Érvényben van a hazaárulózás riasztási fokozata

Smuzewitz Ilona
2017. 02. 01. · Hócipő 2017/03
A budapestiek igazán nem panaszkodhatnak. Majdnem lett népszavazás az olimpiáról. A budapestiek majdnem elmondhatták, hogy mit támogatnak, és mit nem. És ennél demokratikusabb ajánlattal manapság senki sem szolgálhat a magyaroknak. Sokaknak még a majdnem se jut.

Csak azért nem lett népszavazás az olimpiáról, mert a budapestiek elszalasztották a megfelelő pillanatot. Mert nyilván szerencsétlen mulyák. Ugyanis népszavazást nem lehet akármikor rendezni. Hanem a megfelelő pillanatban. Türelmesen kell várni, figyelni a jeleket, észrevenni, mikor áll be a természetben a tökéletes egyensúly kegyelmi állapota.

Akkor lehet népszavazást tartani. Előtte vagy utána semmi értelme az egésznek.

Erre a főpolgármester hívta fel a figyelmet, amikor a fővárosi közgyűlésben felmerült, hogy nem az olimpia helyszínváltozásairól kellene szavazni, hanem egy népszavazásról. Hogy a budapestiek is elmondhassák véleményüket. Ekkor derült ki, hogy a budapestiek elmulasztották a népszavazás ideális pillanatát. Mert az nagyjából másfél éve volt, amikor a közgyűlés egyáltalán az egész olimpiázgatásról döntött, akkor kellett volna referendumot kezdeményezni a főpolgármester szerint. Ugyanő volt az, aki másfél éve azt mondta, hogy még túl korai lenne a népszavazás, mert az emberek még azt sem tudnák, miről mondanak véleményt.

Akkor túl korai volt, most meg már minek.

Léteznie kell egy tökéletes pillanatnak. Talán amikor a hóvirág bimbója szinte nesztelen kifakad, vagy éppen ősszel, amikor az első szőlőfürt beérik, vagy aratáskor, a búzatáblák mellett, talán akkor kell referendumot tartani. Amikor már pont befogadtuk és feldolgoztuk a kellő mennyiségű információt, de még nincs késő ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsunk. A népszavazás kényes jószág; ha túl korán szervezik meg, akkor nyers, élvezhetetlen, savanyú lesz. Ha meg lekésik a megfelelő pillanatot, akkor túlérett, szottyadt, nagy, barna foltokkal rondított eredményünk lesz, szagára messziről odarepülnek a muslicák.

Úgyhogy a budapestiek elbaszták, és most megnézhetik magukat. Érthetetlen, miért nem a megfelelő időben léptek, miért gondolják azt, hogy trehányságuk mocskát a főpolgármester fogja eltakarítani?

Nem fogja, mert nem ez a dolga. A főpolgármesternek más dolga van, oda kell figyelni a füstölő metrókra, az összecsúszó metrókra, a soha fel nem újított metrókra, és időnként még meg is kell sértődnie.

Ráadásul mindeközben a budapestiek egészen elképesztő dolgot műveltek. Sorban álltak azért, hogy hazaárulók lehessenek. Holott a kormányhoz minden észszerű határon túl lojális agytröszt világosan megüzente: „aki ezt aláírja, az hazaárulást követ el, ezt jó, ha tudja”.

Nem kell beszarni. Egyelőre csak a hazaárulózás riasztási fokozatát jelentették be, és az még nem merült fel, hogy az aláírás aktusához megtorlás is kapcsolódna. Még senki sem vetette fel, hogy meg kellene rugdosni vagy vesszőzni, mert aláírtak. Senkit sem száműztek azért, mert nem akarna budapesti olimpiát.

Az olimpia ellenzője is Budapest lakója maradhat, de meglesz róla a véleményük. Nemcsak azt tudják, hogy kicsoda, de azt is, kinek a zsoldjában áll. Párizs és Los Angeles zsoldjában. Ez is egy hagyományos értékeket képviselő tévében hangzott el. Hogy ha Párizs vagy Los Angeles lennénk, akkor biztos, hogy az egyre lendületesebb, egyre erősebb, egyre gazdagabb, egyre vonzóbb Budapesten szerveznénk valamiféle ellenállást, aláírásgyűjtést, tiltakozást.

