Műveljük kertjeinket

Váncsa István

2015. 04. 29. · Hócipő 2015/09

Új cikk a Forbes weboldalán Mért félünk a mesterséges intelligenciától? (What Really Scares Tech Leaders About Artificial Intelligence?) címmel. Vannak ugyanis vidékek, ahol a műszaki-tudományos elit – vagy általában az értelmiség – a legfőbb veszélyt nem a hülye politikusokban, hanem az intelligens gépekben látja. Ezek a vidékek a magyar ugartól meglehetősen távol esnek, mégse érdektelen tudnunk, mért gondolják némely agyas emberek, mint például Gates vagy Hawking, hogy a mesterséges intelligencia (Artifical Intelligence, röviden AI), az emberi nem végét jelentheti. Azért, mert biztosak benne, hogy az AI az emberi intelligenciát relatíve rövid időn belül lekörözi. Nyájas olvasóm most talán csodálkozik, de gondoljon csak a tévé képernyőn naponta feltűnő arcok egyikére-másikára, akik egy szellemi vetélkedőn a saját kenyérpirítójukkal szemben is alulmaradnának. Pár évtized, és az ő eszükre már nem lesz szükség, persze a mienkre sem, hiszen pár évtized múltán a cipőkanál is okosabb lesz, mint ma egy egész rektori konferencia. (Részletesebben lásd Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén, nagyon érdekes könyv. Kurzweil amúgy a Google fejlesztési igazgatója, nem pedig valami futóbolond.)

Önmagában ez még nem volna probléma, viszont sanszos, hogy az öntudatra ébredő AI magához ragadja a hatalmat, és a továbbiakban nagyjából úgy viselkedik, mint egy megzakkant közép-európai autokrata. Ami szerinte fölösleges, azt megsemmisíti, márpedig a reproduktívvá vált AI számára a legfölöslegesebb és legzavaróbb létező épp az emberi civilizáció lesz, és e tekintetben a jövőbeli AI-t bizonyos fokig meg is lehet érteni. Más kérdés, hogy ehhez előbb létre kell hoznunk a gépi intelligenciának azt a verzióját, amely már nemcsak okos, hanem emellett hataloméhes, mohó, telhetetlen, pénzsóvár, nemkülönben felfuvalkodott, arrogáns, paranoid, vagyis zsigeri alapon gondolkodó agyatlan hólyag, mármost ez akkora feladat, hogy a megoldására belátható időn belül nem leszünk képesek, szerintem legalábbis.

Mások másképp gondolják, az AI-tól való aggodalom legszínvonalasabb megfogalmazását Nick Bostrom oxfordi filozófiaprofesszor Superintelligence című, tavaly ősszel megjelent könyvében lehet megtalálni.

A föntebb említett Kurzweil viszont optimista. Jön a genetikai/biotechnológiai forradalom, elhasználódott csípőízületünk, szemünk, szívünk vagy vesénk helyébe hamarosan újat növeszthetünk, vagy éppen kobe sztéket, beluga kaviárt, piemontei fehér szarvasgombát állíthatunk elő mesterségesen. A nanotechnológiai forradalom eredményeképp miniatűr robot-tengeralattjárók fognak úszkálni a vérünkben, elpusztítják a rákos sejteket, kijavítják a génhibákat és örök ifjúságot biztosítanak, az AI-forradalom pedig lehetővé teszi, hogy az emberi lény teljes tudatát letöltsük egy számítógépbe, s így az illető emberi lény emberi test nélkül, továbbá idő- és térbeli korlátok nélkül élhessen tovább a kibertérben, és közvetlenül használhassa mindazt a folyamatosan és exponenciálisan növekvő tudáskincset, amit a teljes emberi nem birtokol. Nem folytatom, akit ez érdekel, vegye meg a könyvet, le van árazva, roppant érdekes.

