Rabló-pandúr

Hócipő szerkesztőség
2009. 07. 29. · Hócipő 2009/15
Most, hogy a Magyarok Nyilai nevű szervezet gyanúsítottjai közé egy katona páros is bekerült, s a minap szaladt a rendőrök karjaiba egy rabló, amúgy a Készenléti Rendőrség törzsőrmestere, aki alig egy perce szabadított meg egy járókelőt a budai Pitypang utcában 86 ezer forintjától és 300 eurójától, talán érdemes felidézni néhány hírességet, akik a címben jelzett mindkét foglalkozási ágat művelték. Összeállításunk persze nem terjedhet ki mindenkire, aki a jóról a rossz oldalára állt, vagy fordítva, hiszen akkor Darth Vaderrel kéne kezdenünk. Kulcsárt Attilát is kihagyjuk, hiszen még nincs jogerős ítélet, és a Tocsik per után az sem elképzelhetetlen, hogy nemcsak felmentik, de még ő fog kártérítést kapni.



FULK FITZWARIN

Egyes kutatások szerint Robin Hood nem költött személy, hanem valóban létezett a XII. században, bár működése nem a sherwoodi erdő, s nem Nottingham környéke, hanem Yorkshire. Fulk FitzWarinnak hívták, egy normann nemesember, aki a whittingtoni kastélyból származik és fiatalon II. Henrik udvarába küldik. Később, miután javaiból kiforgatják, törvényen kívülivé válva az erdőbe távozik és János király ellensége lesz, bár Oroszlánszívű Richárd öccse sem lehet túl gazdag, hiszen a történelemtől a Földnélküli előnevet kapja. Vagyis a Robin Hood legenda elindítója nem a szászok érdekében fordul az elnyomó normannokkal szembe.

Ahogy Oroszlánszívű Richárd is hiába veszi vissza János hercegtől országát, mert a film vége után nem sokkal egy francia lovag lenyilazza, akit bátor cselekedetéért még megjutalmaz, majd kileheli lelkét. Tízévi uralkodás után, amelyből alig egy felet tölt hazájában, ezért meg se tanul angolul. János herceg viszont 17 évig ül a trónon, de erről egy filmkocka se készül, így Fulk FitzWarinról is elég keveset tud a világ.



SIR FRANCIS DRAKE

Kevés kalózt ütötték lovaggá, bár le kell szögeznünk, hogy hét tenger ördögeként csupán hazafias felbuzdulásból tette, s kizárólag spanyol hajókat fosztogatott nemzetközi csapatával. 13 évesen hajósinasnak áll, haldokló kapitánya ráhagyja hajóját, amit 23 évesen elad. Eleinte rabszolgákat szállít Afrikából, de hamar meggyűlik a baja emiatt a spanyolokkal, így adja fejét kalózkodásra, francia profikkal és szökött rabszolgákkal 1572-ben kifosztja az ezüstflottát, még ott is kell hagynia belőle, mert nem elég nagy a hajója hozzá. Erzsébet királynőnek nem tetszik, hogy a spanyolok és a portugálok a pápa áldásával megfelezték a világot, ezért a kalózt 1577-ben a spanyolok ellen küldi. Bár ezt hivatalosan nem ismerheti be, hiszen II. Fülöppel szerződés köti, hogy nem támadják meg egymást, de hát ki tehet a kalózokról.



Drake öt hajóval indul Plymouthból, később még hatot kap. Rohadó vezérhajóját az argentin partoknál elégeti. Nevéhez fűződik a Drake-átjáró felfedezése, nála délebbre csak 150 évvel később hajózik Cook kapitány. Őt tekintik az Antarktisz felfedezőjének, és az első angol, aki korábban egy panamai fa tetejéről megpillantja a Csendes Óceánt. S a második, aki Magellán után körülhajózza a Földet, méghozzá ő teljesen, hiszen nagy elődjét útközben megölik, hazaérő legénységét viszont nem illethette e dicsőség. Drake Amerika túloldalát végigrabolva Alaszka közelébe jut, három hajója ekkor már egyre nehezebb, a spanyol kincses gályák súlyával fordított arányban. A mai Indonézián át, Afrika megkerülésével három év múltán, kincsekkel megrakodva tér haza Plymouthba a 162 fős legénység harmada. A királynő lovaggá üti, de útját titkosítják, a résztvevőknek hallgatási fogadalmat kell tenniük.

