Vihar után

Andrassew Iván

2006. 12. 20. · Hócipő 2006/26

Legyünk őszinték: sose legyünk őszinték! Soha, sehol, semmiképpen, de még a legszűkebb baráti körben sem. Sőt, azok, akik hajlamosak magukban beszélni, még a lakás legkisebb helyiségében is fogják be a szájukat legmagányosabb tevékenységeik közepette. Azok meg, akik néha álmukban fecsegnek, ragasszák le a szájukat éjszakára. Megéri, mert minden, ami szó, napvilágra juthat, bárhonnan, bármikor. Ez a beszéd természete. Itt legalábbis. Ez az esztendő egyik legfontosabb morális tanulsága. Maga a szó persze eszembe se jutna, mert az is hülye, aki itt az utóbbi tizenhat évben erkölcsökről elmélkedik, ha maga a köztársasági elnök nem veti be a „morális válság” fogalmát. Ő, amíg a törvények legfőbb őre volt, és tanúbizonyságot tett arról, hogy a végső soron az erkölcsi rendet is kikristályosító leírt jogban milyen parádésan tud elemezni, érvelni és biztonságot nyújtani. Ám azonnal mocsárba süllyedt és hitelt vedlett, amikor nem vette észre, hogy egy kitűnően szervezett demokráciacsíny legfőbb morális segítőjévé vált abban a pillanatban, amikor tőle szokatlanul gyors reagálással a nem létező erkölcsre hivatkozott, ott, ahol annak nyomát nem lelni emberemlékezet óta. Ha persze elolvasta volna Gyurcsány beszédét rendesen, és egy rövid, alkotmánybírósan összeszedett ismertetőben közli, hogy mit is ért morál alatt, akkor - mire a végére ért volna - ki se meri mondani a szót, hiszen ráébred, hogy hányszor felejtett el moralizálni országlásának kezdete óta. Ugye, legelőször mindjárt akkor, amikor megválasztották.

Morális válság persze van, és a hazugságoktól egyáltalán nem függetlenül: éppen attól, hogy aki a hazugság ellen nyilatkozgat magából kifele, az is hazugsághalomra épít, és így lehetséges, hogy a hazugságspirál is szétesett, galaxis helyett ősmasszává huppant. Ha szerencsénk lesz, benövi a jó magyar muhar, ha nem, akkor majd pár ezer halottat hurcibálunk, ami csak arra lesz jó, hogy a következő ötven évben ne ötvenhat, hanem, mondjuk, 2007 legyen az önfeledt mocskolódás tárgya.

A nyomorúságos szeptemberi események persze egy dologra jók voltak: mindenki fölismerhette, hogy a történelemmel szemben ugyanolyan tehetetlenek vagyunk, mint az augusztusi tűzijáték idején a viharral. Ezután is csöndesen, sok ezer fős tömegekbe bénultan nézzük majd végig, hogyan pusztít, gyújtogat, őrjöng a csőcselék. Majd ölnek is, egy olyan végvidéken, ahol semmi nem ér már egy karcolást se, nemhogy emberáldozatot.

Persze az, hogy ne legyünk őszinték, mégsem jelenti azt, hogy hazudjunk. Na ezt kellene morálisan földolgozni.

Andrassew Iván
legolvasottabb cikkei

Andrassew Iván
legfrissebb cikkei

Andrassew Iván összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/12 • VI. 4. – VI. 17.

Smuzewitz Ilona: Legyünk bátorak, merjünk BL-döntőre gyalogolni! Para-Kovács Imre: a ketamin hatása a gazdaságpolitikára, avagy hogyan szaladgáljunk láncfűrésszel a kezünkben a szüreti bálon Nagy Bandó András búcsúestje a Szegedi Zsinagógában Váncsa István: kötelezni fogják az önkormányzatokat, hogy péntekenként zsíros kenyeret dobáljanak a nyugdíjasok közé Farkasházy Tivadar: a KDNP olyan, mint a Felcsút a fociban, nem kell hozzá ember se a tribünre, se a pályára Havas Henrik beszivárgott a Karmelitába a Magyar Nemzeti Védelmi Tanács ülésére Lendvai Ildikó nem érti, miért kesereg Orbán, hogy az Unió lenullázná a magyar növekedést, amikor az előrelépés volna, hiszen épp mínuszban van Dési János Haraszti Miklóssal beszélget arról, hogyan kell újra megtanulnia a stencilezést az ellenzéki újságíróknak A Heti Kamu megtudta, alapítvánnyá alakul Magyarország is Selmeczi Tibor alig várja a kormány 30 ezres élelmiszerutalványát, hogy megduplázza vele a vagyonát!

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.