A magyarmegmaradás törvénye

Hogyan legyen több magyarunk?

Makai József
2007. 02. 28. · Hócipő 2007/05

Mi a különbség a rinocéroszok és a magyar emberek között? A rinocérosz nem tudja, hogy elfogy, így nem emiatt morózus.

Egyébként mindkettőnek vastag a bőre, végzetesen rövidlátó, és mivel hízásra hajlamos, fújtatva közlekedik.

A magyar ember viszont tudja, hogy a világban fellelhető magyar emberek száma véges. És ezt kétségbeejtőnek találja. Mert ha egyszer a világból elfogynak a magyar emberek, akkor velük együtt elfogy ő is. És a világot maga nélkül sokkal unalmasabbnak találja. Pláne ha megéri saját elfogyását.

Lehet, hogy akad civilizáció, amelyik átveszi a csuklók köré tekert aranyak és vastag nyakláncok hagyományát, de szolárium és festett haj nélkül az összkép mindenképpen hiányos lesz. A szemétimportban és lakásépítésben utazó, pocakos vállalkozók szubkultúrája másutt is kialakulhat, de mit ér az egész, ha nem ízes magyar nyelven mondják majd, a kisteherautó mellett állva, hogy ha ráteszed a cédulát, megetetem veled, bazmeg. Megbéltükrözlek a kameráddal mingyár’, hát tudod-e te, kicsoda a sógorom nekem, és milyen erős vagyok én? Hogy a kondiba nem hiába járok fejlődni fizikailag, te korcs meztelencsiga.

Már csak ezért is kár lenne, ha a világon elfogyna a magyar ember.

Márpedig elfogy. Nem lesz egy szál magyar ember se. Az utolsó magyar embert felékszerezve, lovával, fekete övtáskájával és mobiltelefonjaival temetik el, hogy a sírrablóknak is legyen még egy jó napjuk. És utána nem lesz semmi, csak a mély, magyar gyász. Ha akkor még élnének magyar emberek, azok úgy sírnának, hogy kiöntene a Berettyó. De nem lesz, aki sírjon.

Hacsak közbe nem jön valami. Elvégre a magyar emberek tisztában vannak a leselkedő veszéllyel. Már csak úgy tizennégy év van hátra a teljes ökoszisztéma összeomlásáig, de a magyar emberek tudják, hogy ez rájuk nem vonatkozik; a világ lehet, hogy a globális fölmelegedéstől pusztul ki, de a magyar emberek nem.

Ők csak fogynak, fogynak rendületlenül. Nem a melegtől, nem a levegőszennyezéstől, nem az egészségtelen életmódtól. Hanem csak úgy. Mert nincs elég magyar ember.

Ez a magyar embereknek akkora problémájuk, hogy nagyjából évente rendeznek erről vitanapot a parlamentben. Mert a magyar ember alapvetően jól van. Amíg eszébe nem jut a fogyás. Amikor viszont eszébe jut, a magyar ember összezuhan, kedvetlen lesz, és azonnal vitanapot akar.

És megkapja. A magyar emberek rendszeresen részesülnek a vitanap intézményében, mert körükben valamiért elterjedt a meggyőződés, hogy ha sokáig basszák az agyukat a vitanapokon, akkor nem fogynak el.

Egyre közelebb van a nap, amikor már nem lesz magyar ember egy sem. De azért megnyugtató a tudat, hogy a boltok akkor is csak tízkor nyitnak. És egy csapásra megszűnnek a sorok az okmányirodákban.

Próbálkozni lehet. Elméletekkel. Például az ázsiaiak betelepítéséről. Amiről először az derült ki, hogy orbitális hazugság. Aztán az, hogy nem orbitális hazugság. Hanem csak munkaanyag. Majd az, hogy nem egészen munkaanyag. Hanem egy korábbi ötlet felmelegítése.

És most a magyar emberek nem tudják, hogy jönnek-e az ázsiai emberek. És honnan. És minek. Hogy ők is magyar emberek legyenek-e. Vagy a magyarok újra ázsiaiak.

Az ázsiai embereket fokozatosan magyarrá kell tenni. Meg kell tanítani őket magyarul. Szép magyar verseket szavalni. Meg lakodalmakban arról énekelni, hogy add ide a didit. Amikor azt látják a magyar emberek, hogy az ázsiai orvos emberek inkább külföldre mennek gyógyítani, akkor tudni fogják, hogy az ázsiaiak magyarizálása sikerrel járt.

Aztán a helyükre már nem hoznának új ázsiai embereket, hanem a magyar emberek elköltöznének Ázsiába, és keresnének valami kellően népes országot. Lehetőleg tengerparttal. És kellemes klímával, hogy ne kelljen idegeskedni a gázszámla miatt. Ennek a megoldásnak az lehet a hátulütője, hogy a magyar ember nem szeret akárkikkel együtt élni. És ha túl sokat válogat, nem lesz kiadó ázsiai ország. A magyar ember mozogni és költözni se szeret. Szívesebben megvárná, amíg helybe jön a lehetőség. Ám egyhamar nem várható olyan földrengés, amilyen Ázsiát közelebb tolná a magyar emberekhez.

Ezért nem marad más, mint további vitanapokat rendezni a magyar emberek fogyásáról. Hátha a vitanapoktól is szaporodásnak indulnak a magyar emberek. Esetleg kéne erről egy törvény. Hogy ne fogyjanak a magyar emberek.

Csak egyet nem próbálnak a magyar emberek. Több gyereket csinálni. Igaz, ahhoz hozzá kéne érni a másikhoz.

HÓCIPŐ AZ ÚJSÁGOSNÁL
2024/9  •  IV. 24. – V. 8.
Para-Kovács Imre: senki sem akarja Orbánt elhallgattatni, csak ha lehet inkább beszéljen olyan türk tudatú országokban, ahol szívesen látják őt és retardált barátait Váncsa István: Az Unió úgy döntött, hogy most már aztán tényleg az asztalra csap, és a négypárti többség neki is látott egy újabb határozattervezet megfogalmazásának Smuzewitz Ilona: a létezés a Fidesz által lehetséges, a Fidesz nélkül a farkasok együtt legelnének a bárányokkal, de a Fidesz meghozta a szabadságot és a magántőkealapokat Farkasházy Tivadar hiányolja Magyar Péter 12 pontjából az „örök élet +20 évet” Havas Henrik elfogta Varga Judit „Te mocskos áruló, kedves Péter” kezdetű levelét Kéri László: Forgatókönyv lejáratáshoz Dési János őrült rohangálást látott a Karmelitában, amikor kiderült, mégsem lesz meg az ajándékba odaígért áruházlánc Verebes István újabb Örkényiádái A Heti Kamu megtudta: Orbán annyira megirigyelte az influenszerek Deák téri pénzszórását, hogy saját kezűleg fog krumplit szórni a Karmelita erkélyéről
GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT Képaláírásaink a képzelet szüleményei, nem a rajtuk szereplők mondták. • A Hócipő hírei álhírek. • A Képzelt riportok álinterjúk, nem az azokban nevesített személyek szólalnak meg bennük. • Legyen résen: oldalunkon a valódiak mellett alkalmanként álhirdetések is előfordulnak • A Föld gömbölyű.