Ennek ellenére kitör a háború, így 1585-ben már legálisan süllyeszthet el a spanyol kikötőkben 37 hajót, az Armada támadását legalább egy évvel késleltetve, amelyet három év múlva az ő hajói szórnak szét a csatornában, vagy a vihar, erről máig megoszlanak a vélemények.

A spanyolok azért egyszer le tudják győzni azt, aki világuralmukat megtépázta, Puerto Rico partjainál vezérhajóját egy kastélyból szétágyúzzák, Drake ezt még túléli, de a vérhast már nem, hamvait Panama partjainál szórják a tengerbe.



RÓZSA SÁNDOR

Apját lólopásért akasztják fel, ő két meddő tehénnel kezdi, így kerül 23 évesen a szegedi börtönbe, s analfabétaként is kerül ki, mert akkoriban még nem lehet ott érettségizni. Szökése után legalább 60 újabb esemény fűződik a nevéhez, amelyért visszakerülhetne, többek közt megöl két katonát, s a makói csendbiztost. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújt be a királyhoz, hogy szeretne becsületesen élni, de elutasítják. 1848 októberében 150 fős csapatával a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozik a szabadságharchoz, szokatlan kinézetükkel és harcmodorukkal eleinte sikereket érnek el, de nem sokáig tűrik a fegyelmezettséget, ezért hamarosan feloszlatják őket.



Világos után tízezer forint vérdíjat tűznek a fejére, így sem sikerül sokáig kézre keríteni, pedig a körözés olyan fontos dolgokat is közöl róla, hogy gyalog, lóháton vagy kocsival közlekedik. Vagyis hajón ritkán fordul elő. Csak 1857-ben adja fel egy komája, ám népszerűsége és a szabadságharcban való részvétele miatt nem merik felakasztani, ezért életfogytiglani börtönre ítélik. Kufsteinbe kerül, ahol vasárnaponként pénzért lehet nézegetni a piactéren, mint az egyetlen köztörvényest, majd Theresienstadtba viszik át, 1868-ban amnesztiát kap. Szabadulása után postakocsikat, vonatokat rabol ki, Petőfiszállás mellett egyszer a síneket felszedve nyolcadmagával siklatja ki a szerelvényt. Pechjére katonák utaznak rajta, akik hét társát lelövik, térdét golyó roncsolja szét, így újra elfogják. Halálra ítélik, amit 20 évi börtönre változtatnak, de ismét megszökik. Ráday Gedeon királyi biztos hamarosan kézre keríti, megint életfogytot kap. A börtönben ruhákat varr, és harisnyákat köt, 1878-ban hal meg gümőkórban a szamosújvári fegyházban.



VESZEKA IMRE

Rózsa Sándor alvezére, aki a betyárkirály szabadcsapatában harcol 1848-ban. Főnöke a negyvenes években az Alföld pusztáin, tanyáin bujkálva gyakran az ő családjánál talál menedéket.



Keveset tudunk róla, fényképe az 1860-ban években készült a szegedi várbörtönben, vizsgálati fogságuk idején a Rózsa fivérek, Szép Menykő István, Keserű Rebek István, Kónics Molnár József, Csomó Dancs István és más betyárok társaságában. Jancsó világhírű filmjében is szerepel, Latinovits alakításában ő az a betyár, aki lelepleződvén a sáncról leveti magát. A Szinetár rendezte sorozatban Rózsa Sándor kedvese is egy bizonyos Veszelka Juliska, akinek műszempillája talán Móricz Zsigmond híres trilógiájának középső kötetére utal: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Az első: Rózsa Sándor a lovát ugratja, a harmadik sosem készül el. A jóképű Veszelka Imrét afféle parasztadonisznak tartották, Kiskunmajsán állítólag máig élnek rokonai. Helytörténészek úgy tartják, hogy a majsai parókia udvarán végzi ki egy ott állomásozó dragonyos század.



