Kreatívok a hazáért

Bakács Tibor Settenkedő

2012. 09. 19. · Hócipő 2012/19

A Budai Vár kazamatáiban, amit minden igény szerint átalakítottak kényelmes brainstormingstúdióvá, már gyülekeztek is a kreatívok. Mindenki izgatott volt, mert SMS-ben megkapták, hogy a főnök szeretne tőlük kérni valamit. Most legalább egy tucat öltönyös, első generációs volt értelmiségi nyomkodta az okostelefonját, amikor megjelent Szijjártó. Mosoly, ami leapadt. Amúgy jól nézett ki, Szex és New York-os pólóban feszített, napszemcsi a homlokán, a bal karján tetoválás. Látta az arcokon a döbbenetet.

- Igen, örülök, hogy azonnal reagálnak. Ezt várom el maguktól, most is. Hogy legyenek kreatívak, mert a haza ügye ezt kívánja meg a srapnelektől szikrázó marketingfronton, ahol még mindig igaz a mondás, a vér nem számít, csak a győzelem. Ja, a ruha csak csel, dolgom volt a zsidó negyedben, és nem akartam, hogy kiszúrjanak. Ott veszem a libát.

A teremben hullámzó kacagás, mindenki fészkelődik, szeretik, amikor Péterben beindul az adrenalin.

Egy szőke, hosszú combú, melles lány rajong, és bekiabál. Workshophangulat, fantaérzés.

- A tetova csúcs. Nekem miért nem jut ilyesmi soha az eszembe?

- Köszönöm, nekem is tetszik, de most ne szopjuk egymás faszát, az idő sürget… hogy a klasszikusokból, a Ponyvaregényből idézzek, mert valóban dolgunk van. Nemzetgazdasági érdek, de még annál is több, Viktor külön kérése, hogy tereljük el a figyelmet róla. Tudom, máskor is megtettük, és nem mondom, hogy nem voltunk sikeresek. A Gyurcsány ötlet sokáig működött - bökött oda köszönetet a szilikonos csajnak, amire a bige hálásan puszit dobott vissza -, de hálózatunk jelentette, hogy a lakosság soraiban többen is felfigyeltek arra, hogy mit is csinálunk? IMF, regisztráció, özvegyi nyugdíj, hogy latinosan fogalmazzak, ezt elbaltáztuk. Ez nem megengedhető, vagy ha ti azt gondoljátok, hogy ez még belefér, szevasztok. Puszi. Lemondok. Jó volt veletek. Sok sikert a jövőben. Persze utánam titeket is kirúgnak, így most is csak tőletek függ, hogy megvalósítjátok-e magatokat, vagy szolgáljátok a hazát. Öt perc múlva kérem az ötleteket.

A társaság hamar négyes-ötös csapatokra bomlott, és azonnal belekezdtek a munkába. Minden adott volt, a pincérek ásványvizet hoztak, fele bubis, fele nem, Szijjártó telefonált, nem zavarták, különben is most rajtuk a sor. B. T.-nek most jön a harmadik gyerek, ő különösen pörgött, de használhatatlan ötletei voltak. A többiek kezdték sajnálni, valószínő, hogy jövő hónapban őt fogják kirúgni, mert azt már tudták, hogy fel kell venni valamelyik KDNP-s képviselő lányát a kreatívok közé, csak még nem tudták, ki lesz a leggyengébb láncszem. Nevetséges. Azt javasolta, hogy a Könnyező Gyurcsány szobrot műanyagból árulni lehetne a népművészeti boltokban. Szegény hülye, még arról sem tud, hogy paradigmaváltás van. Fletó ráhackelt a projektre, most váltani kell. Ráadásul, a jobbik is sütögeti a pecsenyéjét. A Biszku-sztori az jó. A Leon Blum-éca is jól sült el. Most mindenki utálja a zsidókat, hogy felmentette őket a magyar bíróság. Ezt a meccset nem lehet elveszteni, hacsak ki nem dugják a fejüket a homokból. Volt valaki, aki észrevette, hogy a járások, kistelepülések központosításával hozzányúltunk a nyugdíjasokhoz. A végső megoldás nem tűr halasztást. A fiatal, egészséges társadalom a cél.

Amikor Szijjártó visszajött, kész voltak a megoldással. Profik voltak, akik hitték, hogy övék a történelem kicsiny szelete, amit az idő kivágott nekik. EMESE.

A procjekt neve EMESE, a magyarok ősanyja, akinek három melle volt. Megtalálták a csontjait a Pilisben. Magyar régészek, három megbízható, jelent az Akadémia, a bulvár meg becsókolja a három mellet. Szijjártó sokáig hallgatott, majd nyelt egyet, és belevágott a közepébe. Miért három? A mell.

- Mert három a magyar igazság! - vágott közbe egy szakállas fiú, akinek az apja KGB-s volt, de ő megtagadta.

- Mert a trikolór is háromszínű! - szólt halkan B. T., de nem volt sikere. - Három, mert a Szent is háromság, ahogy Emese!

Szijjártó bólintott. Jó, találják meg a régészek, és hozzatok ki belőle legalább két hónapot, mert különben levágják a fejem. Ami, tudjátok, mivel jár. A tietekével. Na, puszi, munkára.

Az egész terem tudta, hogy rajta ül a történelem pocakján. A pilisi erdőben három közmunkás ásni kezdett az avarban.

Bakács Tibor Settenkedő
legolvasottabb cikkei

Bakács Tibor Settenkedő
legfrissebb cikkei

Bakács Tibor Settenkedő összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/12 • VI. 4. – VI. 17.

Smuzewitz Ilona: Legyünk bátorak, merjünk BL-döntőre gyalogolni! Para-Kovács Imre: a ketamin hatása a gazdaságpolitikára, avagy hogyan szaladgáljunk láncfűrésszel a kezünkben a szüreti bálon Nagy Bandó András búcsúestje a Szegedi Zsinagógában Váncsa István: kötelezni fogják az önkormányzatokat, hogy péntekenként zsíros kenyeret dobáljanak a nyugdíjasok közé Farkasházy Tivadar: a KDNP olyan, mint a Felcsút a fociban, nem kell hozzá ember se a tribünre, se a pályára Havas Henrik beszivárgott a Karmelitába a Magyar Nemzeti Védelmi Tanács ülésére Lendvai Ildikó nem érti, miért kesereg Orbán, hogy az Unió lenullázná a magyar növekedést, amikor az előrelépés volna, hiszen épp mínuszban van Dési János Haraszti Miklóssal beszélget arról, hogyan kell újra megtanulnia a stencilezést az ellenzéki újságíróknak A Heti Kamu megtudta, alapítvánnyá alakul Magyarország is Selmeczi Tibor alig várja a kormány 30 ezres élelmiszerutalványát, hogy megduplázza vele a vagyonát!

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.