Más magyarázata nem lehet annak, amit láttunk. Emberek álltak sorban, és arra készülnek, hogy aláírjanak valamit, ami a hazaárulással egyenértékű, és amivel a külföld zsoldjában álló álcivil ügynökök tévesztik meg a gyanútlan magyar embereket.

Hol van ilyenkor a nyuggerkommandó?

Bevetésen.

A kormánypárti Csepelről jelentette valamelyik Fidesz-barát lap, hogy a nyugdíjasok diverziókkal zavarják meg a Momentum aláírásgyűjtését. Méghozzá ellenzéki nyugdíjasok csapnak le az ívekre. Hamis neveket és adatokat írnak rájuk, de arra is van érkezésük, hogy a már leadott aláírásokba és adatokba is belefirkáljanak, és a hatosokat nyolcasokra írják át.

Egy ilyen intervencióval az aláírás mehet a kukába, mert az adatok nem lesznek érvényesek. Szellemes felvetés, de miért csinálna ilyet egy ellenzéki – mondjuk ki: posztkádári – nyugdíjas? A csepeliek szerint azért, mert valójában a Fideszt sejtik az aláírásgyűjtés mögött, és meg akarják védeni a demokratikus ellenzék két oszlopát és reménységét, a szocialistákat és/vagy Gyurcsányt.

Ne irigyeljük őket ezért. Nem lehet könnyű ezekben bízni. Mármint néhány ellenzéki pártban, mozgalomban, politikusban. Pláne ha látjuk, milyen agyatlanul viselkednek, például az olimpia kérdésében. Amíg megpróbálták elmagyarázni, mit is gondolnak a tervről, egy látszólag új mozgalom, a Momentum 2 interjúval és néhány kitelepülő asztallal pillanatok alatt több mint ötvenezer aláírást szedett össze. Még az sem lenne elképzelhetetlen, ha ennek láttán az ellenzékiek valóban elgondolkodtak, hogyan lehetne ezt az egészet már most kicsinálni. Mert a Momentum még képes lesz sikeressé válni.

Annyira persze nem, hogy leváltsa a kormányt – ezt a rezsimet csak Orbán tudná leváltani, más itt csak annyira lehet sikeres, amennyire a Nemzeti Együttműködés Rendszere megkívánja –, de az ellenzéki politizálás szűkülő piacán már egy egészen kis új frakció is válságba taszítaná a megélhetési ellenzékieket.

Akik már második ciklusukat töltik a rezsim körültekintő és ártalmatlan bírálatával. Az intézményesült ellenzékiek pontosan érzik, hogy egy új mozgalom először velük végezne. Nehezebb ezt feldolgozni, mint a legsikeresebb polgármester milliárdjait megszámolni. Elfogadni, hogy a kormánynak nagyobb szüksége van rájuk, mint a szavazóknak. De mit tehetnének? Valakinek ezt a munkát is el kell végeznie.
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/6  •  III. 13. – III. 26.
A JÓPOFA! ––> ÖT OLDALON ARRÓL,
HOGY JÁRT-E SULYOK PAPA 44-BEN
A KÍGYÓ UTCÁBAN?
Para-Kovács Imre: ünnepeljünk, hiszen Sulyok Tamás lemondott az alkotmány nélküli ország Alkotmánybíróságának elnökségéről! Váncsa István arról, meg lehet-e találni 35 millióból az élő Istent! Smuzewitz Ilona: az Operaház művészei igenis keressenek annyit, mint az egyik legnagyobb német operaház-lánc, az Aldi eladói Farkasházy Tivadar: Orbán nem állt fel a halott Navalnijra, az élő Putyinra viszont bármikor feláll Havas Henrik megtudta, milyen nemzetstratégiailag fontos kérdésről esett szó a kormánytagok és pénzemberek Tiborcz házában tartott találkozóján Dési János: a nagybőgősök mögé settenkedő büfésről, aki integetve jelzi, hogy megfőtt a virsli Verebes István lesrev élefartáH A Heti Kamu megtudta: Sulyok Tamás emlékezetpolitikai tanácsadónak kérte fel Bayer Zsoltot, aki a családi emlékek megőrzéséért fog felelni
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.