HAN VAN MEEGEREN

1889-ben születik a hollandiai Deventerben. Kézügyessége már nyolc esztendősen megmutatkozik, apja akaratára építésznek készül, majd mégis inkább saját útját követve átiratkozik a képzőművészeti akadémiára. Esze ágában sincs rajztanárként kínlódni, a művészpályáról szövögetett álma azonban megrendelők hiányában hiú ábránd, ezért hol műkedvelőket tanít festegetni, hol elismertebb mesterek asszisztense. A Vermeer alkotásaiért rajongó Meegeren hosszas előkészület után az 1930-as években kezd hozzá a képhamisításhoz, s mivel állandó pénzszűkében van, közvetítők segítségével Vermeerként kezdi árulni a műhelyében született képeket. A Rijks múzeumtól kezdve bankárokon át, magas rangú politikusok egyaránt vásárolják, hiszen a XVII. századi németalföldi mester művei igen ritkák, addig alig harmincvalahány művét ismerték. A tiszteletre méltó polgár hírében álló Meegeren 6-8 millió guldent csal ki a művészetbarátoktól, melyből luxus életmódja mellett házak vásárlására is futja.


- Ha bevallom, hogy én festettem őket, talán nem kapok annyit.

Csalásaira egy véletlen folytán derül fény. Miután a II. világháború után a nemzeti vagyon részét képező Vermeer festmények kiárusításáért bíróság elé állítják, s börtön fenyegeti, irháját mentve háromnapi kihallgatás után bevallja, hogy az általa eladott összes Vermeer hamisítvány. „Az a festmény, ami Hermann Göring kezébe került, az önök feltételezésével ellentétben nem Vermeer alkotása, hanem Meegerené. A képet én magam festettem!” Állítása annyira hihetetlennek tűnik, hogy a vizsgálók arra kérik, tanúk jelenlétében fessen egy Vermeer képet.

Az elismert művészettörténészekből álló bizottságnak azonban még ezt követően is hónapokra van szüksége, hogy teljes mértékben megbizonyosodjék állítása valódiságáról. A kétéves per végén hamisítás és csalás címén emelnek ellene vádat, ám kirótt büntetésétől megmenti egy infarktus, s 1947-ben bekövetkező halála.


A bal oldali egy valódi Meegeren. A jobb oldali egy valódi Vermeer.

Mi ilyen híres képhamisítóval nem rendelkezünk, bár egy kvalitásos mesterről - aki a francia impresszionisták stílusában festett, s Iványi Grünwaldtól és Rippl-Rónaitól is tanult - többen állítják, hogy mestere modorában készült képeivel, annak akarata ellenére gazdagította Rippl-Rónai életművét és egy ismert orvosprofesszor híres gyűjteményét, miközben saját néven festett képeinek is szép ára van.



LÁNGLOVAGOK

Aachen környékén egy önkéntes tűzoltó azért gyújtott fel egy házat, hogy oltás közben kivívja kollégái elismerését. Azzal bukott le, hogy mivel tudván, a pincét gyújtotta fel, azonnal előkészítette a megfelelő oltóanyagot, életfogytot kapott, mert a tűzben hatan meghaltak. Egy svájci kollégája 21 tűzért hét és fél évet kapott, pedig a saját gazdaságát is felgyújtotta, hogy elterelje a gyanút. Egy tübingeni tűzoltó 12 évig növelte forgalmukat, csak a harmincadik eset után bukott le, annyira szeretett gyújtogatni, hogy egy juhhodályt háromszor is felgyújtott. Egy lengyel tűzoltó viszont azért lobbantott lángra több pajtát, hogy a túlórapénzekből ajándékot vehessen barátnőjének, ám a negyedik csűrnél meglátta valaki. Francia kollégájának hét erdőtűz szárad a lelkén, Fodor Zsolt hozzá képest csak egy nyeretlen kétéves a maga kilenc avartüzével, amellyel Ruzsa és Öttömös környékén 2000-ben 173 milliós kárt okozott.

