A török sógor

Andrassew Iván

2008. 03. 12. · Hócipő 2008/06

Jó hír, hogy Fodor Gábor megint azonnali tájékoztatást kért az osztrákoktól, mert megint habzik a Rába. Pár hét múlva majd kap azonnali tájékoztatást - a diplomáciában az idő másképp telik - arról, hogy fogalmuk sincs, mi lehet. Erre a Grinpísz megmondja, mire Fodor Gábor is megmondja, megüzeni az osztrákoknak, akik majd azt mondják, hogy már ők is tudják, majd megvizsgálják, nemsokára nyilatkoznak és így tovább.

Nem szeretem ezt a "sógorok" kifejezést, pláne az osztrákokra utalva, hacsak nem abban a merőben népies értelemben, kicsit finomítva, hogy "sógorostul jött a puki". És akkor még nagyon visszafogott vagyok. Alighanem törököt fogtunk a sógorokkal.

Ha Fodor Gábor tanácsadója lennék, addig szekíroznám, amíg rá nem venném a gyökeres stratégiaváltásra. Azt kell elérni, hogy ne mi kérjünk tőlük magyarázatot, hanem ők tőlünk. Ezt pedig úgy lehet, hogy botrányt csinálunk. Első lépésként Fodor Gáborral kimennénk Bécsbe, sündörögnénk ottan inkognitóban, aztán éppen aznap, amikor a tavasz örömére megnyitják a szökőkutakat, valami veszélytelen, de nagyon habzó anyagot szórnánk a vizükbe. Az egész EU összes tévéje azt mutatná, hogy micsoda katasztrófa történt Bécsben, alighanem terrorcselekmény, és alkaida. Na, erre összehívnánk egy sajtótájékoztatót, és megmondanánk, hogy mi voltunk, az anyag ártalmatlan, de arra alkalmas, hogy bemutassuk, mit tesznek velünk az osztrákok. És kinyalhatják. Főleg a miniszterük, aki évek óta képtelen rendet teremteni Osztrákiában. Az lenne jó, ha letartóztatnák Fodor Gábort, amitől aztán jó hangos lenne az EU, minden állam követelné a szabadon engedését, és két hét múlva nem habzana a Rába. Sunyi népekkel kár diplomáciázni, ezek a legszimplább nyárspolgárok, és semmitől nem félnek, csak attól, ha nevetségessé tesszük őket. De attól aztán annyira, hogy bele is habzanak.

Alighanem az lehet a baj, hogy az osztrákok lenézik Fodor Gábort. És ezt ő talán észre sem veszi, mert el sem tudja képzelni az osztrákok cím- és rangkórságát. Én se tudnám, ha nem láttam volna közelről.

Egyszer az osztrák nagybátyám azt kérdezte, miért nem disszidálok Ausztriába. Nem tudtam észérvekkel megmagyarázni, de szerencsém volt. Az ötszobás villában, ahol Karintiában laktunk, és délutánonként mindig az emeleten olvasgattam. Meg aludtam is. Egyszer a nagybátyám megkért, hogy jöjjek le délután, mert be akar mutatni a legjobb barátjának. Amikor megjött a baráti házaspár, illő ideig vártam, aztán lementem. Nem hittem a fülemnek: a két puccos asszony meg a két, öltönyös férj energikusan beszélgettek, és azt hallottam, hogy a nagybátyám herr doktornak szólítja a legjobb barátját, aki őt meg mérnök úrnak. Ezután arra hivatkoztam, hogy ilyen emberi viszonyok között én nem tudnék élni, ezért nem disszidálok.

De még ennél is tanulságosabb volt, amikor pár évvel később meghalt a nagybátyám, és a gyászmise után a nagynénémmel és az öcsémmel vonulgattunk a helyi polgárok között, hogy lehetőséget kapjanak a részvét nyilvánítására. A helybéli asszonycsapat nagy érdeklődéssel volt az idegenbe jött ifjak iránt. Amikor a néném bemutatta az öcsémet - kapitány, pilóta -, az asszonyok szabályos rángatózásba kezdtek a gyönyörtől, és szemmel láthatóan nem nagyon kaptak levegőt. Fogdosták.

Közben a néném megkérdezte tőlem, hogy hogyan mutasson be. Mivel éppen fizikai munkás voltam, úgy döntött, hogy fizikus leszek. De aztán meggondolta magát, és kijelentette, hogy ezredes vagyok. Kicsit várt, és hozzátette: és író! Komolyan mondom, magukhoz kapkodtak az asszonyok. De még a feromonok is elszabadultak, a környéken a galambok, a kutyák meg a macskák ádáz paráználkodásba kezdtek.

Egyébként az egy takaros kis ország, derék kis néppel, elsőre nem is látszik, mennyire tele vannak komplexusokkal. Nem csoda, mindig nagyobb ruhát hordtak, mint amekkora illett volna rájuk. Aztán, amikor végre megszabadultak a csicsás kényszerzubbonyuktól, egyszer csak azt vették észre, hogy megette őket egy saját szörnyszülött. Most megint benne vannak egy zubbonyban, és ráadásul megint velünk: egy néppel, amelyet ezernyi okból utálhatnak. Például azért, mert úgy vélhetik, hogy miattunk esett szét hajdanvolt birodalmuk. És hát valljuk be, egy darabig jól éltek belőlünk, és ezért megérte elviselni, hogy néha a mi kis lopósaink is áttévednek a határon. Már nem éri meg. Hát most megmutatják: betilostáblázzák az utakat, és hagyják kicsit mocskosan a Rábát.

Majd megnyugszanak egyszer. Fölnőnek ahhoz, amit magukról képzelnek. Meg kell értenünk, hiszen mi is ezt az utat járjuk. Nem lepődnék meg, ha a schengenizálódó Romániánál egyszer majd lezárnánk az utakat, és jól belepisálnánk az átmenő patakokba.

Kicsi népek, kicsi fantáziával.

Az ideiglenes megoldás az, hogy Sólyom László léptesse elő Fodor Gábort hadseregtábornokká. Kicsit röhögni fogunk, amikor Ausztriába menet először ölti föl az egyenruháját, de a haza és a Rába üdvéért ennyit megtehet.

Andrassew Iván
legolvasottabb cikkei

Andrassew Iván
legfrissebb cikkei

Andrassew Iván összes cikke

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/7 • III. 26. – IV. 8.

Viktor, hol a nemzeti sereged?
Elvitte a Tisza? Para-Kovács Imre: a húsvétkor is novicsokkal locsolkodó oroszokról, és ká-európai zsákfalvaikról Váncsa István a közpénz ellopódásának tájegységenként változó módozatairól Smuzewitz Ilona: még nem tudni, mikor vesztette el Matolcsy sámánjellegét Farkasházy Tivadar felelősségre vonta a kábelszolgáltatót, hogy nem láthatja Orbán március 15-i beszédét, csak Magyar Péterét délután, meg is csinálták a tévéjét fél óra alatt Havas Henrik: Orbán kiadta az ukázt, hogy az atlétikai vb stadionjában tartsák a Pride-ot, nemzeti zászlókat lobogtató szavazókkal a lelátón Dési János: a Matolcsy által ellopott négy megye után nyomozó nőtanácsról Lendvai Ildikó aggódik, hogy volt-e Orbán zebráin árrésstop Verebes István Grock elnökről, Grock főtitkárról és Grock elnöki tanács elnökről A Heti Kamu megtudta: Orbánék hangágyú helyett Fásy Ádámmal fognak tömeget oszlatni Selmeczi Tibor 1800-as évekből származó cenzúrázott Hunyadira lelt

GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.