Fából vaskarikát

Farkasházy Benedek
Nyomtatás
2007. 04. 11. · Hócipő 2007/08
Az Európai Unió a hét legveszélyeztetettebb iparága közé sorolta a bútorgyártást. A magyar gyárak és asztalosüzemek is sorra zárnak be, vagy csökkentik termelésüket. Beszélgetőtársam egy budapesti asztalosipari cég vezetője, akivel a hazai bútorok származásáról, az elvárásainkról és a kínálatról beszélgettünk.


SUGÁRZÓ GYEREKBÚTOR

Beszélgetésünk napján tudósítottak a lapok egy magyar vállalkozóról, akinek nem engedélyezték, hogy kivágja az erdőjét, ezért átíratta egy hajléktalan nevére, és másnap tarvágták az egészet. Van, ahol rosszabb a helyzet, Brazíliában és Indonéziában a kivágott fák 70-80%-a illegálisan kerül vágásra és forgalomba. Ezekből bútorok is készülnek. Mi a helyzet Európában? Honnan való a bútorainkba kerülő fa?

Elsősorban Szlovákiából és Ukrajnából. Amit itthon tarvágnak, az tűzifának vagy parkettának megy. Olyan feldolgozónak, aki 2-3 évig szárítaná bútoralapanyagnak, nem éri meg ilyen fával foglalkozni. Egyszerűbb behozatni a jó minőségűt vonattal. Azért árad minden évben a Tisza, mert az ukránok kivágták a legjobb fáikat, és a Tátrát is azért tudta letarolni pár éve egy szélvihar, mert már nem volt elég sűrű az erdő, hogy ellenálljon.

Egész Európának ez a két ország a forrása?

Máshol vagy nincs fa, vagy nem vágják már jó régóta. Németországban úgy 20 éve háromszor körbefordult a Geiger-Müller-számláló, amikor egy gyerekbútort vizsgáltak be. Kiderült, hogy a faanyag Csernobil mellől származott, mert már akkor is Ukrajnából hozatták a fát.

Honnan származnak a kész-bútoraink?

Versenyzünk Kínával, próbálunk az olasz bútor minőségén felülkerekedni, és próbáljuk tartani a lépést a skandináv praktikummal. Az EU-ban a legtöbb bútort Lengyelország gyártja. Jut hozzánk is bőven.

ELMEGY A MEREVEDÉSE

Nagy divat lett a vidd haza, szereld össze pozdorjából, takard le fának látszó léccel bútor...

A svéd bútor a legkorrektebb: azt kapod, amit látsz. Az IKEA nagy varázsa a csomagolás. Minél kisebb csomagot csinál, annál könnyebb szállítani, raktározni.

Mi teszi a különbséget a tiszta fa bútorokhoz képest?

Minden bútor fontos eleme a hátfala, ami ha vékony is, de azon múlik minden, mert az adja a merevítést. Ezt a könnyű szállíthatóság miatt 3-4 darabba vágják, amitől a merevedés elmegy. Ettől kezdenek el az ilyen bútorok 2-3 év múlva nyekleni-nyaklani, eláll az ajtajuk, súrlódik itt, lekopik ott, letörik amott.

Minden gyártó így csinálja?

Az IKEA kispórolja, amit lehet, de nagy hibái nincsenek. Vannak azonban más áruházak is. A legtöbb lapra szerelt bútor fehér pozdorjából van, ezért olcsó. Az kerül nagyon sokba, amit az oldalára biggyesztenek, hogy legalább ott legyen némi fa, vagy fának látszó minta.

Ha ennyire fontos alapanyag a pozdorja, gondolom, nem túl drága.

Lehet spórolni a tölteléken, a ragasztón és a külső, műanyag fóliaborításon. Utóbbi az olasz bútorokon jellemzően egy, a pozdorjára kasírozott papírréteg, ami se nem vízálló, se nem ellenálló...

Ezt hogy tudják eladni?

Olcsón!

Pedig az olasz konyhabútor mára fogalommá vált.

Abból is kétféle van. A nagyon silány, meg a nagyon drága, ami minőségre szinte ugyanaz, hiszen a szerelékek mindkettőhöz Kínából érkeznek. Inkább a dizájnt fizettetik meg. Túlfényezik, túlextrázzák, ám pár év után az is tönkremegy. Nem arra valók, hogy főzzenek bennük. Aki ilyet vesz sok millióért, úgyis többet eszik vendéglőben, díszből vesz konyhát.

Eszembe jutnak a 70-es, 80-as évek magyar elemes konyhái. Rondák voltak...

De volt bennük anyag. A szerelékek, a pántok és fogantyúk ugyan leestek, széttörtek, de a legtöbb panelben még megvannak az átadáskor beszerelt konyhák. Nem azért, mert a lakók nem tudnák kicserélni, hanem mert bírják a gyűrődést. Mi magyarok 20-30 évet várunk a bútoroktól, mert az egész életünket egy-két lakásban éljük le. Nyugaton, és kivált a bútortrendekben vezető Skandináviában sokkal gyakrabban, akár 5-10 évente költöznek. Nem kell ennyire tartós bútor.

Rendben, nem olyan tartós, de jó minőségű és olcsó...

Néha pedig ugyanaz a bútor még olcsóbb a bécsi IKEA-ban, mint a miénkben. Valószínűleg más az árstratégiájuk.

A kevésbé márkás bútordiszkontokban mire számíthatunk?

