Hazaárulók

Megyesi Gusztáv

2008. 06. 18. · Hócipő 2008/13

Képzeljük el, hogy a magyar válogatott is kint van a futball Európa-bajnokságon (igen dús fantázia szükségeltetik hozzá), ráadásul az osztrákokkal egy csoportban. És akkor a valamikori rangadónak nevezett magyar-osztrákot Ausztria nyeri, mégpedig a magyar állampolgársággal is rendelkező Garics György góljával.

Hogy akkor mi történik itthon. Csak a Garics család házát gyújtják-e fel nemzeti erők, vagy mindjárt egész Vas megyét, amely ezt a hazaáruló jobbhátvédet adta az országnak, erősen elfelejtve persze a Molotov-koktélos igazságtevés közben, hogy Garics szívesen lett volna magyar válogatott, mint ahogyan korábban az utánpótlás korú nemzeti tizenegyünkben játszott is, ám az akkori szövetségi kapitánynak, Bozsik Péternek nem kellett a fiatalember.

S egyáltalán.

Még az a szerencse, hogy vannak nekünk lengyel barátaink. Tán a Hócipő hölgyolvasói is hallottak már arról, hogy ezekben a napokban Európa-bajnokság zajlik a szomszédban, amelynek keretében Lengyelország és Németország is pályára lépett egymás ellen, s a végén az egyébként is esélyesebb németek nyertek. Mégpediglen bizonyos Lucas Podolski két góljával. Aminek az a pikantériája, hogy a 23 éves fiatalember, aki amúgy a Bayern München játékosa, lengyel származású, s kettős állampolgársága van, miután szülei kétéves korában költöztek el szülőhazájukból.

A két gól egészen különleges pillanata volt a mérkőzésnek: amikor ugyanis Podolski lábáról a hálóba került a labda, minden erejét összeszedve győzte le ösztönét, és nem kezdett indiántáncba, nem bokszolt boldogságában a levegőbe, nem rohant eszeveszett iramban a szögletzászló felé, hanem lehorgasztott fejjel sétált társához, akitől a gólpasszt kapta, s aki történetesen szintén lengyel származású.

Lengyelek verték el a lengyeleket, írták másnap a lapok, s egytől egyig Podolski gól utáni szomorúságát mutatták.

Megjegyzem, pár nappal később a sorsdöntő Svájc-Törökország mérkőzésen a hazaiak gólját a török származású csatár, Hakan Yakin szerezte ugyancsak török származású társa passzából, s a bázeli stadionban is elmaradt az ünneplés. Az a fura helyzet állt elő mindkét találkozó után, hogy a világ jobban ünnepelte a gólok utáni elmaradt ünneplést, mint az egyébként szép találatokat; német, lengyel, török és svájci szurkolók hajtottak fejet Podolski és Yakin emberi nagysága előtt, a nemzetközi sajtó pedig példaképnek nevezte a két játékost.

Minthogy az élsportban, tehát nemcsak a fociban most már minden további nélkül állampolgársághoz lehet jutni, el fog jönni az idő, midőn minden nemzetnek lesz egy-két fia, aki más ország színeiben kalapálja el honfitársait, ámbár azt gondolom, egy darabig még nemigen fog svájci származású futballista a török válogatott mezében pályára lépni, de például a magyar Bujdosó Alexandra Pekingben simán elverheti Svájc színeiben a vívónőinket.

Mindenesetre, ha ez a tendencia marad, és a sportolók Podolskihoz hasonlóan úriemberek lesznek, a sportból el fog tűnni a gólöröm. Sőt: a csatár rúg egy hanyattvetődéses, ollózásos gólt a jobb felső sarokba, a világ elájul a gyönyörűségtől, ő viszont egyszerűen összeesik és sírva fakad, az öngyilkosság gondolata marcangolja, míg végül pszichiáterek kísérik le a pályáról.

Európa tehát teljesen természetesnek és tisztelendőnek tartotta Podolski viselkedését, legalábbis Európa szerencsésebbik része.

Mert Lengyelországban a nemzeti-katolikus Lengyel Családok Ligája elnevezésű párt vezére azt követelte gyújtó hangú közleményében az illetékesektől, hogy azonnal vonják vissza Podolskitól a lengyel állampolgárságát, erősen érzékeltetve, hogy Podolski gyakorlatilag hazaáruló, aki cserbenhagyta nemzetét, s ahelyett, hogy az adott helyzetben a szögletzászlót vette volna célba, a lengyel hazafiak kapujába talált. Sőt, ha emiatt esetleg a lengyel válogatott nem jut tovább a csoportjából (ezt lapzártakor még nem tudni), további intézkedéseket is foganatosítani kell; elképzelhető, hogy még az Európa-bajnokság folyamán Podolskit szőnyegbe csavarva rabolják el a német táborból, és Varsó főterén nyilvános akasztással egybekötött vitafórumon kérik rajta számon a két gólt.

Nota bene, mondja meg valaki, hogy Lengyelországban is miért épp a nemzeti-katolikusok hülyék.

Ami persze igazságtalan megjegyzés volt a részemről, hiszen a korábbi lengyel kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság meg a lengyel labdarúgó-szövetséget szólította fel, hogy számoljon el Podolski állampolgárságával: a csatár miért Németországban, miért nem Lengyelországban válogatott.

Miközben egész Európa teljesen normálisan kezeli, mi több, játéknak tekinti az Európa-bajnokságot, kell hogy a földrésznek legyen egy szeglete, ahol mint rezervátumban élhet és virágozhat az idiotizmus. S ha azt veszem, hogy a lengyel családok ligájával meg a Kaczynski ikrek pártjával a mi Semjén Zsolt vezette kereszténydemokratáink is fölveszik a versenyt, kifejezetten az Úr ajándékának kell tekintenünk, hogy mi már jó ideje semmilyen nemzetközi futballtornára nem jutunk ki, következésképpen a futballpályán soha nem lesz magyar a magyarnak farkasa.

Igaz viszont, hogy így lemaradunk egy-két hazaárulásról.

Megyesi Gusztáv
legolvasottabb cikkei

Megyesi Gusztáv
legfrissebb cikkei

Megyesi Gusztáv összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/10 • V. 6. – V. 19.

Para-Kovács Imre: Hankó nemzeti kulturális gyógyszerész vajon érti, hogy nem az a tét, hogy Orbán megsimogatja-e a buksiját, hanem, hogy vezetőszáron viszik-e el? Smuzewitz Ilona: Kik hiányoznak a parlamentből? Avagy ki emlékszik Kósára a csengeri örökösnőn kívül? Váncsa István a finnugor elmélet és az azbeszt kölcsönhatásairól Farkasházy Tivadar pontosan érti, miért az utcán válaszolgatott Orbán az újságírók kérdéseire, ott ugyanis nincs plafon Havas Henrik Orbán szentté avatását szervezi, hogy ne hasonuljanak meg vakhitű követői Dési János: K-európában eddig a pesszimista volt korunk realistája, aki már májusban felkiáltott: ajaj, mindjárt havazni kezd! Lendvai Ildikó: szeretné, ha megismételnék a kampányt Juszt László azt keresi, melyik csapat fogadná be Orbánt szertárosként A Heti Kamu megtudta: a Szent Korona helyett Kövér László bajusza előtt tehetik le esküjüket a képviselők Selmeczi Tibor előveszi a pincébe eltett krumplit, most, hogy elmarad a háború Orbán és zsebesei! – keressük együtt: Hogy hol a lé?

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.