Mindezt azzal magyarázta, hogy mindig fontos embernek érezte magát, ha elmehetett oltani. A saját kocsijuk kirablásában résztvevő pénzszállítók ismertetésétől eltekintünk, mert csak a friss magyar esetek egy kötetet töltenének meg.



BEKE MIKLÓS

15 évi szorgos munka után már az első napon 130 betörést ismer be, ami egy rendőrszázadostól szép teljesítmény. A Veszprémi Napló szerkesztőségében kapják el 1990 telén, bár először ő szegez társaira fegyvert azzal a felkiáltással, hogy rablókat üldöz, de pechjére véletlenül megfordul, s egy feszítővas lóg ki a farzsebéből.

Kihallgatását azzal kezdi, hogy vegyék a vallomását videóra, mert ezzel akar hozzájárulni az állomány szakmai képzéséhez. Nagy problémája az volt, hogy mindig családi veszekedést kellett kiprovokálnia az esti elmenetelekhez, amelyek nem voltak hosszúak, mivel bármely mackót húsz perc alatt kinyitott. A szakmai elismerés hiánya miatt lesz betörő, mert nem teljesül a vágya, hogy ő legyen a megyei kapitányság technikai alosztályvezetője, de főnöke önvédelmi fegyverét csak bosszúból lopja el, aki annyira szerelmes a pisztolyába, hogy még a retyire is magával viszi. Mindig öltönyben és nyakkendőben jár betörni, nehogy betörőnek nézzék. A saját betörései utáni helyszíneléskor sem semmisíti meg nyomokat, mert azt vallja, hogy ő mindkét oldalon profi. Ujjlenyomatait is mindig gondosan beküldi a nyilvántartóba, hiszen ha ki is derülne, hogy az övé, az jogosan lehet a helyszínen. Így jár el akkor is, amikor a főnöke pisztolya miatt ujjlenyomata a katonai ügyészségre kerül, hiszen azt sosem egyeztetik a bűnügyi nyilvántartás adataival, ahol már a tettes kilenc ujját ismerték.


- Mikor jön a francia pezsgő?

Lebukásakor első dolga az ország Dobos őrnagyának megüzenni, hogy küldheti a láda pezsgőt, amit annak ígért, aki elfogja az egyfúrós Kinizsist, mert nyolcvan balhét csinált meg ezzel a módszerrel, de francia legyen, mert csak azt issza. A Kinizsi egy 75 kilós, abszolút biztonságosnak tartott páncélszekrény, hiszen padlóba, falba is be lehet építeni.

Egy alezredes 15 évet szánt rá az életéből, hogy elkapja azt a tettest, aki Hajdú-Biharban kezdte, s Szolnok, Szabolcs, Borsod, Heves megyén keresztül dolgozta át magát Fejérbe és Veszprémbe. A Kinizsiket postai betörések követik, mindig lopott Zsigulikkal, hozott gyújtáskapcsolóval, hogy igazoltatáskor ne bukjék le a tettes. A tápiószelei körzet megbízott egyszer Moszkviccsal utána ered a rendszám alapján, csakhogy az nem üldöző típus. Ekkor már sokat tudnak róla, s a kutyák is mindig Veszprém északi része felé tartanak, de arra négyezer férfi él, s több száz hivatásos tiszt, akik közül soknak lehet negyvenes lába, s megfordultak az említett megyékben. Bekére az eltűnt pisztoly óta gyanakodnak, egy kenyérbolti betörésnél is őt találják a helyszínen, de akkor még csak egy szorgalmas rendőrnek tűnik, aki épp arra járt, s gyanús zajt hallott. Itt vérmintát is találnak, de egyszerűen oldja meg, a saját vérét is beküldi, a bejelentő nevét írva rá, így a rendészt veszik elő, mint lehetséges tettest. Beke ekkor már vérszemet kap, és a Balaton partján szórja a pénzt, későbbi vélemények szerint azért, mert már le akar bukni.

