Sziszeg a lúd

Váncsa István
2006. 07. 19. · Hócipő 2006/15
A lúd, amely most sziszeg, Colbert luda, Colbert pedig a Napkirály bokroslajosa volt, ha valaki nem tudná. Gatyába rázta a francia gazdaságot, visszaszorította a korrupciót, úgy-ahogy helyreállította az államháztartás egyensúlyát. Igaz, csak átmenetileg, merthogy XIV. Lajos közben fényt űzött és Európa legnagyobb hadseregét tartotta fegyverben, továbbá három háborút robbantott ki, ezek pedig sokkal többe kerültek, mint a vasúti szárnyvonalak, melyek környékén most Kóka miniszter ólálkodik éjszakánként, és tomahawkjával feszegeti föl a síneket, mint az ogellalla indiánok a Winnetou tizennegyedik fejezetében, amikor Old Shatterhand kalapácsot talál a bokrok alatt.

Tehát a kiadási oldal reformja már XIV. Lajos korában se valósult meg, és ez később oda vezetett, ahová.

De maradjunk csak Colbert-nél, aki finom ember volt és szeretetre vágyott, ahogy ez az ő főadószedői hitvallásából világosan kiderül. Az adóztatás művészete, mondta Colbert, úgy fosztani meg a libát minden tollától, hogy még csak ne is sziszegjen közben. Colbert óta minden finomabb lelkű főadószedő arra vágyik, hogy ne sziszegjen a lúd, hanem ellenkezőleg, szeretettel gondoljon az ő tollfosztójára, ám ez valami okból nem nagyon sikerül. A lúd, sajnos, sziszeg. Hogy mást ne mondjunk, 95 tavaszán e sorok írója is sziszegett, sőt nehéz szókkal illette az akkori főadószedőt, és ezt ma már voltaképp bánja is. Csak hát az emberi természet olyan, hogy az adószedőt, legyen az bármily finom lelkű is amúgy, nem igazán kedveli. Sumer írástudók szükségesnek látták agyagtáblára jegyezni, hogy francba az istenekkel, francba a királyokkal, akitől mi félünk, az az adószedő. Nem pontosan így írták, de ez volt az értelme. Négyezer éves egyiptomi feliratok örökítik meg a borzadályt, amit a korabeli adóalany a korabeli APEH-ellenőr láttán érez, más egyiptomi feliratok alapján pedig elképzelhetjük az óbirodalom adóellenőrét, amint az adócsalók vérében pancsikált.

Nem könnyű szeretni az ilyeneket.

Nálunk most a helyzet azért bonyolultabb, mert hovatovább ott tartunk, hogy a polgár elsősorban valamelyik szekértábor tagja, és csak másodsorban adóalany. Ha az én törzsfőnököm emeli az adót, akkor attól kékebb lesz az ég, selymesebb a fű, még a Nagy Szellem is mosolyog, ha az ellenség főnöke emeli, akkor hamuvá égnek az erdők, pusztulás jön, éhínség, döghalál.

Most tehát kuss legyen a libának, mert aki sziszeg, az valójában a felcsúti rém szekerét tolja.

Látnunk kell azonban, hogy a helyzet ennél is bonyolultabb, mert az adóalanyi létben mégiscsak van valami egyetemes mozzanat, az adóalany, ahogy Lukács György mondaná, „echter Mensch”, tehát igazi, autentikus ember, aki képes a partikularitásból a nembeliség felé haladni, és eközben oda küldeni el a főadószedőt, törzsi hovatartozásától függetlenül, ahova a nembeliség „már-nem-néma” szintjére emelkedett szubjektum minden létező adószedőt kíván. Ez pedig azért van így, mert maga az adószedő is szekértáborok fölötti, sőt politika- és történelemfölötti, tértől és időtől független archetípus. Tekintsünk széjjel a Nílus völgyében, az egyetlen ember, akinek a sírja a királysírokkal mérhető össze, nem más, mint a főadószedő. Szíriában az egyetlen ember, akit a domborműveken a királlyal azonos méretben ábrázolnak, főadószedő. Vagyis az adószedő figurája a történelem hajnala óta úgy van jelen a közös emberi tapasztalatban, mint zsebünkben kotorászó rémalak, aki jól láthatóan nem közülünk való, hanem a mindenkori hatalom oldalán foglal helyet. Látszólag. Valójában az adószedő maga a hatalom, ő igazából nem más, mint a mindenséget összetartó sötét energia, illetve annak antropomorf megjelenési formája, aki leszáll közénk, és a tökünkre hág.

Hatalmát leginkább az Egyesült Államok történetéből tudjuk kiolvasni, ez az ország tudvalevőleg úgy jött létre, hogy az amerikai brit kolóniák nem akarták fizetni a III. György által kifundált cukor-, tea- és bélyegadókat, hanem azt mondták, hogy inkább függetlenek leszünk. Később a polgárháború finanszírozására Lincoln elnök ideiglenes jelleggel bevezette a jövedelemadót, aztán a háború befejeződött, az adó maradt. A szövetségi adótörvény is szépen kerekedett, 1913-ban négyszáz oldal volt a terjedelme (minden kiegészítéssel és végrehajtási utasítással együtt, komplett), 39-ben ötszáznégy, negyvenötben - most figyeljünk - nyolcezer-kétszáz, 2003-ban pedig csaknem ötvenötezer. Az amerikai adófizetők az adóbevallásuk kitöltésére évente 5,4 milliárd munkaórát fordítanak.

Vagyis a szabadság szülőhazája, amely épp az adóellenes indulatoknak köszönheti a létrejöttét, mindenestül a sötét hatalom kezébe került, úgy, hogy a liba még sziszegni is elfelejtett közben. Az IRS (az amerikai APEH) alkalmazottainak létszáma az Irakban tartózkodó amerikai csapatok létszámával mondhatni pontosan megegyezik. Az adószedők e polgári hadseregének is van szolgálati szabályzata, ők úgy mondják, tax manual, amelyben az adószedés tudományának minden fontosabb kérdése helyet kapott.

Egyik fejezete, szavahihető források szerint, azt tárgyalja, hogyan szedjünk adót nukleáris háború után.

A remény hal meg utoljára, feleim.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/24  •  XI. 20. – XII. 3.
Nézze meg képeinket Magyar Péter bepoloskázásáról! Para-Kovács Imre nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter szaglóhártyájának regenerálódása után Buddhává változik Farkasházy Tivadar: Orbán Ráhel milliókért öltözött orosz zászlónak október 23-án Váncsa István: mi köze a magyar-argentin űripari együttműködésnek a honvédelem rendszerét feltörő, nem biztos, hogy orosz hekkerekhez? Smuzewitz Ilona: Az amerikai választás visszaadta Semjén hitét. Amerika normális, tehát Semjén is normális, őrület, hogy mennyire! Havas Henrik megtudta a karmelitában, hogy milyen nagy és gazdag lesz Magyarország, amely még nem elég nagy és gazdag, de az lesz! Dési János: nem érti, hogy háborús vészhelyzet és háborús infláció idején miért is töltenék a honvédek a S.E.R.E.G. című sorozat kritizálásával az idejüket? Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta, hogy hatalmasra nőttek Rogán Antal fülei, és mindent hall, ami Budapesten történik
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.