Érik a gyümölcs

Selmeczi Tibor
2014. 07. 09. · Hócipő 2014/14
Kitört a nyár. Pontosabban megint kitört, mert hála a globális föl-fölmelegedésnek, kiszámíthatatlan az idő, e sorok írása közben például vacogok. Az évszakok változását sajnos már az idénygyümölcsökön sem figyelhetjük meg, hiszen Marokkóban javában érik a cseresznye, amikor Grönlandon épphogy csak virágzik a rénzuzmó.

Két hete még eperlázban égtünk, most meg már görögdinnyétől roskadoznak a pultok. Idősebbek talán emlékeznek arra, hogy valamikor kérhettük, hogy lékeljék meg. A lék egy hosszú, kúp alakú dinnyedarabkát jelentett, amit meg lehetett kóstolni. Ha nem ízlett, akkor egy másikat. Mára betiltották, a világ is olyanná vált, hogy eszed, nem eszed, nem kapsz mást.

A sárgadinnyét persze sohasem lehetett lékeltetni, azt mindig is szagolgatta az ember. Ugyanakkor a régi világgal ellentétben most árubőség van. Az árak ugyan kissé magasabbak, de aki jó kereső, azt nem zavarja. Én például jó kereső vagyok. Reggelente a telefonomat keresem, délelőtt a noteszomat, délután a kulcsomat, estére viszont többnyire már magam is megvagyok. Legutóbbi keresésem egy gyümölcshöz kapcsolódik, méghozzá a meggyhez.

Kiegészítésként be kell vallanom, hogy kissé süket vagyok. Ez már a korral jár, vénségére az ember már sok mindent nem akar hallani. Ahogy Bodrogi Gyula a hajdanvolt Mikroszkóp Színpadon kereste a „szemfülészetet”, azzal a szöveggel, hogy „nem azt látom, amit hallok”. Ennek lassan 30 éve, de ma sincs másképp. Viszont manapság remek hallókészülékekkel lehet segíteni a problémán. Nekem is van, bár néha kiveszem a fülemből, például meggyevés közben, ne zavarjon a hangos csámcsogás. Igen ám, de a készülék megszólalásig hasonlít egy meggymagra, különösen ha a szára is rajta marad. Nem is mondom tovább, azt hiszem, sejtik a tragédiát.

Még hogy tragédia? Egyáltalán nem, hiszen mintegy háromórás kereséssel, guberálással, a konyhai szemeteszsák felborításával, egy CIA-ügynök szorgalmával megtaláltam a fülemet. Teljes siker! Úgyhogy már teljes hangerővel hallhattam az asszony megjegyzését, amikor meglátta a csatatérré változtatott konyhát, hogy „te nem vagy normális”.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2026/9  •  IV. 22. – V. 5.
Para-Kovács Imre: Ha tartják magukat a pártközpontból kapott utasításokhoz, a valóság nem fog berobbanni a még mindig behunyt szeműek kis világába Farkasházy Tivadar: Hann Endre kérjen bocsánatot! Smuzewitz Ilona: Lehet, hogy most kevesebb magyar és nő szavazott rájuk, de az a demokrácia, amikor a Fidesz nyer Váncsa István: Nagy Márton számai örökké itt maradnak velünk, pedig feladta az életét értük Havas Henrik megalapította a Narancs Segélyt a karmelitában a bukott fideszes politikusok támogatására Juszt László: A felcsúti G. I. Joe elkövette a szerencsejátékosok legnagyobb hibáját: nem tudott nyerés közben felállni az asztaltól Dési János: Az állami média belső ellenállóinak rejtett társalgójáról Verebes István: Azért ez még mindig Magyarország! Propgandzsát szívtak – avagy a kognitív disszonancia és a választás estéjének legjobb mondatai A Heti Kamu megtudta: a külügyben nem darálnak, hanem környezetet védenek, a felesleges papírokat így értékesítik hörcsögalomként
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.