Saárossy Eugén: Családi album
Boncz Géza
2010. 10. 22. · Hócipő 2010/21
Kedves Olvasó!Kemény fába vágtam a fejem, amikor ezt a kötetet elhatároztam. Rövid története az, hogy találkoztam egy képzeletbeli barátommal, Saárossy Eugénnal, ki egy köteg családi fényképet rakott elém. Kérte, tegyek vele valamit, mert az ő családja több mint egy Családi Album. A képzeletbeli leszármazott elmesélte a képzeletbeli énemnek a család tagjainak igen kalandos és nem mindennapi történeteit.
Megfogadtam, hogy törődöm vele. A Családi Album képes regényén jelenleg dolgozom, és kéthetente igyekszem tájékoztatni Önöket, persze olyan gyorsasággal, ahogy el tudom kapni a Múzsa lábát!
Nem lesznek időrendbe rakva, hisz amelyik fénykép megragad, arról írok. Tán ettől lesz a sorozat különleges és kissé elmebeteg jellegű! Jó szórakozást!
Ui.: Egyébként Saárossy Eugén élő személy.

SAÁROSSY EUGÉN:
CSALÁDI ALBUM
(magyarról-magyarra fordította: Boncz Géza)
Id. Saárossy Szamár
CSALÁDI ALBUM
(magyarról-magyarra fordította: Boncz Géza)
Id. Saárossy Szamár
Igen Hölgyeim és Uraim!
Jól olvassák, ebben a fejezetben egy szamárról esik szó.
Előzmény:
Az idős gróf reggel fölkelt, szájába betette a raccsolót, és lesietett a konyhába, ahol már javában állott a sürgés és forgás.
A személyzet kissé megdöbbent, hogy mit keres itt a Kegyelmes úr, de csak egy pillanatra tekintettek föl a csirke és egy szarvas kopasztásából, majd szorgoskodtak tovább.
Ekkor az idős gróf a tűzhely fölé hajolt, fejét a lángok közelébe helyezte, és három percig ott is tartotta, mire az agya meglágyult.
Magára vette a téliesített vadászkabátját, és elindult a közeli halastóhoz csúszkálni.
Már tavaszodott, a hírnök hóvirág kidugta kicsiny fejét a hó alól, amit játékos grófunk a talpával azonnal vissza is parancsolt.
Boldog volt, mikor leért a jégre.
Először csak az egyik, majd a másik lábával kipróbálta a jeget, az meg csúszott.
Így van ez évezredek óta.
Lassan ráment a jégre, negyedórán keresztül vett egy fiatalos lendületet, és beszakadt. Kétségbeesve kapaszkodott a letört táblákba, de azok rendre kicsúsztak a szattyánbőrrel bevont kezei közül. Hirtelen valahonnan előkapott még egy kezet, azzal a homlokára csapott, és segítségért kiabált.
- Segítség! Segítséééég! Jó emberek! Valaki jöjjön már ide! A kurva anyátokat!
- Gróf úr, szólítani tetszett? - állt meg a tóparton egy jóképű szamár!
- Mi az? - szólalt meg az öreg gróf.
- Megbolondultam tán?
- Igen! Bólogattak a jegenyék.
A szamár nem sokat teketóriázott, fogaival nyakon ragadta az öreg grófot, és mint vizslaszülő a gyermekét, elsietett vele a távolban pislákoló tűz felé. Amint közelebb értek, látja ám az öreg Saárossy, hogy a tűz körül ülnek a fonák betyárok. Kiket szeretett az öreg gróf, mert ezek a fonák betyárok amit a szegényektől elvettek, azt odaadták a gazdagoknak. A jó emberek megszárították az öreget, (kettő facsipesszel kirakták a szélfútta faágra), rátették a szamárra, ki bevitte azonnal a grófságba. Amint felépült, ünnepélyesen fiává fogadta a szamarat, és beíratta a polgári iskolába, és kitaníttatta. A szamár megtanult kézzel-villával enni, tudta a zsinórírást, kiválóan fogalmazott, beszélt ógörögül, mint őse, az Aranyszamár, kiváló táncosnak bizonyult, és néha még párbajozott is. A híres oxfordi egyetemre csak azért nem vették föl, mert nem találtak a fejére való cilindert. De a szamarat ez nem keserítette el, levelezőn elvégezte a cambridgei-i egyetemet, és tudományos értekezést írt a mesterséges megtermékenyítésről, „Csődörből-vödörbe” címmel.
De az irodalom is közel állott hozzá, sokan olvasták egyéni stílusban íródott költeményeit.
Egy ránk is maradt: …
Rég volt. Azóta múltak a századok,
Hogy a pákozdiak
Először látták ezt az állatot.
S mert i-t meg á-t mondott a bohó
A jó pákozdiak
Ráfogták menten, hogy - írástudó!
A nemesek tipikus életét élte, néha kártyázott meg pezsgőzött, de mértékkel.
A nők nagyon szerették, gondolom, itt nem kell részletekbe bocsátkozni. Nem nősült meg, mint általában a szamarak, de becsületben élt, és magas kort ért el. Kívánságát teljesítették, és
hamvait ősei földjére vitték: Szamarkandba.
A Hócipő legolvasottabb cikkei
Hócipő szerkesztőség: Zöldség / Gyümölcs
- Zsidólakás, zsidóbútor egy nap alatt Sulyok filoszemita apjának
- Verebes István: Álom, álom, édes álom, álomkép
- Farkasházy Benedek: Fagyjon le a te tököd is!
- Váncsa István: Kétezer tonna szúnyoggal több
- Smuzewitz Ilona: Kéttannyelvű tarifa
- Dési János: A győztes politikus törzsfejlődése
A Hócipő legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2025/18 • VIII. 27. – IX. 9.
Orbán repülőről is megtekintette, elkészült-e már a hatvanpusztai félkész mezőgazdasági üzem!
Para-Kovács Imre: A lán ugrani készül, avagy az oroszok akkor fosztogatnak és erőszakolnak Ukrajnában, ha azt Szijjártó már megbeszélte Lavrovval
Váncsa István a falvak kedvenc időtöltéséről: a kocsmák előtti mocskosfideszezésről
Smuzewitz Ilona megtudta: úgy pótolják az orvosokat, hogy minden vajúdó kismama kezét egy vízvezeték-szerelő fogja majd
Farkasházy Tivadar nem érti, a kormány miért tudta azonnal, kik gyújtották fel a kárpátaljai templomot, és most miért nem tudta Sulyok, kik bombázták Munkácsot?
Havas Henrik egy Semjén Zsolt kezében tartott Bibliára esküdött, hogy hallgat
Dési János Kőszeg Ferenccel beszélgetett az ügynökök elöli futásról és a Pride-sétáról
Selmeczi Tibor Mészáros Lőrinc nyomdokain: gázszerelésbe kezdett egy vécépumpával
Verebes István galériája, avagy a sértődött ellenzéktől a Fidesz utolsó órájáig
A Heti Kamu kioknyomozta, hogy a NER-elit tihanyi, luxusnyaralónak tűnő gyümölcsfeldolgozói mellett nem úszómedencék épültek, hanem feszített víztükrű cefrekádak
2025/18 • VIII. 27. – IX. 9.




GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
