Az egri viadal

Farkasházy Tivadar
2014. 10. 15. · Hócipő 2014/21
Lapunk megdöbbentő felfedezést tett, az egri diadal csak viadal volt, de mielőtt rátérnék, vegyünk sorra pár későbbi vitatott ütközetet.

A Vígszínházi csata Illés Béla egyik legismertebb könyve, egyetlen baja, kizárólag írója fantáziájában létezett. 1945. január 13-án valóban komoly fegyverropogás volt a Körúton, mint Pest más pontjain, hiszen házról házra folyt a küzdelem, de ilyen alapon megírhatta volna a Rottenbiller utcai, az Aréna úti és a Haller utcai csatát is, ahol szintén fontos védvonalak voltak.

Guszev kapitányt is ő találta ki, a Sas utca a rendszerváltásig viselte nevét, emlékét pedig tábla őrizte: Népünk 1848–49-es harcával együtt harcoló, a cári önkényuralommal szembeforduló, mártírhalált halt Guszev százados és társai emlékére állította a Magyar Néphadsereg. Illés 1945-ben szovjet őrnagyaként tért haza, Mikojan államfő látogatásakor is méltatta orosz hősét. A kutatóknak azt mondta, a minszki levéltárban talált róla adatokat, mivel tudta, hogy az a II. világháborúban porrá égett, így nem lehetett utánanézni.

Szeptember 29-e a pákozdi csata, népünk legnagyobb diadala, 1951-től évtizedekig a Magyar Néphadsereg napja, Nemeskürty 1977-ben deheroizálja, szerinte Jellasics meg sem ütközött az akkor még szedett-vedett, főleg népfölkelőkből álló magyar sereggel, csupán egy előőrs és egy utóvéd csapott össze, s mindössze fél tucat halott maradt a csatatéren, amely így csak némi jóindulattal nevezhető annak. Ennél azért nagyobb volt az összetűzés hat magyar és száz horvát áldozattal, mindenesetre legnagyobb diadalnak beállítani erős túlzás, bár sok győztes csatánk nemigen akad a történelemben, így Puskás Öcsi szavait átigazítva: kis ország, kis diadal. Jellasicsnak ugyanis azt mondták, csak Kossuth által toborzott gatyás népfölkelőket kell szétverni, Pesten meg az a hír járta, a horvát bán seregei állnak fegyverforgatáshoz mit sem értő parasztokból, ám két azonos ruhába öltözött sereg nézett farkasszemet, mindkettő a bécsújhelyi akadémián kiképzett tisztek vezetésével, az egyik főbe is lőtte magát, mert nem tudta, esküje alapján melyik fél parancsát teljesítse.

Félidőben persze sokszor vezettünk, lásd 1956 októberét, Budavár 1849-es bevételét, Király Béla nagykovácsi csatának is nevezi azt a félreértést, amikor az oroszok november 4-e hajnalán beözönlöttek, s bár többen a Szuezi-csatornának vélték a Dunát, ám a sok hős ellenállót a hatalmas túlerő hamar legyűrte. Király Béla viszont – aki egy vakbélműtét miatt október 23-át elmulasztja, s öt napig a kórházi ágyat nyomja, csak 28-ától kapcsolódhat az eseményekbe Pest városparancsnokaként – maroknyi csapatával beveti magát a budai hegyekbe, hátha egyesíthetők még a kisebb csoportokban harcoló felkelők. Ám jöttek az oroszok, s pillanatok alatt szétverték, legalábbis kikergették volna őket az erdőből, amikor a közelben felrobbant egy lőszerraktár, amit a szovjet parancsnok Király Béla szerint atomcsapásnak vélt, ezért gyorsan elszeleltek.

A későbbi kitűnő hadtörténész, akit külföldön Béla Királynak írnak, s aki tudományát a tengerentúlon csiszolta tovább mint az Egyesült Államok Hadseregének Parancsnoki és Vezérkari Akadémiája tiszteletbeli tagja, a Columbia Egyetem történelem szakának doktora, a New York-i Városi Egye­tem hadtörténelem-professzora, haláláig azt állította, egy csatának az a vesztese, aki először távozik a csatatérről, s az a nyertese, aki ott marad, még akkor is, ha nem tudnak egymásról. Vagyis a nagykovácsi csatát mi nyertük, az oroszoknak meg kellett elégedniük további 12 ezer napos ittléttel.