Egyszer egy fürdőszobaablakon jut be egy házba, s megcsúszva a bojlerbe kapaszkodik. A helyszíneléskor nem találnak ujjlenyomatot, de ő erősködik, hogy a bojleren is nézzék meg, persze hüledeznek, honnan tudta. Egy másik törésmentes helyszíneléskor a virágcserepet nevezi meg, mint a kulcs lehetséges helyszínét, elvégre ő tette oda, megint kalapot emelnek előtte. Lebukásakor az aggasztja a legjobban, hogy Eger környékén él egy másik betörő, aki ugyanúgy tudja nyitogatni a Kinizsiket.



IFJ. FRANK ABAGNALE

Amerika leghíresebb hamisítója 16 és 18 éves kora között egymillió mérföldet repül 250 úton 26 országba a Pan-Am gépein, mindezt egy hamis pilótaigazolvány és egy csellel megszerzett pilótaegyenruha révén. Az FBI elől menekül egyik országból a másikba, akik 2,5 millió dollár értékben beváltott hamis csekkek miatt körözik. Mivel a pilótáskodást már túl veszélyesnek tartja - álnevére szóló hamis orvosi diplomával rezidensi állást vállal egy kórházban, de megint majdnem elkapják, ezért szintén álnéven jogi tanulmányokba kezd. Még a diploma megszerzése előtt, hamis diplomával, 19 évesen Louisana államügyészének hivatalában helyezkedik el.


- Azt hiszem, én vagyok az ifjabb.

1969-ben fogják el Franciaországban, ott egy évet ül, majd Svédországon keresztül adják ki az USA-nak, ahol 12 évre ítélik, de négy év után az FBI kihozza, hogy csekkhamisítással foglalkozó részlegének szakértője legyen.

Később saját céget alapít, amely az okmányok és csekkek biztonságosabbá tétele érdekében ad tanácsokat, számos bank és cég használja az általa kidolgozott azonosítókat.

Ma milliomos, aki korábbi csalásai kárvallottjait az utolsó centig kártalanította. Az életéről szóló Kapj el, ha tudsz című filmben Leonardo DiCaprio, az őt üldöző rendőrt Tom Hanks alakította. Rendezte Steven Spielberg, aki ezek után óvatosabb is lehetett volna, hogy miért, a következő életrajzból kiderül.



NICK LEESON

1967-ben születik Watfordban. Több pénzintézet után 27 évesen kerül Anglia egyik legrégebbi bankjához, a Baringshez. Nem akármilyen cég, 1802-ben ők finanszírozzák az akkori Louisiana megvásárlását annak ellenére, hogy az angolok háborúban állnak a franciákkal, s ez a pénz komoly segítség Napóleonnak. Az amerikaiak hárommillió dollárt fizetnek aranyban, a többit kötvényben, amivel Napóleon nem tud mit kezdeni, ezért diszkontált áron eladja a Barings-nek és egy holland banknak, vagyis csak 8.831.250 dollárt kapott hatalmas gyarmatáért, amely a mai USA ötöde, de hát Alaszkát is így vették az oroszoktól. Nem mindennapi, hogy két ország háborúban áll egymással, de azért közösen üzletel. A Baringshez kerülni tehát ritka lehetőség egy olyan fiatalembernek, aki a matematika miatt bukott ki az iskolából. Hamarosan a szingapúri tőzsdén gyártja a milliókat megbízóinak. Főnökei aranycsinálónak, alkukirálynak tartják, aki könyörtelenül játszik nagy tétekben, és mindig nyer. 30 éves korára fizetése ötvenezer font, s háromszorosa a jutalom. Feleségével csak egzotikus helyekre jár nyaralni.


