Vihar után

Andrassew Iván
2006. 12. 20. · Hócipő 2006/26
Legyünk őszinték: sose legyünk őszinték! Soha, sehol, semmiképpen, de még a legszűkebb baráti körben sem. Sőt, azok, akik hajlamosak magukban beszélni, még a lakás legkisebb helyiségében is fogják be a szájukat legmagányosabb tevékenységeik közepette. Azok meg, akik néha álmukban fecsegnek, ragasszák le a szájukat éjszakára. Megéri, mert minden, ami szó, napvilágra juthat, bárhonnan, bármikor. Ez a beszéd természete. Itt legalábbis. Ez az esztendő egyik legfontosabb morális tanulsága. Maga a szó persze eszembe se jutna, mert az is hülye, aki itt az utóbbi tizenhat évben erkölcsökről elmélkedik, ha maga a köztársasági elnök nem veti be a „morális válság” fogalmát. Ő, amíg a törvények legfőbb őre volt, és tanúbizonyságot tett arról, hogy a végső soron az erkölcsi rendet is kikristályosító leírt jogban milyen parádésan tud elemezni, érvelni és biztonságot nyújtani. Ám azonnal mocsárba süllyedt és hitelt vedlett, amikor nem vette észre, hogy egy kitűnően szervezett demokráciacsíny legfőbb morális segítőjévé vált abban a pillanatban, amikor tőle szokatlanul gyors reagálással a nem létező erkölcsre hivatkozott, ott, ahol annak nyomát nem lelni emberemlékezet óta. Ha persze elolvasta volna Gyurcsány beszédét rendesen, és egy rövid, alkotmánybírósan összeszedett ismertetőben közli, hogy mit is ért morál alatt, akkor - mire a végére ért volna - ki se meri mondani a szót, hiszen ráébred, hogy hányszor felejtett el moralizálni országlásának kezdete óta. Ugye, legelőször mindjárt akkor, amikor megválasztották.

Morális válság persze van, és a hazugságoktól egyáltalán nem függetlenül: éppen attól, hogy aki a hazugság ellen nyilatkozgat magából kifele, az is hazugsághalomra épít, és így lehetséges, hogy a hazugságspirál is szétesett, galaxis helyett ősmasszává huppant. Ha szerencsénk lesz, benövi a jó magyar muhar, ha nem, akkor majd pár ezer halottat hurcibálunk, ami csak arra lesz jó, hogy a következő ötven évben ne ötvenhat, hanem, mondjuk, 2007 legyen az önfeledt mocskolódás tárgya.

A nyomorúságos szeptemberi események persze egy dologra jók voltak: mindenki fölismerhette, hogy a történelemmel szemben ugyanolyan tehetetlenek vagyunk, mint az augusztusi tűzijáték idején a viharral. Ezután is csöndesen, sok ezer fős tömegekbe bénultan nézzük majd végig, hogyan pusztít, gyújtogat, őrjöng a csőcselék. Majd ölnek is, egy olyan végvidéken, ahol semmi nem ér már egy karcolást se, nemhogy emberáldozatot.

Persze az, hogy ne legyünk őszinték, mégsem jelenti azt, hogy hazudjunk. Na ezt kellene morálisan földolgozni.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/5  •  II. 25. – III. 10.
Peti megháborúdott – kilépünk a NATO-ból, Magyarországot ezentúl a Kispest Honvéd kapusa védi! Lengyel László: Eltorzult magyar alkat, avagy lehet-e új világ az orbáni rendszerben kiformált új embertípussal? Para-Kovács Imre: a „láttam a neten” az új „megírta az újság, mutatták a tévében”, mi meg reneszánsz ember helyett Fekete Pákóvá változunk Váncsa István a Samsung Fülöp-szigeteki munkásai által felfalt vízilovakról Smuzewitz Ilona: Nagy Márton, egy osztrák 18+-os szálló parkolójában elvesztett repülőrajtjáról Farkasházy Tivadar már a hetvenes évek Úttörő Áruházában látta Trump Béketanácsának logóját Havas Henrik megszerezte a Karmelita kolostor népmeseíró pályázatának győztes alkotását Nagy Bandó András Marika néni új könyvéről Dési János az egykori Magyar Nemzet szerkesztőségének legrejtélyesebb szobájáról Verebes István a Puskás Colosseum építésének nehézségeiről A Heti Kamu megtudta: Szijjártó beköltözött a gödi Samsung üzemcsarnokába, mert annak fémpor-lepte tetején szereti zöld pikkelyeit süttetni a napon
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.