Ideje rátérnünk felfedezésünkre, Eger ostromának igaz történetére. Gárdonyi az Egri Csillagokban 200 ezres török seregről beszél, Tinódi Lantos Sebestyén 150 ezerről, későbbi források 75 ezerre felezik, ma már csak 30-40 ezer főre becsülik, ami akkor is hatalmas, tizenötszörös túlerő, hiszen Tinódi 1935 várvédőről, Pauer 2364-ről tud. Ahmed pasa serege egyenesen Konstantinápolyból érkezik, Ali pasáé Budáról, sorra veszik be Temesvárt, Veszprémet, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot, Lippát, Lugost, Karánsebest, Drégelyt, abban viszont mindenki megegyezik, hogy egyesített seregük Eger vára alól elszelelt, tehát Dobóék győztek.

Életútjukat Gárdonyi már nem követi, mivel Dobó nem tudott elszámolni az ágyúgolyókkal, ezért a bécsi udvar felelősségre vonja, és háromszor is tömlöcbe veti. A helyére kinevezett Bornemisszát két év múlva a törökök elfogják, a Jedikulába zárják, s rá egy évre Ahmed pasa bosszúból az Eger alatti 38 napos szobrozásért felakasztatja. Mekcsey hazafelé szénát próbál rekvirálni a várkonyi fogadó udvarán pihenő utazóktól, a helyi parasztokra pedig rámordul, adjatok fát és baltát, ám csak az utóbbit kapja, a feje közepébe.

Egyszóval a történelemhamisítás nem Schmidt Máriával kezdődik, s bár nem vagyunk egy Hamlet, hogy a kizökkent időt helyreállítsuk, legalább az egri hazugságokat megpróbáljuk.

Az 1552-es csatában ugyanis nem Hegedűs az egyetlen áruló, a 26 éves Bornemissza Gergely kezdettől fúrja Dobót, hogy az idősebb nemzedék lelkén anyagi visszaélések száradnak, idejük félreállni. Egy zárt ülésen, amely csak négy perc múlva szivárog ki a várvédők közé, felhozza, hogy az 50 éves Dobót és két testvérét 1551-ben I. Ferdinánd szomszédjuk, Tegenyei Tamás ellen elkövetett erőszakoskodásuk miatt fő- és jószágvesztésre ítélte, ami az ostrom idején is érvényben van, ám Dobó elérte, hogy egy évre felfüggesszék, utána lehet, hogy igazából is felfüggesztik. Dobó szerint viszont Bornemissza 26 éve alatt mindössze két feleséget és hat csemetét tud felmutatni, nem beszélve a többi zabigyerekről és csélcsap életéről. Inkább örülne, hogy közönséges deákból – apja pécsi kovácsmester volt – királyi hadnaggyá léptette elő.

Bornemissza erre előáll azzal, hogy Mekcsey várnagy is megéri a pénzét, mivel a máramarosi sóhivatal prefektusaként évekig ült minden kérelmen, és csak az a kecske nyalhatott sót, akinek a gazdája zsebből külön fizetett. Cecey pedig egy vén fakezű, a Dózsa-felkelésben vágták le, ha parasztoknak meséli, a király emberei, ha nemeseknek, a felkelők, ráadásul könnyen elveszti a fejét, amit a csata bizonyít is, mivel nélküle találják meg. Továbbá mindkét lába fából van, pedig hol még a magyar foci, az is lehet, hogy kockán veszítette el őket, akkor meg hogy szerepelhettek a vagyonbevallásában? Bár az öreg Ceceyről hamarosan megváltozik a véleménye, amikor megtudja, hogy Éva apja, az öreg át is áll Bornemisszához, aki nevével ellentétben egyáltalán nem vetette meg az italt.

A sok vita oda vezet, hogy összefogás helyett külön-külön harcolnak a Varkocs-bástyánál, a Sándor-bástyánál, a Földbástyánál, a Tömlöcbástyánál, mindegyikük a saját zászlaja alatt.