- Ilyen ruhában nem gyanakodhatnak rám munka közben.

Ám egy beosztottja súlyos hibát vét, vétel helyett elad, amivel 20 ezer fontos veszteséget okoz. Leeson egy kamuszámlát nyit, hogy kigazdálkodja, száma 88888, a kínaiak szerencseszáma. A Barings menedzsmentje megteszi chief tradernek, miközben az ügyletek kötéséért is ő a felelős, ezt általában két ember végzi, így viszont az angol Kulcsár Attila mindent eltitkolhat főnökei elől.

Mert a húszezres veszteség csak a kezdet, a belelendülő Lesson révén a számla tartozása 1992-re meghaladja a kétmillió fontot, 94-re a kétszázat, s a kobei földrengés is betesz neki, így határidős ügyleteivel 1995-re már 827 millió fontos veszteséget okoz a Baringsnek, ez az 1762-ben alapított bank tőkéjének a kétszerese, amely emiatt rögtön csődöt jelent, s hamarosan a holland ING veszi meg egy fontért. 1200 ember munkája szűnik meg egyik napról a másikra.


- Nyugi, én csak játszom!


- Mint én a maguk pénzével!

A csőd másnapján érkező nyomozókat egy apró cetli várja Szingapúrban: „I am sorry!” Leeson viszont már messze jár, de a frankfurti repülőtéren elkapják. Azt állítja, hogy ezt a számlát sohasem használta a saját céljaira, de a New York Times 1996-ban idéz egy brit sajtóértesülést, miszerint befektetők 37 millió dollárt helyeztek el különféle számlákon, ami kapcsolatba hozható vele. Hat és fél évre ítélik, de végbélrákja és jó magaviselete miatt hármat elengednek belőle.

Londonba érkezve kijelenti, hogy egyáltalán nem büszke arra, amit brókerként Szingapúrban elkövetett, ám ez a tönkrement magánbetéteseket nem igazán elégíti ki. Írországba költözik új feleséggel, önéletrajzi könyvéből Csődtömeg címen film készül, de mivel teljes vagyonelkobzásra ítélték, a kárvallottak meg tudják akadályozni, hogy ebből részesüljön. Watfordi lévén a fociban keres vigasztalást és hamarosan a Galway United vezetője lesz.



BERNARD MADOFF

A Nasdaq elektronikus tőzsde egykori igazgatója 50 milliárd dollár kárt okozó, piramisjáték-szerű csalást folytatott éveken át, bár a New York-i tőzsdefelügyelet (SEC) az elmúlt másfél évtizedben legalább nyolcszor ellenőrizte.

De csak akkor bukik le, amikor fiának bevallja, s az feljelenti. Őszinteségéhez az is hozzájárul, hogy 7 milliárd dollárt követelnek rajta, amit már sehonnan sem tud előteremteni. A Ponzi-trükköt alkalmazva az 1970-es évek elejétől fantom bevételeket produkál látszólagos tőzsdei ügyletekből, miközben a befektetők magas hozamát az új áldozatok pénzéből fizeti ki. Pedig a SEC-nek egy New York-i fedezeti alap már évekkel ezelőtt jelzi, hogy “nagyon szokatlan” üzletpolitikát folytat. Kétszer is meghallgatják a szinte kikezdhetetlen tekintélyű üzletembert, de hiába. A SEC ugyan 1992-ben eljárást indít két floridai könyvelő ellen, akik 13,5 illetve 20 %-os hozamú, be nem jegyzett kötvényekkel kereskedtek, s a 440 millió dollárt Madoff kezeli, ám azzal mászik ki a slamasztikából, hogy nem tudott a pénzek illegális eredetéről. 1999-ben szintén vizsgálat folyik ellene, amiért a kereskedés szabályait megsértve tette közzé megbízásait, mire módosít üzletpolitikáján. Egy rivális cég szakértője 2005-ben 21 oldalas jelentést ír a SEC-nek, hogy Madoff cége a világ legnagyobb Ponzi-csalását hajtja végre, ám ismét nem találnak semmit.


