Az új szóvivő

Moldova György
Nyomtatás
2005. 09. 14. · Hócipő 2005/19
A miniszter kényelmesen kinyújtózott a fotelben:
- Hiába, csak a legjobb otthon, családi körben! - mondta a szeretőjének. - Adnál egy laza whiskyt?

A nő töltött, és átnyújtotta a poharat:
- Olyan különöset hallottam, szívem. Nem is akarom elhinni.
- Miről van szó?
- Azt mondják, hogy egy utcai nyilvános illemhely, egy "zöld villamos" vezetőjét akartad kineveztetni a minisztérium új szóvivőjének.
- Így igaz, sajnálom, hogy nem sikerült.
- De hát milyen alapon döntöttél így?
- Emlékezhetsz rá, hogy tegnapelőtt rossz napom volt. A régi szóvivőm szokás szerint hülyeségeket nyilatkozott a televízióban.
- Hát azért szóvivő!
- De nem mindegy, hogy milyen hülyeségeket mond. "Vannak ugyan nehézségeink, de majd kiküszöböljük őket." Nincsenek nehézségeink, minden tökéletes! Elmagyaráztam neki, hogy ha támadások érik a tárcát, akkor nem a bajokról kell beszélni, hanem épp ellenkezőleg, a működésünk pozitív elemeit kell hangsúlyozni, mert csak így tudjuk közömbösíteni az ellenzék akcióit. Láttam a szemén, hogy fogalma sincs, mit akarok mondani, legyintettem. Titánt csinálok belőle.

- Az mit jelent?
- Felajánlom egy másik minisztériumnak: "ti tán tudtok valamit kezdeni vele". Mondom: rosszkedvű voltam, de nem akaródzott hazamenni, neked is közös programod volt a férjeddel, leraktam a kocsit és sétára indultam a Városmajorban. Egy utcai árusnál vettem egy fürt szőlőt, és azt eszegettem közben.

- Remélem, megmostad!
- Nem, sajnos nem, azt hittem elég lesz, ha iszok utána vizet. Hamarosan el is kezdett csikarni a hasam, sürgősen WC-re kellett mennem. Arra már nem volt időm, hogy visszamenjek a kocsihoz, egy vendéglő sem állt a környéken, de szerencsére a közelben észrevettem egy utcai illemhelyet. Ha kibírtam volna, nem megyek be, bocsáss meg, amiért ilyen szalonképtelen dolgokkal traktállak, de tudod, hogy az ilyen hasmenés különféle élénk bélhangokkal jár, és az embert zsenírozza, hogy ezeket más is hallja ott. De hát nem volt mese, benyitottam.

Egy harminc év körüli férfi ült a bejáratnál, mint kezelő, zakót, nyakkendőt viselt, épp zenét hallgatott a rádióban, Beethoven: Európai Unió ódáját. Udvariasan köszönt, átnyújtotta a szükséges papírokat, közben egy pillantást vetett rám, a tekintete, hogy úgy mondjam, a lélek mélyéig hatolt, mint aki már sokat tapasztalt az életben, és azt kérdezte: - Felerősítsem a zenét?
- Igen, szeretném! - mondtam megkönnyebbülten, és behúzódtam a fülkébe.

Minden negatív hanghatás nélkül el tudtam végezni a dolgomat, ami azért fontos, mert a legkisebb zörej is oda vonzotta volna a bulvárlapokat. Ők azonnal szagot fognak.

Közben volt időm elgondolkodni a vécékezelő magatartásán. Úgy találtam, a viselkedése pont beleillik abba a képbe, melyet egy miniszter elvár a szóvivőjétől. Mikor az a cél, hogy az emberek ne hallják meg a kellemetlen dolgokat, akkor felerősíti a zenét, vagyis a propagandát.

Nem szóltam neki, de utánanézettem. Először a Nemzetbiztonsági Hivatalt bíztam meg, ki is ment egy alezredes, de ő csak annyit csinált, hogy aláírta és lepecsételte a vécépapírt. Külön parlamenti ad hoc vizsgálóbizottságot kellett létrehoznom.
- Mi az az ad hoc?
- Ad-hoc nekik pénzt és én is kap-hoc! Ők kiderítették, hogy a férfi korábban engedély nélküli kisegítőként egy aluljáróban elhelyezkedő WC-ben dolgozott. Ez egy kicsit zsenánsan hangzott, de úgy fogalmaztuk meg, hogy a Kádár-rendszerben illegális földalatti tevékenységet végzett.

Küldettem neki egy felkérő levelet, egy futár vitte ki, mert az illemhelynek nem volt utca és házszáma, csak irányítószáma.
- Az mi volt?
- Nulla nulla.
- Képzelem, milyen boldogan fogadta!
- Egyáltalán nem, sőt kapásból elutasította. Azt mondta: ő fogadalmat tett az anyjának, hogy egész életében nem végez piszkos és lealjasító munkát, csak tisztát és úriemberhez méltót.
- És legalább a felkérő papírt visszaküldte?
- Nem. Fogalmam sincs, hogy mire használhatta.
A Hócipő legolvasottabb cikkei
A Hócipő legfrissebb cikkei
archívum
HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/22  •  X. 23. – XI. 5. Para-Kovács Imre ha magyar lesz mindenki a bolygón, mi akkor is előbb voltunk magyarok, mint ők! Váncsa István: Kóstólt-e már vattacukor ízű tücsöksnacket? Hát libatepertő ízű vattacukrot? Smuzewitz Ilona: az euró luxuscikk lett, ahogy az élelmiszer is, az oligarchák idegesek, rövidesen már csak egymástól tudnak lopni Farkasházy Tivadar Orbán Balázs utcát talált a Gyógyszergyár utcában Havas Henrik megtudta, hogy hazánkban ezentúl a sikeresség mutatója nem a GDP lesz, hanem a Bruttó Nemzeti Boldogság Lendvai Ildikó: a Nemzeti Konzultáció mindig felvidít, örömöt okoz, ha hülyének néznek! Dési János: az igazság bolsi-libsi trükk, nem csoda, hogy be is tiltották a múlt héten Farkasházy és Verebes a Magyar Rádió gengszterek által bontásra ítélt egykori szellemi központjáról, a Pagodáról Nem Lehet Más az Ungárpetya – búcsúzunk az LMP-től A Heti Kamu megtudta: ezentúl utasok is vezethetik a MÁV-szerelvényeket, ha a masinisztának lejár a munkaideje
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.