Utóbbiak előtt főleg azok, akiknek már elég sok vaj van a fején, hogy ne kelljen messzire menni, ha netán. A különböző platformok esténként – amikor lejárt a támadók munkaideje – a Hippolit-címernél gyülekeznek, amely Estei Hippolit egri bíboros-püspök, Hunyadi Mátyás sógora emlékét őrzi, és ott pusmognak, hogy ki áll át a másikhoz bizonyos ígéretek fejében. Van, aki azt kéri, ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit, már a pozíciókból. Várkapitány meg nem is kell, így nem is jelölnek. A nőtagozatot lenézik, kötelező penzumnak tartják, pedig ők állnak helyt a legjobban a bástyákon, még a rosszul sikerült forró leveseket is a janicsárok nyakába öntve, ám csupán Dobó Katica kerül a vezetésbe, arra is azt mondják, csak rokoni alapon. Holott Dobó lányát Krisztinának hívják, s az ostrom után csak 33 évvel hajlandó elvenni Balassi Bálint.

Végül két pártra szakadnak, feudalista és demokratikus várvédőkre. Illetve háromra, mert Hegedűs ekkor már rég Ali embere, s tiltakozik, hogy a törökök ellen negatív kampányt folytassanak, hiszen baráti szándékkal érkeztek, csak meg akarják nézni a várat belülről, mint Budát 1541-ben. A regény szerint Dobó parancsára felakasztják, ám igazából az Etikai Bizottság elnökévé választják, majd pártütőként meglép, és az 1566-os szigetvári ostromban is részt vesz, ő rak 100 aranyat Zrínyi zsebeibe, mielőtt kirohan, de Szulejmán emberei csak 80-at találnak benne, amikor levágják.

Így a törökök 1552. október 17-én elvonulnak, mivel látják, hogy az egri nők nem rájuk, hanem férjeikre öntik a szurkot, a várvédők pedig folyton egymást okolják, miközben egyikük Jumurdzsákkal alkudozik, hogy mennyit adna az amulettjéért. Elvégre egy vár a hátuk mögött csak akkor veszélyes, ha a helyőrség lecsap utóvédjeikre és szállítóvonalaikra, ők igazából csupán a királyi Magyarország és az Erdélyi fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletét akarták megtorolni, nem fognak örökké az egri vár alatt szobrozni, s a kiszüremlő vitákat hallgatni. Inkább odébb- állnak, csak 1596-ban foglalják el Egert, s tartják 1687-ig, amikor Caraffa kiéhezteti őket.

Vagyis a törökök még 135 évig uralkodtak itt, s rezsicsökkentés címén megannyi haradzsot, azaz harácsot, földesúri és egyházi tizedet, kapuadót, hadiadót, fejadót, kert­adót, tűzifaadót, menyasszonyadót, hordóadót vetnek ki a hódoltsági magyarokra, kiknek utóbbi fájt a legjobban. De nem azt mondták, hogy bikavér, hanem csigavér. Így aztán a törökök után bekapják a Habsburgokat is 221 évre.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2017/6  •  III. 16. – III. 28.
AZ ORBÁN CSALÁD ÉS A KERESZTGYEREKEK Lengyel László: Az eladott jövő Smuzewitz Ilona szerint megjelent Magyarországon a busóbűnözés Farkasházy Tivadar megtudta, Kósa klímaváltozás esetén a Korcsolyaszövetség helyett az Úszószövetség elnöke lesz Para-Kovács Imre az agrárperifériáról érkező politikai elitről, amely megpróbál egy működésképtelen falut csinálni az országból Eörsi István levele Orbán Viktornak Perőcsényből Bakács Tibor nem tudja, ki bűnösebb a közösségből, aki teli tüdővel fújja, vagy csak tátog Trunkó Barnabás alig várja a Gyulaházi Űrközpontot A Köztársaság elrablása V. rész: Hadikapitalizmus Etnikai homogenitást az NB I-be! Megtudtuk, Mészáros Lőrinc végezheti el először a kilenc osztályt
Hócipősök könyvei
PARTNEREINK




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.