Vidám nemzeti mítosz
Lengyel László
2010. 01. 13. · Hócipő 2010/01
Legutóbbi konferenciánkon Martonyi János volt külügyminiszter, nemzeti liberális gondolkodó, előadásába belelendülve arról beszélt, hogy Európának több megértést kellene tanúsítania a térség iránt, hiszen 150 évig védtük a török ellen a keresztény Európát. Először nem értettem, hogy mitől, de zavarba jött. Akkor láttam meg, akárcsak ő, hogy a harmadik sorban ott ül a török nagykövet asszony, és álmodozó szemekkel hallgatja a magyar és a kelet-európai - lengyel, román, szerb, horvát, macedón, albán - nemzeti mítoszt. Természetesen a mai Törökország egészen más, vágta ki magát, annak már helye van Európában.Balázs Péter külügyminiszter arról beszélt, hogy új nemzetekkel vagyunk körülvéve, akiknek érthetően más az érzékenységük. A szlovák nagykövet komoran ült. Nyilván azt hitte, okkal-joggal, hogy a szlovákok legalább annyi ideje itt vannak a Kárpátmedencében, mint mi, magyarok, és aligha tetszett neki, hogy leöcsizték. Vidám dolog Szvatopluk, Árpád és Decebal elsőbbségén vitázni - örömmel nézi ezt európai és amerikai a válság idején.
Ki ne tudná - az erről mindennap értesített, de ezt meghallani mégsem akaró európaiakon kívül -, hogy mennyit tettünk történelmünkben Európáért. Most, amikor Lucian Boia román történész remek kötetét olvasom - Történelem és mítosz a román köztudatban -, amely módszeresen feldolgozza a román mítoszokat, áltörténelmet, arra kell gondolnom, hogy tartozunk magunknak és Európának egy hasonló feldolgozással. Az 1870-es években, a nacionalista Mihai Eminescu és a szkeptikus Vasile Pogor közötti vita akár nálunk is lefolyhatott volna. „- Mit jösztök nekem a románok történelmével? - kiáltott fel Pogor. - Nem látjátok, hogy nincsen történelmünk? Az olyan nép, amelynek nincsen irodalma, művészete, régi civilizációja, hát az a nép nem érdemli meg, hogy történészek vele foglalkozzanak… Abban az időben, amikor Franciaország kitermelte Moliere-t és Racine-t, a románok tökéletes barbárságban voltak.” Ekkor Eminescu, aki az egyik sarokban ült, felállt, és nála szokatlanul éles hangon ezt mondta: - Amit uraságod barbarizmusnak nevez, azt én a nép nyugodtságának és kimértségének nevezem, az ilyen pedig saját géniusza szerint fejlődik, és óvakodik az idegen beavatkozásától.”
Boia száraz iróniával sorra veszi a román nemzeti panteon alakváltozásait. „Ilyen cseppfolyós világban, ahol a struktúrák szüntelen felbomlásban és visszaépítésben vannak, a »nemzet atyja« egyetlen szilárd iránypont gyanánt jelenik meg, akire több meggyőződéssel lehet hivatkozni valami politikai rendszerhez vagy elvont elvek túlságosan homályos és bizonytalan voltához képest. Az eszményi fejedelem tehát a következőképpen illeszkedett be a XIX. század ideológiájába: legyen a románizmus képviselője, európai szellem és keménykezű kormányzó, aki biztosítani tudja az ország társadalmi egyensúlyát és fejlődését.” Így következett Traianus római császár föltalálása első alapító atyaként, majd Stefan cel Mare és Mihai Viteazul másodikként és harmadikként. „A tekintélyuralom iránti szükségérzet szimptómájának netovábbja azonban egy másik mítoszban mutatkozik meg, amennyire furcsán, ugyanolyan jellemzően: Karós Vlád [Drakula] köré fűzötten. Karós Vlád élvonalbeli helyet foglal el a panteonban, őt támogatja a történészek többsége és a közvélemény. A döntő szavakat Mihai Eminescu mondja ki, s úgy látszik, ezek vésődtek be a románok tudatába: »Miért nem jössz te, Karós vajda?« Eminescutól máig mindazok (sokan vannak ilyenek), akik a román társadalomban tapasztalt rendetlenség, korrupció és igazságtalanság miatt elvesztették helyes tájékozódásukat, nem szűnnek folyvást Karós vajdához intézni felfolyamodásukat, aki, amilyen kurtán, olyan példásan és hatásosan tett igazat.” A legionárius, vasgárdista ideológiában, a nagy és kitalált dák vezér, Zalmoxis az alapító. „A nemzeti történelem és a román szellemiség lényegét, hol a Horea-Eminescu-Capitanul- triászban, hol a Zalmoxis- Nagy István vajda-Eminescu-Capitanul sorral fejezik ki (Zalmoxis lévén »Krisztus legnagyobb előfutára «, István vajda »a kereszténység legkeresztényibb védelmezője «, Eminescu pedig »örömhírnöke a román diadalnak, mellyel napjainkban a Kapitány adományoz meg bennünket, és úgy adományoz meg, amint a mi ős Zamolxeszünk követelte«).” A Kapitány Zelea-Codreanu a Vasgárda vezetője. Azután jő a nemzeti panteon Burebista dák fejedelemtől Ceausescuig.