Sajnálom azt, aki ott vásárol. Amit vesznek, az elsőre jól néz ki, de egy-két év alatt a papírvékony borítás megkopik, szétkarcolódik, leválik, felnyílik a fólia. Nem telik el sok idő, mire rájönnek, hogy nem azt kapták, amit vártak. De azt sem tudom, hogyan kerülhet sok termékük forgalomba. Ha én ilyet gyártanék, már rég bezárták volna az üzememet. A hazai előírások nagyon szigorúak. Egy időben még azt is előírták, hogy az asztalosműhely levegőjében csak fele annyi por lehet, mint az utcai levegőben, ami nonszensz.


Csak egyetlen imbuszkulcsot adtak hozzá!

SZIKRÁZÓ POZDORJA

A pozdorja korrekt minőségű fából készül?

Amikor körfűrésszel vágjuk a farostlemezt, sokszor szikrázik. Van benne kő, vas, meg szögek, meg amit még a gyárban beleöntöttek. Elvileg mágnessel kiszedik belőle, de a gyakorlat ezt nem igazolja. Dolgoztunk olyan gyártó munkalapjával, ami szétmállott, egy kollégám meg szalmát talált benne.

Sokat olvasni arról, hogy a préselés során súlyosan rákkeltő formaldehid kerül bele, ami később kipárolog.

Sokan óbégatnak, de a tiszta fán több lakk van. Amíg az összeállítás során 1-2 deci ragasztó kerül az egész bútorba, addig a parkettázás során leöntenek a földre 20-30 liter lakkot. Ez nem ugyanaz az anyag, de ugyanúgy rákkeltőnek tartják.

Érdemes tehát valódi fára költeni, még ha drágább is?

Ma már versenyt futnak a jó fáért, amiből egész Európában hiány van. Nyolc éve egy köbméter fenyő 30 ezer volt, ma már 100 ezret is elkérnek érte. Kína például a fák terén finoman szólva is kiaknázta már a lehetőségeit. Ott ma már több az ember, mint a jó minőségű fa, amit ezért Amerikából hozatnak, a kész bútort pedig visszaszállítva ott adják el.

Ekkora pluszköltséggel is megéri? A szállítás nem olcsó.

Ennyivel olcsóbb a munkaerő. Egy képzett asztalosmester ugyanis mérnök, fizikus, matematikus, formatervező művész és kétkezi munkás egy személyben. Értenie kell a gépekhez, a fához, lakkokhoz, festékekhez, kell még szépérzék, szemmérték. Ennyi tudást ki fizet ma meg?

Ha mesterből kevés is van, azért csak vannak olyan szabványok, amikhez mindenki tartja magát?

Nincsenek írott szabályok, de egy lapra szerelt ruhásszekrénynek vagy egy konyhabútornak illik 60 cm mélynek lennie, hogy beleférjen a nagykabát meg a tűzhely és a mosogató. Ez a kialakult hagyomány. Sok áruházban ez csak 45, vagy jobb esetben 50 centi. Az akciós bútorok jó része meg csak 150-180 centi magas. Képen jól néz ki, de egy magasabb lakásban már elvész. Sokaknak szemmagasságig sem ér.

Tehát nincsenek merev szabványok.

Ahogy vesszük, mert a legtöbb áruház ügyel arra, hogy az elemes bútorainak a hossz-, szélesség- és mélységméretei egyediek legyenek. Nehogy máshol hozzá tudj vásárolni ezt-azt. Ha akarsz egy ajtót a polcos szekrényedre, azt csak náluk vehesd meg, mert azt a méretet csak ők tartják.

GYŐZIKE-KONYHA

Evezzünk kényelmesebb vizekre. Mi a helyzet a félmilliós bőrkanapékkal?

Pár éve még az volt a divat, hogy a nyugat-európai áruházakban megmaradt, eladatlan, 8-10 éves kanapékat kamionszámra szállították Magyarországra. Itt azután a kopottas bőrborítást leszedték, újrahúzták, és ezek kerültek sok nagyáruházba.

Ez gyengébb minőséget eredményezett?

Nem feltétlenül, de milyen dolog mások levetett, máshol el nem kelt cuccait ennyi pénzért úgy eladni a vevőnek, hogy azt hiszi, újat kap.

Mik az új trendek?

Egyre több vásárló kér Győzike-konyhát.

Az milyen?

Az a nem funkcionáló konyha. Hozzáérni nem szabad, csillog-villog, szép fényes, de néhány főzés után ki lehet dobni, mert felpúposodik, karcolódik és a forró lábostól megéghet, mert műanyag a borítása.

Egyre kevesebb a gyártó, egyre több a diszkont. Valódi, vagy csak látszat a választék?

Szériabútorban az előre gyártott bútorok dömpingáraival nem lehet versenyezni. Marad egyedinek a speciális méretű konyhabútor, polc és szekrény. Bár Olaszországban jártam olyan gyárban, ahol 10 ember évente tízezer konyhát gyártott le. Beállt a kamion az egyik oldalon, a robotgép legyártotta az elemeket, a másik oldalon ugyanaz a kamion már vitte is a kész konyhákat. Lassan eljön a Falanszter.
Farkasházy Benedek
legolvasottabb cikkei
Farkasházy Benedek
legfrissebb cikkei
Farkasházy Benedek összes cikke
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9  •  IV. 24. – V. 8. Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet” Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.