10.
Peti megháborúdott – kilépünk a NATO-ból, Magyarországot ezentúl a Kispest Honvéd kapusa védi! Lengyel László: Eltorzult magyar alkat, avagy lehet-e új világ az orbáni rendszerben kiformált új embertípussal? Para-Kovács Imre: a „láttam a neten” az új „megírta az újság, mutatták a tévében”, mi meg reneszánsz ember helyett Fekete Pákóvá változunk Váncsa István a Samsung Fülöp-szigeteki munkásai által felfalt vízilovakról Smuzewitz Ilona: Nagy Márton, egy osztrák 18+-os szálló parkolójában elvesztett repülőrajtjáról Farkasházy Tivadar már a hetvenes évek Úttörő Áruházában látta Trump Béketanácsának logóját Havas Henrik megszerezte a Karmelita kolostor népmeseíró pályázatának győztes alkotását Nagy Bandó András Marika néni új könyvéről Dési János az egykori Magyar Nemzet szerkesztőségének legrejtélyesebb szobájáról Verebes István a Puskás Colosseum építésének nehézségeiről A Heti Kamu megtudta: Szijjártó beköltözött a gödi Samsung üzemcsarnokába, mert annak fémpor-lepte tetején szereti zöld pikkelyeit süttetni a napon
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.