Bajok az időszámítás körül

Faludy György
2006. 04. 26. · Hócipő 2006/09

Történelmi regényt írni nehéz feladat, az ember lába folyton megakad - jutott eszembe nemegyszer, mikor hajdan Londonban, a Karoton című történelmi regényemen dolgoztam. Az időszámítással akkor kerültem bajba, amikor a Nagy Konstantin idejében játszódó regényem dátumát akartam meghatározni. Tudtam, hogy a rómaiak és a világ körötte Róma alapítása után mérte években az időt. Rómát Krisztus előtt 753-ban alapították, és a római időszámítás sokáig érvényben maradt a keresztény világban, de pontosan meddig? Tudtam, hogy egyesek a messze múltban keresztény időszámítás után sóhajtoztak, de melyik években? Mikor tértünk át Róma alapítása utánról Krisztus utánra? Nem gondoltam, hogy Nagy Konstantin idejében tértek át pogány időszámításról keresztényre. A császár ugyanis Hosius córdobai püspök tanácsára állt a keresztények pártjára. Nem volt ugyanis uralkodó a négy közül, aki a keresztényeket pártolta. Konstantinnak sikerült ugyan a birodalmat egyesítenie, de közben gőzfürdőben meggyilkoltatta feleségét, megölette fiát, és csak halálos ágyán vette föl a keresztény hitet, miután Hosius megmondta néki, hogy a keresztség lemossa minden vétkét. Majd pedig utódainak öt részre osztotta a Római Birodalmat. Ilyen ember aligha gondol arra, hogy Krisztus nevét az időszámításba belevegye. De mikor történt ez az átmenet egyik nyelvből a másikba? Azaz rómaiból görögbe, és görögből vissza rómaiba? Elképzelhető-e az, hogy Justinianus bizánci császár a Hagia Sophia templom - mely évszázadokra a kereszténység legnagyobb temploma egészen a Péter-templomig - felavatásán azt mondta volna: "Most felavatom ezt a templomot a Róma alapítása utáni 1290-es esztendőben." És nem azt hogy: "Most felavatom ezt a templomot Krisztus után 537-ben." Mindegy, sem az egyikre, sem a másikra nem találtam hivatkozást még az Encyclopaedia Britannicában sem.

Kétségbeesésemben a British Museum nagy könyvtárában bementem az Information jelzés alatti szobába, ahol két, egymással összetolt íróasztal mellett két fiatalember ült. Előadtam nékik, hogy szeretném megtalálni, mikor tért időszámításunk a római után a kereszténybe. "Nagyon egyszerű!" - felelték - "Csak fel kell lapozni az Encyclopaedia Britannicát!" - és nevettek. Valójában azonban én nevettem, ugyanis mikor fellapozták, nem találtak semmit. Ekkor mind a ketten elkomolyodtak, és megkérdezték, hogy tulajdonképpen mire gondolok. "Nyilván arra, hogy valamelyik pápa, püspök vagy uralkodó megszünteti a római időszámítást, és Krisztus születésétől számítja az időt" - válaszoltam. A két fiatalember nekilátott a keresésnek a maguk módszere szerint - melyet nem közöltek velem, de ismét nem találtak semmit. Mire egy harmadik fiatalembert hívtak be, és ő egy negyedóra múlva diadalmasan jött vissza: "Ilyesmi, amit kerestek, nincsen. A Római Birodalom bukása után lassanként abbahagyták az időszámítást. Számunkra csak sírfeliratokon maradt meg a változás, azontúl helyi nagyságok és királyok uralkodásainak évei jelezték az ember életét és az időt. Vagyis született Nagy Szent Gergely pápa uralkodásának 2. évében és így tovább..." Hogy tértek át tehát erről a "családias" időszámításról a keresztényre? Újabb keresgélés következett, míg az íróasztal egyik "tulajdonosa" diadalmasan jelezte, hogy megvan. Egy régi enciklopédiából jött az adat: "783-ban Krisztus után a London városa melletti Chelseaben zsinatot hívtak össze annak meghatározására, hogy ezentúl Krisztus születésétől számítjuk az időt."

Ez azt jelentette, hogy a zsinat összeült, és határozatot akart hozni, de nem tudta, hány évvel vannak Krisztus után. Hosszú keresgélésbe kezdtek, és végül megállapították, hogy egyetlen nyugati udvar sem számítja ilyen hosszú idő óta az időt - furcsa módon. Egyedül a keleti, azaz bizánci császárok számították pontosan a császárok uralkodási idejét, és ennek a számsornak az összeadásával találtak rá arra, hogy a zsinat tagjai jelenleg a Krisztus utáni 783. esztendőben élnek. Nem kérdés, hogy az összeadásban valószínűleg a napok és a hónapok bizonytalansága miatt kisebb-nagyobb hiba csúszott. Így történhetett, hogy Heródes negyedes fejedelem, aki Júdea egy része fölött római felsőbbséggel uralkodott, Krisztus születésekor állítólag a betlehemi gyerekgyilkosságokat elrendelte, Krisztus előtt 4-ben halt meg. Egyébként azonban a dátum kétségtelenül közel járt a valódihoz, ha ugyan ilyen gyermekgyilkosságokat egy negyedes fejedelem a Római Birodalomban elrendelhetett. Mintegy száz esztendeig tartott, amíg a chelsea-i zsinat határozata egész Európában elismerést nyert, és azontúl Krisztus születése után számoljuk az időt.

Csillaghegy,
2006. április 20.

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2022/14  •  VI. 29. – VII. 12.
VÁNCSA + PARA + LENGYEL + SMUZEWITZ + FARKASHÁZY + VEREBES + DÉSI + TRUNKÓ + SELMECZI + VFJ + ÜRMÖS + MARABU + BÉLABÁTYÓ... Lengyel László: Sajtórebellisek Váncsa István: Ha lesz főispán, akkor a telhetetlen alattvalók egyre többet fognak követelni, lesz főszolgabíró, tanácsnok, kisbíró... Para-Kovács Imre: A jobbágyi körök hisznek a szeretet és összefogás erejében, a 27%-os áfában és a 699 forintos sajtos rolóban Farkasházy Tivadar a be-, majd kimutatkozó Moldováról Smuzewitz Ilona: Éljen a házastársi rátermettség, avagy hogyan legyünk politikusférjként jó igazgatók! Verebes István: A magamfajta ironikus ember iróniája immár hamvasgyenge ahhoz képest, ami ironikus fölött ironizálni szeretne Dési János az egymilliós karórában Fedél nélkült áruló királyfiról, olyan kiskirályok okulására, akik úgysem olvasnak A Heti Kamu megtudta: az Orbán-kormány október végéig meghosszabbítja az Anglia elleni 4:0-ás győzelmet Trunkó Barnabás szerint a KSH statisztikusai szabadságon lehetnek, mert náluk még mindig csak 18% az élelmiszerek drágulása
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.