A csatár

Bakács Tibor Settenkedő
2013. 10. 16. · Hócipő 2013/21
Hogy ki a csatár? Mondjuk Robben. Jut eszembe pár nappal a holland-magyar labdarúgó-mérkőzés előtt, és miután a csodában hiszek, de a magyar fociban nem, nincs benne rizikó, hogy Gyurcsány Ferencet Robbennel hasonlítsam össze.

Vagyis, a ki a csatár? kérdés esetében azt is meg kall határozni, hogy ezt a kérdést, hol tették fel. Magyarországon egész mást jelent, mint Hollandiában vagy Monacóban.

Ha túllépünk azonnal, a felelősöket soha nem keresve - vajon, kinek az idióta ötlete volt, hogy Gyurcsány vegye át Orbántól a focis frazeológiát? -, azonnal a magyar politikai közélet decens mocsarában szuszogunk. Ez jó, ez édes, ezt a 2.0-s választó is érti, és Viktor is megszólítva érzi magát.

Ráadásul, valljuk be, Gyurcsány csatáros mondatában csak az igazság van, méghozzá vaskos állagában, ami a guanóra hajaz: a 2014-es választások alapvető kérdése, ki lesz benn a csapatban, amikor a parlament egy irányba nyírt gyepére a fiúk (bocs, lányok) kifutnak. A nép most nincs kitiltva a lelátókról, mint mikor a Közgép focizik, hisz választások lesznek. Egy biztos, a Magyar Parlament Nemzeti Válogatottjában focizni tuti biznisz, a lelátón ott drukkolnak a Mészáros Lőrincek.

Hú, eddig ment fociul nyomnom a rizsát, de olyan érzés, mint ha hátulról abuzálnám Arany János kedvenc játékszerét. A baj ott van, hogy nem létezik szemantika szintaktika nélkül, vagyis marxistában nyomva, a tartalom sokszor megfelel a formának. Orbán felelőssége hatalmas abban, hogy stoplis cipőt húzatott az ország lábára, innentől kezdve nem számított pár elszegényedő réteg, mehetett a levesbe. Az ő szempontjából nem volt rossz döntés, Rákosiéknál is működött. Abban tévedett első generációs értelmiségiként, hogy Puskást meg lehet csinálni, csak kell egy jó akadémia. Mindegy, milyen, MMA vagy Puskás. Barátunk, bár az ország leggólképesebb csatárja, nem ura a genetikának, így mind a mai napig keressük Öcsi bá-t a fiatalok között.

Na, erre a szellemi szintre pattant fel Gyurcsány, akinek üzenem, ha celebekkel foglalkozó megasztárosként tanácsot adhatok, ne csinálja ezt soha többé. Nem utálom Gyurcsányt, azért mondom, sem Bajnait, a kapust, de ha az ellenzék ezt fogja nyomni Együtt, akkor a Fidesz újra kétharmaddal nyerni fog, és az a nemzethalál posztmodern változata lesz, zombitelep Pannóniában.

Viszont ez az eset lehet tanulópénz, vagyis szopjuk le a mérgezett férfiszervet.

Ki a csatár? Például Puskás. Akit nem nagyon érdekelt a védelem átjátszhatósága, mert feladatának tekintette, hogy a bekapottnál eggyel mindig többet rúg. A Reál Madridban ment neki. Na, Viki, add ide a kezed, fújjuk ki a levegőt, te kire gondolsz? Kicsit izgulok, hátha azt mondod, hogy Hollmann a Fradiból. Vagy esetleg a fiad? Mert mi tudunk várni, a nép is, megnő bennük az értelem, már csak kis idő, és eljő a magyar foci messiása. Felcsúti mezben, hátul vonósok húzzák, francia kürtök prüszkölnek, pergés az üstdobon, és az égből leszálló pettyest egy légstoppal leveszi a magyar fiú. Hajrá, magyarok! Székelyek térden imádkoznak. Góóóóóllll!!!!!!!!!!

Mi van, ha már beteg az egész ország, és azt gondolják, hogy csak egy jó csatár kéne az országnak, olyan, mint Huszti vagy Szalai? Orbán vagy Bajnai? Esetleg most egyszer bevetni Mesterházyt? Jobban fejel, mint Bajnai. De ő legalább kézzel is hozzáérhet a labdához. Kapus, ba meg, vagyis mit keres a középkörben? Ez a politika szakma, kérem, nem lehet csak úgy a pálya széléről bekiabálni. Hülye civilektől mentsen meg minket az Isten, ezek még a nevemet sem tisztelik, pedig oda van hímezve a mezem hátuljára. Hogy ki a csapatban a fedezet? A pénztáros most nincs bent, elment nyaralni a tizenhatos sarkára, de számíthatunk rá. A baj nem ez, barátaim, szólt maga elé a volt miniszterelnök, hanem az ellenfél jobbszárnya folyamatosan támad, pont a mi baloldalunkon. Aminek védelmével semmit nem törődtünk, a baloldal volt a leggyöngébb az egész baloldali kormányzásunk alatt. Most kapjuk a gólokat, mert hiába próbál becsúszva szerelni Szanyi, mindig lekési a felcsúti összeesküvést.

A csodacsatár az egy könyv, vagyis irodalom, olyan, mint a felhőfejes, az a szép benne, hogy annak ellenére látták, hogy ilyen a földön nincs is. Én is álmodok egy válogatottról, tizenegy magyar emigrál egy magas hegyre, mind szakmájának legkiválóbbja, és túléli történelmének stadionkorszakait. Mert amikor elolvad a hó, szükség lesz rájuk, hogy legyőzzük a világot.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9  •  IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet” Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.