„Megjegyezhetjük ebből a »leegyszerűsített « román panteon előképeit: 1900-ban Traianus - I. Károly, az ötvenes években Balcescu - Gheorghiu-Dej, 1980- ban Burebista - Ceausescu.” Az országalapító Cuza és Ceausescu között „kiaszott térség húzódik, amely csak másodrendű hősöket termett, semmiképpen sem román sorsvállalókat, történelemalkotókat”.
Nem folytatom. Mielőtt nevetgélnénk a román mítoszgyártókon, nézzünk magunkba. Mindenki tetszés szerint elkészítheti a magyar nemzeti panteont. Kosáry Domokos sokszor mondogatta halála előtt: - Tudod, ezek a szerencsétlen nemzetek hülyeségi versenyben vannak. És nekünk, sajnos, majdnem mindig sikerül mellbedobással győznünk.
Lengyel László
legolvasottabb cikkei
legolvasottabb cikkei
Lengyel László
legfrissebb cikkei
legfrissebb cikkei
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/24 • XI. 20. – XII. 3.
Nézze meg képeinket Magyar Péter bepoloskázásáról!
Para-Kovács Imre nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter szaglóhártyájának regenerálódása után Buddhává változik
Farkasházy Tivadar: Orbán Ráhel milliókért öltözött orosz zászlónak október 23-án
Váncsa István: mi köze a magyar-argentin űripari együttműködésnek a honvédelem rendszerét feltörő, nem biztos, hogy orosz hekkerekhez?
Smuzewitz Ilona: Az amerikai választás visszaadta Semjén hitét. Amerika normális, tehát Semjén is normális, őrület, hogy mennyire!
Havas Henrik megtudta a karmelitában, hogy milyen nagy és gazdag lesz Magyarország, amely még nem elég nagy és gazdag, de az lesz!
Dési János: nem érti, hogy háborús vészhelyzet és háborús infláció idején miért is töltenék a honvédek a S.E.R.E.G. című sorozat kritizálásával az idejüket?
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta, hogy hatalmasra nőttek Rogán Antal fülei, és mindent hall, ami Budapesten történik
2024/24 • XI. 20. – XII. 3.
Nézze meg képeinket Magyar Péter bepoloskázásáról!
Para-Kovács Imre nem tartja valószínűnek, hogy Magyar Péter szaglóhártyájának regenerálódása után Buddhává változik
Farkasházy Tivadar: Orbán Ráhel milliókért öltözött orosz zászlónak október 23-án
Váncsa István: mi köze a magyar-argentin űripari együttműködésnek a honvédelem rendszerét feltörő, nem biztos, hogy orosz hekkerekhez?
Smuzewitz Ilona: Az amerikai választás visszaadta Semjén hitét. Amerika normális, tehát Semjén is normális, őrület, hogy mennyire!
Havas Henrik megtudta a karmelitában, hogy milyen nagy és gazdag lesz Magyarország, amely még nem elég nagy és gazdag, de az lesz!
Dési János: nem érti, hogy háborús vészhelyzet és háborús infláció idején miért is töltenék a honvédek a S.E.R.E.G. című sorozat kritizálásával az idejüket?
Verebes István újabb Örkényiádái
A Heti Kamu megtudta, hogy hatalmasra nőttek Rogán Antal fülei, és mindent hall, ami Budapesten történik
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT
Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.