Hogy aztán hiszünk-e neki vagy sem, az egy másik kérdés. Mi, hatvan fölöttiek, ehhez már túl sok jóslatot hallottunk, egy se vált be. Negyven-ötven évvel ezelőtt még azt hihettük, hogy 2000 után Magyarország is a földi paradicsomhoz lesz hasonlatos, korlátlan bőséggel párosuló korlátlan szabadidő, boldogság, csúcstechnológia, minden betegséget azonnal gyógyító egészségügyi ellátás, közvetlen járatok a Holdra, de talán a Marsra is. Hogy mi lett mindebből, azt tudjuk, de ha mégse tudnánk, íme egy friss adalék. Az agrárgazdaságért felelős államtitkárság honlapja szerint „az agrártárca elhivatottan hirdeti, hogy aki csak teheti, legyen önellátó élelmiszerből”, ez így áll ott szó szerint. Nyájas olvasóm, ha az önellátó gazdálkodás mibenléte felől bizonytalanságban volna, kérdezze meg iskoláskorú gyermekét vagy unokáját, ők majd elmondják, amit erről tudni érdemes. Kora középkori (tehát nem prekapitalista, hanem inkább prefeudalista) létformáról van szó, aminek legfőbb jellemzője, hogy már akkor se működött. Ezt úgy kell érteni, hogy a földművelés minden csínját-bínját ismerő és szorgalmasan dolgozó paraszt az életben maradáshoz szükséges mennyiséget se okvetlenül termelte meg, a részletekért forduljunk bátran a gazdaságtörténet kiterjedt irodalmához, különös tekintettel az európai éhínségekre.

Jövőképünk tehát nem egészen olyan, mint mondjuk az amerikaiaké, ám ezek mégis jól megférnek egymás mellett, sőt kiegészítik egymást. Lehet, hogy a maga módján mindkettő igaz. A tudományos-technológiai fejlődés tempóját diktáló országok tudósai létrehozhatják az AI-nak egy olyan aberrált formáját, amely a biológiai alapú intelligenciát csupán egy korai béta verziónak tekinti és törli a merevlemezről, persze globálisan. Mi viszont akkor már azt az életet fogjuk élni, összhangban az agrártárca útmutatásaival, amely a Nyugatrómai Birodalom felbomlását követő sötét évszázadokat jellemezte, vagyis a terminátorrá vált AI ezen a vidéken elpusztításra érett technikai civilizációnak semmi jelét nem látja, s így elsiklik fölöttünk. Amerika nem lesz többé, Európa se. Csak mi maradunk meg az ökreinkkel és a faekénkkel az égig nyúló gizgazok, dudva és muhar lepte turáni mennyországban, ami immár végleg és örökre a mienk.

Váncsa István
legolvasottabb cikkei

Váncsa István
legfrissebb cikkei

Váncsa István összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/5 • II. 25. – III. 10.

Peti megháborúdott – kilépünk a NATO-ból, Magyarországot ezentúl a Kispest Honvéd kapusa védi! Lengyel László: Eltorzult magyar alkat, avagy lehet-e új világ az orbáni rendszerben kiformált új embertípussal? Para-Kovács Imre: a „láttam a neten” az új „megírta az újság, mutatták a tévében”, mi meg reneszánsz ember helyett Fekete Pákóvá változunk Váncsa István a Samsung Fülöp-szigeteki munkásai által felfalt vízilovakról Smuzewitz Ilona: Nagy Márton, egy osztrák 18+-os szálló parkolójában elvesztett repülőrajtjáról Farkasházy Tivadar már a hetvenes évek Úttörő Áruházában látta Trump Béketanácsának logóját Havas Henrik megszerezte a Karmelita kolostor népmeseíró pályázatának győztes alkotását Nagy Bandó András Marika néni új könyvéről Dési János az egykori Magyar Nemzet szerkesztőségének legrejtélyesebb szobájáról Verebes István a Puskás Colosseum építésének nehézségeiről A Heti Kamu megtudta: Szijjártó beköltözött a gödi Samsung üzemcsarnokába, mert annak fémpor-lepte tetején szereti zöld pikkelyeit süttetni a napon

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.