Szabadságszobrok árnyékában

Sinkó Péter
1990. 01. 11. · Hócipő 1990/01
- Hello, John! - kiáltottam vidáman a telefonba harminckét villogó foggal, mikor megtudtam, hogy meg vagyok híva a United Statesba. Estére már tökéletesen Jimmy Carterra vigyorogtam magam, természetesen némi whisky segítségével, a fenét érdekli, a nőgyógyász kap majd Unikumot. Elvégre az embert egyszer az életben hívják meg a Szabadság Hazájába.
Másnap sombreróban és egy akkora adag rágóval, mint egy kocka Liga margarin, be is pengtem ízléses hímzett sarkantyús csizmámban (John bácsi küldte) az Államok követségére vízumkérő lapért. Négyoldalas könyvecskét nyomtak a kezembe. Fel a buszra, belelapoztam.
Fejemben az angolos műveltség váltója azonnal átkattant a kötelező nyelvre… Goppá! 36 masszív kérdés! Mire elindult a busz, arcomon Cartert lassan felváltotta Brezsnyev. De tisztességesen szélütött korából. Mire a kanyarban eltűnt a Szabadság tér a Szabadság Hazájának nagykövetségével, lelkemet belepte a kisinyovi hó…

A vízum nem jelent biztosítékot az Egyesült Államokba történő belépésre… Jelentkezni kell a Bevándorlási Hivatal tisztségviselőjénél, akinek jogában áll megtagadni a bebocsájtást…” - olvasta Brezsnyev, és a szemem előtt lidércként pergett a film: Az ezervalahány forint illetékért megszerzett vízummal, a negyvenvalahányezer forintért megszerzett repülőjeggyel megérkezek a J. F. K. Airport-ra, és ott egy filippino választékos amerikai angollal közli, hogy nem vagyok beengedhető, mert a munkahelyem, a Magyar Rádió, a kommunizmus szócsöve.

-All right! Oké! - mászik az arcomra Carter - Ilyet csak nem csinálnak! Nézzük a kérdéseket…

„20. - Folyamodott-e valaha bevándorló, vagy nem bevándorló vízumért az Egyesült Államokba?”
„22. - Szándékában áll-e munkát vállalni az Egyesült Államokban?”
„29. - Mennyi ideig kíván az Egyesült Államokban tartózkodni?
„30. - Szándékában áll-e a jövőben az Egyesült Államokba utazni? Ha igen, mikor?”
„32. - Benyújtottak-e valaha az Ön részére bevándorlási kérelmet? Jelezte-e Ön, vagy bárki más az Ön ügyében az amerikai konzulnak, bevándorlási tisztviselőnek, bevándorlási szándékát az Egyesült Államokba?”
„33. - Tartózkodik-e valaki az alább felsoroltak közül jelenleg az Egyesült Államokban? Férj / vőlegény / testvér / apja / fia.”


Csupa vendégszerető kérdés.

- Aga! - mondja Brezsnyev. - Ezek azt hiszik, hogy ott akarok maradni, azért van ez a szekus kérdéssor.

- Oké! Ez így jó! - szól közbe Carter. - Amerika megtelt, nem kell több bevándorló. Kultúrállam így védekezik.

Szűzanyám! A vizsgakérdések belém szuggerálják: Mi van, ha nem adják meg a vízumot?

- Á, ezt nem teszik! - vigyorog Carter. - Hisz nem vagyok kábítószer-csempész, kommunista, még csak KISZ-tag se, sem pedig egyéb deklasszált elem.

- No, akkor olvasd, továris! - bök Brezsnyev a 35. pontra.

„35. - FONTOS! MINDEN VÍZUMKÉRELMEZŐNEK EL KELL OLVASNIA ÉS MEGVÁLASZOLNIA A KÖVETKEZŐKET:
Vízum nem adható olyan személynek, aki a törvény által meghatározott „nem bebocsájtható” kategóriába tartozik… Ezek a kategóriák általában magukban foglalják azokat a személyeket, akik
- kábítószer élvezők vagy azzal kereskedők
- azok a személyek, akik bizonyos szervezeteknek tagjai voltak, vagy jelenleg is tagjai, beleértve a kommunista szervezeteket és a hozzá tartozó alszervezeteket…”


S ide még egy kiegészítést is fűznek:
„35/a - Sorolja fel, hogy Magyarországon vagy másutt milyen szervezeteknek volt, vagy jelenleg is tagja (politikai, kulturális, társadalmi, szakszervezet stb.).”

Szakszervezet… persze… nem is kérdezték annak idején , hogy belépek-e, csak elkezdték vonni a tagdíjat. Itt bizony sáros vagyok. Pártot, Kiszt, mindent megúsztam, de a szakszervezetet nem… Tehát benne vagyok nyakig a „nem bebocsájtható” kategóriában. Több mint 20 esztendeje! Rettenetes!

A buszmegállóban kisebb lelkes tömeg fogadta a 15-ös menetrendszerű autóbuszról nagyon nehezen lekászálódó Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat. A kirendelt lelkes úttörők nem értették, hogy miért visel covbojkalapot, pengő csizmával.

P. S. - Persze külön kérelem alapján eljutottam Amerikába. Talán azért, mert a 35/b pontba beírtam, hogy kilenc hónapig az Édesanyám szervezetének is tagja voltam. Mint ember.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/7  •  III. 27. – IV. 9.
Zsidólakást, zsidóbútort másnapra a filoszemitának: kilenc oldalon foglalkozunk több, mint kéttucat dokumentumot bemutatva azzal, hogyan igényelt zsidólakást és zsidóbútorokat Sulyok Tamás államelnök, általa filoszemitának nevezett apja, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt akkori megyevezetője. Para-Kovács Imre gondolkodóba esett, megnyomja-e az Enter-gombot a 100 Millió dolláros jacht, Megrendelem felirat alatt Váncsa István a Brüsszel elfoglalását követő diadalmenet terveiről Smuzewitz Ilona: a Petőfit megölő Ukránokról és a magyar szuterenitást veszélyeztető kiskereskedelemről Farkasházy Tivadar: szerint inkább a köztársaság tartozik ma már a családi legendáriumba Havas Henrik megtudta, hogyan nevezték a budoárt Felcsúton a miniszterelnök úr gyermekkorában Dési János: kétféle diktatúra létezik: az egyikben Jancsó csinál filmeket, meg Makk Károly, meg Sándor Pál, a másikban meg Philip Verebes István újabb Örkényiádái Nagy Bandó András: Diktakrácia a demokratúrában A Heti Kamu megtudta: a Temuról rendelte a kormány azt az ázsiai huszárlegényt, aki a Nemzeti Múzeum lépcsőjén énekelt
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.