- Ugye olyanok vagyunk, mint két tojás?

A névadó Ponzi egy olasz bevándorló, aki 1920-ban az USA addigi legnagyobb csalását követi el, amiért hosszas börtönbüntetést kap. Trükkje csak abban különbözik a piramis- avagy pilótajátéktól, hogy nála az “alapkezelő” szervezi az ügyfeleket és tologatja közöttük a pénzt, a piramisjátékban pedig a beszállók maguk keresik az újabb áldozatokat.

Madoff tevékenysége a bankok mellett főleg a zsidó alapítványokat érintette érzékenyen, mert sok manhattani szervezetnél dolgozott portfólió-menedzserként. A máramarosi születésű Nobel-békedíjas Elie Wiesel alapítványának 37 millió dollárja tűnt el, a filmrendező Spielberg és Katzenberg közös alapítványának 100 millió dollárja bánta. Shapiro 50 éve volt a barátja, mégis 545 millió dollárját elkezelte, s Eric Roth, a Forrest Gump forgatókönyvírója is rábízta teljes vagyonát. Továbbá Larry King, John Malkovich és Ringo Starr felesége sincs ma már túl jó véleménnyel róla. Kiderül, hogy háromszemélyes auditáló cégének egyedüli ügyfele volt, akik másoknak már 15 éve nem végeztek munkát, engedélyt sem kértek rá. Madoff mindezen 150 évig gondolkodhat, s mivel már 71 éves, a harmadolásban se nagyon reménykedhet, de annyi engedményt máris kapott, hogy az ítéletet rabruha helyett saját öltönyében hallgathatta végig.


- Így bízzon meg az ember a saját fiában!
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2021/24  •  XI. 17. – XI. 30.
HÓCIPŐ-FILM: MEGFXJTUK
AVAGY MIT FŐZÖTT KI LÉVAI ANIKÓ A BOSZORKÁNYKONYHÁJÁBAN? • LÉVAI ANIKÓ SZEREPÉBEN: LÉVAI ANIKÓ!
Para-Kovács Imre a Fidesz-kongresszuson tapasztaltakról, avagy a munkaalapú társadalomról, a Caliber RM 019 Tourbillon Celtic Knot óráról és a vidék megtartó erejéről Farkasházy Tivadar kísérletet tesz a paripahaciendás tüntetésszámláló megfejtésére Bartus László: Viktor, Lőrinc és a nőügyek Smuzewitz Ilona kiakadt, hogy miért nem szerepel Márki-Zay az ElkXrtukban, mikor ő patkolta a kardlapozós lovakat Verebes István: Ugyan kérem, hol vagyunk már attól, hogy felháborodjunk? Dési János: Előbb olvass, utána kukázz, fordítva baj lehet belőle Avar János szerint jó dolog, ha egy ország kultúrpolitikai kulcsposztján olyasvalaki ül, aki a kultúránál csak annak művelőit utálja jobban Trunkó Barnabás megfejtette, csak úgy jöhetett ki 30 millióból a Fidesz frakcióülése, ha megint Németh Szilárd főzött A Heti Kamu megtudta, az Alkotmánybíróság szerint lehet népszavazást tartani Demeter Szilárd agyátalakító műtétjéről A háttérhatalom előretolt bástyái: Para a Népszava hétköznapilapnál Az Orbán-rendszer legnagyobb hazugságai – XXII. rész: Na, heló krumplik, avagy az ezermilliárdos nyugdíjcsökkentés
HANGOS HÓCIPŐ



Műsoraink 2019 szeptemberének végén, az angyalföldi Radnóti Miklós Művelődési Központban hangzottak el élőben.

Közreműködnek: Hernádi Judit, Gálvölgyi János, Kern András, Hajós András, Havas Henrik, Kéri László, Nádas György, Varga Ferenc József, Para-Kovács Imre, Selmeczi Tibor és Farkasházy Tivadar.
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.